NAPI TIPP – 2012. február 22.

Tudta-e Ön, hogy 2012. január 1-től változtak az elhatárolt veszteség elszámolásának szabályai? 2012. január 1-től a korábbi adóévek elhatárolt vesztesége legfeljebb – a felhasználása nélkül számított - adóalap 50%-áig számolható el az adózás előtti eredmény csökkentéseként. Jogutód társaság csak a jogszabályban meghatározott feltételek esetén jogosult a jogelődtől átvett veszteség felhasználására. Mezőgazdasági ágazatba tartozó adózó a megelőző két adóév adózás előtti eredményét csökkentheti az elhatárolt veszteség összegével, de legfeljebb adóévenként az adózás előtti eredménye 30%-át veheti figyelembe adóalap csökkentő tételként.

NAPI TIPP – 2012. február 21.

Tudta-e Ön, hogy 2012. január 1-től a Társasági adóról szóló törvényben szabályozásra került az adomány? Adománynak minősül többek között a közhasznú, a kiemelten közhasznú szervezet részére a közhasznú tevékenység ellátása érdekében visszafizetési kötelezettség nélkül nyújtott támogatás, juttatás, térítés nélkül átadott eszköz, amely nem jelent vagyoni előnyt az adományozónak, annak tagjának, vezető tisztségviselőjének, felügyelőbizottsági, vagy igazgatótanácsi tagjának, könyvvizsgálójának, illetve ezen személyek közeli hozzátartozójának. Az adomány a vállalkozás érdekében felmerült költségnek minősül, feltéve, hogy az adományozó rendelkezik a jogszabályban meghatározott tartalmú igazolással. Az igazoláson felül 2012. január 1-től a juttatás elszámolásának már nem feltétele a juttatásban részesülő nyilatkozata, mely szerint az eredménye a juttatás következtében elszámolt bevétel nélkül nem lesz negatív.

NAPI TIPP – 2012. február 20.

Tudta-e Ön, hogy a Közösségen belüli termékértékesítés mentes az általános forgalmi adó alól? A Közösségen belüli termékértékesítés feltétele, hogy a vevő a Közösség más tagállamában közösségi adószámmal rendelkező adóalany legyen, illetve a termék az értékesítés következményeként, igazoltan más tagállamba jusson el. A vevő közösségi adószámát a számlán is fel kell tüntetni. Amennyiben a vevő nem rendelkezik közösségi adószámmal, vagy a termék más tagállamba történő eljuttatása nem igazolható, a termékértékesítés belföldi értékesítésnek minősül, így a termékértékesítés után az eladónak a megfelelő belföldi áfa-mértéket fel kell számítania és meg kell fizetnie.

„NAPI TIPP” – 2012. február 17.

Tudta-e Ön, hogy a 2012. január 1-től változott a bevallás benyújtásával egyenértékű nyilatkozatot benyújtási határideje? 2012. január 1-től a bevallás benyújtásával egyenértékű nyilatkozat (NY) benyújtására az adózónak a bevallás beadására előírt határidőig van lehetősége, amennyiben adókötelezettsége az adott időszakban, az adott adónemen nem keletkezett. A határidő lejártát követően kötelezettségét nullás bevallás benyújtásával teljesítheti. Ezen előírás nem alkalmazható soron kívüli bevallás, illetve felszámolás, végelszámolás esetén a tevékenységet lezáró, illetve az eljárás befejezésekor benyújtandó bevallásra.

NAPI TIPP – 2012. február 16.

Tudta-e Ön, hogy a térítésmentesen átadott eszközök esetén társasági adóalap növelési kötelezettség merülhet fel? A térítésmentesen átvett eszközöket az átvevő társaságnak bevételként kell elszámolnia, illetve ezzel kapcsolatban a társasági adóalapján nem csökkentheti. Az eszközt juttató társaság abban az esetben mentesül az adózás előtt eredmény-növelési kötelezettsége alól, ha az átvevő nem külföldi személy illetve az üzletvezetés helye szerint nem külföldi illetőségű, valamint rendelkezik az átvevő nyilatkozatával. Az átvevő nyilatkozatának tartalmaznia kell, hogy a juttatás adóévében az eredménye a juttatás következtében elszámolt bevétel nélkül számítva nem lesz negatív. A juttatásban részesülő adóalanynak a 2012. január 1-től hatályos szabályozás alapján az adóévet követően – a tényadatok birtokában – újabb nyilatkozatot kell tennie a fenti tartalommal.

„NAPI TIPP” – 2012. február 15.

Tudta-e Ön, hogy 2012. január 1-től a személyi jövedelemadó-mentes juttatások közé tartozik a visszavásárlási értékkel nem rendelkező baleset és betegbiztosítás díja? A Személyi jövedelemadóról szóló törvény hatályos rendelkezései alapján adómentes a magánszemély javára szóló visszavásárlási értékkel nem rendelkező baleset- és betegségbiztosítás díja. A baleset- és betegségbiztosításból származó jövedelempótló szolgáltatás összegéből a Központi Statisztikai Hivatal által a biztosítói teljesítés évét megelőző második évről közzétett nemzetgazdasági éves bruttó átlagkereset 50%-ának, a jövedelem-kiesés időszakával arányos összegét meghaladó rész adómentes, az afölötti rész adóköteles juttatásnak minősül.

„NAPI TIPP” – 2012. február 14.

Tudta-e Ön, hogy 2012. július 1-től változnak a szabadságmegváltás szabályai? Munkaviszony megszűnésekor, amennyiben a munkáltató az arányos szabadságot nem adta ki, továbbra is pénzben kell megváltania. Azonban a hatályba lépő új szabályozás értelmében ha a munkavállaló több szabadságot vett igénybe, mint amennyi időarányosan az adott évben járt neki, akkor a munkáltató már nem követelheti vissza az erre az időre kifizetett munkabér összegét.

NAPI TIPP – 2012. február 13.

Tudta-e Ön, hogy a vállalkozási tevékenységet nem folytató, nem áfa-alany magánszemély 100 e Ft-ot meg nem haladó adófizetési kötelezettség esetén pótlékmentes részletfizetésről nyilatkozathat? A vállalkozási tevékenységet nem folytató,nem áfa-alany magánszemély a személyi jövedelemadó bevallás benyújtására előírt határidőig, amennyiben adófizetési kötelezettsége (adókülönbözet) nem haladja meg a 100 e Ft-ot, a személyi jövedelemadó bevallásában pótlékmentes részletfizetésről nyilatkozathat. A pótlékmentes részletfizetés esetén az esedékességtől számított 4 hónapon belül egyenlő részletekben kell megfizetnie az adókülönbözetet, úgy, hogy az első részlet megfizetésének a határideje a Személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott esedékesség napja. Amennyiben az adózó a részletek befizetését határidőben nem teljesíti, akkor a kedvezmény hatályát veszti, és a tartozás egy összegben esedékessé válik, valamint az eredeti esedékességtől késedelmi pótlék terheli.

NAPI TIPP – 2012. február 10.

Tudta-e Ön, hogy 2012. január 1-től a béren kívüli juttatások után a személyi jövedelemadón felül egészségügyi hozzájárulás is terheli a kifizetőt? A személyi jövedelemadóról szóló törvény 71. §-ában szereplő juttatások után 2012-től már nem csak személyi jövedelemadó, hanem 10%-os egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettsége is felmerül a kifizetőnek.

NAPI TIPP – 2012. február 9.

Tudta-e Ön, hogy a rehabilitációs hozzájárulásra kötelezett adózónak megváltozott munkaképességű munkavállaló foglalkoztatása esetén a megváltozott munkaképességű dolgozókról nyilvántartást kell vezetnie? A megváltozott munkaképességű munkavállalók nyilvántartásának tartalmaznia kell a megváltozott munkaképességű munkavállaló természetes személyazonosító adatait, a társadalombiztosítási adóazonosító jelét, a munkaképesség változásának, egészségi állapotának, egészségkárosodásának mértékét, a fogyatékosság tényét, továbbá az ezek igazolására szolgáló okirat másolatát. A nyilvántartást a munkáltató a foglalkoztatás megszűnését követő öt évig köteles megőrizni.

NAPI TIPP – 2012. február 8.

Tudta-e Ön, hogy az adózónak lehetősége van bizonytalan adójogi helyzet bejelentésére az állami adóhatóság felé? Az új szabályozás értelmében az adózó bejelentheti az állami adóhatóságnak, ha az adóbevallásban általa feltüntetett összeg hibás lehet, mivel az adó megállapítása szempontjából meghatározó tényállásra irányadó jogszabályi rendelkezés általa történt értelmezése tévesnek minősülhet. A bizonytalan jogi helyzet bejelentésére csak a határidőben benyújtott adóbevallás esetén van lehetőség, és nem alkalmazható általános forgalmi adó, innovációs járulék, szokásos piaci ár megállapítására, illetve adókedvezmény igénybevételére. A bejelentés díjköteles, továbbá jogszerű érvényesítéséhez ügyvéd, adótanácsadó, adószakértő által ellenjegyzett jegyzőkönyv szükséges, melyet 3 napon belül be kell nyújtani az állami adóhatóság részére. A bizonytalan jogi helyzet jogszabály szerinti bejelentése esetén az adózó egy esetleges adóhatósági ellenőrzés során mentesül az ezzel összefüggő adóbírság alól.

NAPI TIPP – 2012. február 7.

Tudta-e Ön, hogy az állami adóhatóság törölheti azt az adózót, aki beszámoló letétbe helyezési és közzétételi kötelezettségének nem tesz eleget? Az Adózás rendjéről szóló törvény hatályos rendelkezései alapján az állami adóhatóság 30 napos határidő tűzésével – mulasztási bírság kiszabása mellett – felhívja az adózót kötelezettségének teljesítésére. Amennyiben az adózó a határidő leteltéig nem teljesíti kötelezettségét, az adóhatóság ismételten felhívja 60 napos határidő tűzésével, ismételt mulasztási bírság kiszabása mellett. Ha az adózó az ismételt felhívásban szereplő határidőn belül sem tesz eleget letétbe helyezési és közzétételi kötelezettségének, az állami adóhatóság az adózó adószámát hivatalból törli, és erről értesíti a cégbíróságot, és kezdeményezi a cég megszűntnek nyilvánítását.

„NAPI TIPP” – 2012. február 6.

Tudta-e Ön, hogy a hatályos áfa törvény alapján személygépkocsi bérlet esetén az előzetesen felszámított általános forgalmi adó összege levonásba helyezhető? Az általános forgalmi adó alanya, amennyiben a gazdasági tevékenysége érdekében személygépkocsit bérleti jogviszony keretében használ, akkor jogosult a bérleti díj után előzetesen felszámított áfa összegének levonására. Az áfa törvény értelmében az adóalany az adót olyan mértékben vonhatja le, amilyen mértékben a gépjárművet adóköteles tevékenységéhez használja. Nem minősül adóköteles tevékenységnek többek között a magáncélú használat, tehát az erre jutó általános forgalmi adó nem helyezhető levonásba, kivéve ha a magáncélú használat megtérítésre kerül. Az üzleti és magánhasználat arányát hitelt érdemlően szükséges alátámasztani, erre szolgálhat az útnyilvántartás.

NAPI TIPP – 2012. február 3.

Tudta-e Ön, hogy a szociális hozzájárulási adóból kedvezmény csak az adott hónap egészében foglalkoztatott munkavállaló esetén vehető igénybe? A hatályos szabályozás értelmében a munkáltató csak a hónap minden napján foglalkoztatott munkavállalók esetén jogosult a bérek elvárt emeléséhez kapcsolódó kompenzáció igénybe vételére. Így azon munkavállalók esetén, amelyeknek jogviszonya az adott hónapban keletkezett, vagy az adott hónapban szűnt meg, és nem állt fenn a hónap minden napján kedvezmény igénybevételére nem jogosult.

NAPI TIPP – 2012. február 2.

Tudta-e Ön, hogy az Áfa törvény szerint főszabályként az ügylet teljesítését követő 15 napon belül az adóalanynak ki kell állítania számláját? Amennyiben az adóalany számla kibocsátására köteles, akkor a hatályos rendelkezések alapján az ügylet teljesítésétől számított 15 napon belül köteles számla-kibocsátási kötelezettségének eleget tenni. Előleg fizetése, illetve termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás esetén, amennyiben a pénzügyi teljesítés készpénzzel, készpénz-helyettesítő eszközzel történik, az adóalany a számla-kibocsátási kötelezettségét haladéktalanul köteles teljesíteni.

NAPI TIPP – 2012. február 1.

Tudta-e Ön, hogy az elvárt béremelést nem kötelező végrehajtani? Amennyiben a munkavállalók legalább kétharmadánál nem valósul meg a Kormányrendelet szerinti elvárt béremelés, abban az esetben a munkaügyi hatóság az ellenőrzés során elmarasztaló határozatot hoz. Munkaügyi bírság kiszabására azonban emiatt nem kerülhet sor, de az érintett vállalkozások 2 évig nem indulhatnak közbeszerzési pályázaton és költségvetési támogatásban (pl. pályázati támogatás) sem részesülhetnek.

NAPI TIPP – 2012. január 31.

Tudta-e Ön, hogy 2012. január 1-től változtak az önellenőrzési pótlék számítás szabályai? Az új rendelkezések alapján az önellenőrzési pótlékot a bevallás benyújtására előírt határidő leteltét követő első naptól az önellenőrzés benyújtásáig kell felszámítania az adóalanynak.

„NAPI TIPP” – 2012. január 30.

Tudta-e Ön, hogy 2012. január 1-től egyszerűsödtek az osztalékelőleg-fizetés szabályai? A hatályos szabályozás értelmében a mérleg fordulónapját követő hat hónapon belül fizethető osztalékelőleg a korábban elkészített számviteli törvénynek megfelelő beszámoló alapján. Így a számviteli beszámolóval lezárt időszakot követő 6 hónapon belül közbenső beszámoló nélkül is van lehetőség osztalékelőleg fizetésére. Amennyiben az adott évben több alkalommal történik osztalékelőleg fizetés, akkor az osztalékelőleg fizetési korlátok megállapításánál minden esetben figyelembe kell venni a korábban már kifizetett osztalékelőlegek összegét.

NAPI TIPP – 2012. január 27.

Tudta-e Ön, hogy 2012. január 1-től a társasági adóalanyok esetében változtak a reprezentáció és üzleti ajándék szabályai? 2012. január 1-től a reprezentáció és az üzleti ajándék a társasági adótörvény szerint elismert költségnek minősül, ugyanakkor a személyi jövedelemadó törvény szerint „egyes meghatározott juttatásként” adókötelessé válik és annak 1,19-szoros értéke után 16%-os mértékű személyi jövedelemadó és 27%-os mértékű egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség merül fel. Az adózó a reprezentációhoz, üzleti ajándékhoz kapcsolódó adókötelezettséget havonta köteles megállapítani és a tárgyhót követő hó 12. napjáig teljesíteni.

NAPI TIPP – 2012. január 26.

Tudta-e Ön, hogy 2012. január 1-től a szakképzési hozzájárulás bevallási, és adófizetési gyakorisága megváltozott? 2012. január 1-től a szakképzési hozzájárulás összegének előlegét az adózó havonta köteles megállapítani, és a tárgyhót követő hó 12. napjáig bevallani és megfizetni. A szakképzési hozzájárulás bevallására a 1212. számú nyomtatvány szolgál. Az éves kötelezettség megállapításához kapcsolódó adókötelezettség határideje nem változott, továbbra is a tárgyévet követő év február 25-e maradt.

„NAPI TIPP” – 2012. január 25.

Tudta-e Ön, hogy 2012. január 1-től a kapcsolt vállalkozási viszony megszűnése is az adózó bejelentési kötelezettségei közé tartozik? 2012. január 1-től az adózó köteles a kapcsolt vállalkozási viszony megszűnését a megszűnést követő 15 napon belül bejelenteni.

NAPI TIPP – 2012. január 24.

Tudta-e Ön, hogy 2012. január 1-től kötelezővé vált a kamarai regisztráció? 2012. január 1-től az egyéni és társas vállalkozások számára kötelezővé vált a kamarai regisztráció. A gazdálkodó szervezetek kötelesek a kamarai közfeladatok ellátásához évente 5.000.- Ft kamarai hozzájárulást fizetni, és a törvényben meghatározott szolgáltatásokat térítésmentesen vehetnek igénybe. A kamarai tagság azonban továbbra is önkéntes marad, így a regisztrált vállalkozások nyilvántartásba vételükkel nem válnak kamarai taggá. A 2012. január 1-ét követően létrejövő egyéni és társas vállalkozások a bejegyzésüket követő 5 napon belül, a már működő vállalkozások pedig legkésőbb 2012. március 1-ig kötelesek a székhely szerinti területi kereskedelmi és iparkamaránál a nyilvántartásba vételüket kezdeményezni. A törvény hatálya nem vonatkozik a fő tevékenységként mezőgazdasági tevékenységet folytató vállalkozásokra, és a mezőgazdasági termelőkre.

„NAPI TIPP” – 2012. január 22.

Tudta-e Ön, hogy 2012-től megszűnnek egyes társasági adókedvezmények? A hatályos szabályozás értelmében megszűnik a kutatás-fejlesztési tevékenység bérköltségének, valamint a szoftverfejlesztő alkalmazására tekintettel elszámolható adókedvezmény. A 2011. december 31-ig az alapkutatás, alkalmazott kutatás, illetve a kísérleti fejlesztés közvetlen költségei között figyelembe vett, továbbá a szoftverfejlesztő alkalmazására tekintettel elszámolt bérköltség utáni társasági adókedvezmény utoljára a 2014. évi adóalap utáni adóból vehető igénybe.

„NAPI TIPP” – 2012. január 20.

Tudta-e Ön, hogy változtak az innovációs járulékra vonatkozó szabályok? 2012. január 1-től hatályba lépett változások alapján a járulék éves bruttó összegéből már nem vonható le a gazdasági társaság saját tevékenységi körében végzett kutatás-fejlesztési tevékenység közvetlen költsége, valamint a költségvetési gazdálkodási rendszerben működő szervezetektől megrendelt kutatási-fejlesztési tevékenység költsége.

NAPI TIPP – 2012. január 19.

Tudta-e Ön, hogy változtak a magánszemély által adható költségnyilatkozat szabályai? 2012. január 1-től amennyiben a magánszemély nem adómentes költségtérítést kap legfeljebb a bevétel 50%-ig terjedő költséghányadról nyilatkozhat a kifizetőnek. Költségnyilatkozat hiányában a bevétel egésze beletartozik az adóelőleg-alapba, de önálló tevékenységből származó bevétel esetén a bevétel 90%-át kell az adóelőleg-számítás során figyelembe venni.

„NAPI TIPP” – 2012. január 18.

Tudta-e Ön, hogy változtak a megbízási jogviszony keretében történő vezető tisztségviselőre vonatkozó járulékfizetési szabályok 2012. január 1-től? Amennyiben a gazdasági társaság tagja kizárólag ügyvezetést végez megbízásos jogviszonyban, a vezető tisztségviselés tekintetében a tag társadalombiztosítási szempontból társas vállalkozónak minősül, és a személyes közreműködés díjazásának az ügyvezetés díjazását kell tekinteni. Amennyiben a társas vállalkozó főtevékenysége legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igényel, abban az esetben a járulékfizetés alapja a tárgyhónap első napján, a teljes munkaidőre érvényes garantált bérminimum havi összege, 2012. január 1-jétől havi 108.000 forint. Azonban arra vonatkozóan, hogy a döntések meghozatala, tehát a vezető tisztségviselés ellátása igényel-e valamilyen végzettséget, szakképzettséget, semmilyen jogszabályi előírás, szabályozás nem ismert. Ezért arra a tagra, aki a vezető tisztségviselés tekintetében társas vállalkozóvá válik, így a főtevékenysége is a vezető tisztségviselés, kötelezően nem lehet előírni a legalább a garantált bérminimum utáni járulékfizetést. Ezért esetükben a nyugdíjjárulékot legalább a 93.000 forint minimálbér, az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot legalább a minimálbér másfélszerese, vagyis 139.500 forint után kell megfizetni.

NAPI TIPP – 2012. január 17.

Tudta-e Ön, hogy az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény hatályba léptető rendelkezése módosításra került? A helyesbített hatályba léptető rendelkezés alapján a 2011. évi CLVI. törvény 154. § (3) bekezdésétől 196. §-áig terjedő módosító rendelkezések – amelyek érintik az illetéket, a helyi adókat, a gépjárműadót, a cégautóadót, a népegészségügyi termékadót valamint a baleseti adót – 2012. január 1-jén léptek hatályba.

NAPI TIPP – 2012. január 16.

Tudta-e Ön, hogy 2012. január 1-től változtak a személyi jövedelemadó előleg levonás szabályai számlaadás esetén? 2012. január 1-től a kifizetőnek csak abban az esetben nem kell adóelőleget megállapítani, és levonnia, ha azt igazoltan egyéni vállalkozó vagy őstermelő magánszemély részére fizeti ki. Egyéni vállalkozó egyéni vállalkozói jogállását azzal igazolja, hogy a bevételéről kiállított bizonylatán feltünteti az egyéni vállalkozói jogállását bizonyító közokirat számát. Őstermelő magánszemély az adóévre hitelesített betétlapjával igazolja jogállását.

NAPI TIPP – 2012. január 13.

Tudta-e Ön, hogy az általános forgalmi adó alanyának lehetősége van gyakoribb áfa elszámolás kérelmezésére? Az adóhatóság a gyakoribb elszámolást - az adóév végéig - különösen abban az esetben engedélyezheti, ha az adózó beszerzéseit terhelő levonható előzetesen felszámított forgalmi adókulcs magasabb az áthárított forgalmiadó-kulcsnál, illetőleg az adózó beruházást valósít meg. Az adóhatóságnak a gyakoribb áfa elszámolás engedélyezése során mérlegelési jogköre van, illetve a 2012. január 1-től hatályos rendelkezések tartalmazzák azon okokat, amelyek fennállása esetén az adóhatóság a kérelmet megtagadja.

NAPI TIPP – 2012. január 12.

Tudta-e Ön, hogy változtak a transzferár dokumentálásra vonatkozó előírások? 2012. január 1-től hatályos PM rendelet értelmében az adóalanyt nem terheli transzferár dokumentálási kötelezettség, amennyiben a szerződés alapján történő teljesítések ÁFA nélküli szokásos piaci áron számított értéke az 50 millió forintot nem haladja meg a szerződés megkötésétől az adóév utolsó napjáig terjedő időszakban. A fenti értékhatár megállapításánál – az összevonás tényétől függetlenül – a rendelet szerint összevonható szerződésekben szereplő ügyletek értékét együttesen kell figyelembe venni.

NAPI TIPP – 2012. január 11.

Tudta-e Ön, hogy változott a gépjárművek átruházása esetén fizetendő vagyonátruházási illeték összegének meghatározási módja? 2012. január 1-től gépjármű tulajdonjogának megszerzése esetén az illeték mértéke már nem a gépjármű hajtómotorjának hengerűrtartalmához igazodik, hanem az illetéket a gépjármű kW-ban kifejezett teljesítménye, és a gépjármű gyártástól számított kora alapján kell meghatározni az Illetékekről szóló törvényben található táblázat szerint. Az új rendelkezéseket minden olyan ügyben alkalmazni kell, amikor a szerződés megkötésére még 2011. évben került sor, de a dokumentumok benyújtása az illetékes okmányirodánál már 2012. január 1-jét követően történt.

NAPI TIPP – 2012. január 10.

Tudta-e Ön, hogy a rehabilitációs hozzájárulás mértéke változatlan 2012. évben? A rehabilitációs hozzájárulás fizetési kötelezettség abban az esetben terheli az adóalanyt, amennyiben az általa foglalkoztatottak létszáma a 25 főt (2011. évben 20 főt) meghaladja és a foglalkoztatott megváltozott munkaképességűek száma nem éri el a létszám 5 %-át. A rehabilitációs hozzájárulás mértéke 964.500.- Ft/fő/év.

NAPI TIPP – 2012. január 9.

Tudta-e Ön, hogy az adóalanyt az eva-alanyiságról való áttérés esetén az áttérés évének első napjától társasági adóelőleg fizetési kötelezettség terheli? Az adóalany az eva-alanyiság megszűnését követő 60 napon belül köteles az eva-alanyiság megszűnését követő év első napjától az adóévet követő év hatodik hónapjának utolsó napjáig társasági adóelőleg bevallást benyújtani, és a negyedév utolsó hónapjának 10. napjáig az esedékes társasági előleget megfizetni. A három havonta esedékes társasági adóelőleg összege az eva-alanyiság megszűnésének adóévében elszámolt összes bevétel 1 %-a (teljes adóév esetén). Az adóelőleg bevallására a 1243TAO számú nyomtatvány szolgál.

NAPI TIPP – 2012. január 6.

Tudta-e Ön, hogy a 2012. január 1-től a szakképzési hozzájárulás fizetési kötelezettséget új törvény szabályozza? 2012. január 1-től lépett hatályba a 2011. évi CLV. törvény A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról. Az új jogszabály alapján a szakképzési hozzájárulás alapja a hozzájárulásra kötelezettet terhelő szociális hozzájárulási adó, mértéke változatlanul 1,5%. Az új szabályozás értelmében a szakképzési hozzájárulás terhére nem számolható el saját dolgozó képzése, illetve az adókötelezettség havi gyakoriságúra változott.

NAPI TIPP – 2012. január 5.

Tudta-e Ön, hogy a Személyi jövedelemadóról szóló törvény változásai miatt a végtörlesztésre adható munkáltatói támogatások szabályai megváltoztak? A személyi jövedelemadóról szóló törvény végtörlesztésre adómentesen adható munkáltatói pénzkölcsönre, és vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó rendelkezései jogszabályváltozás miatt 2011. december 31-ét követően nem alkalmazhatók. A módosítás értelmében kizárólag az a juttatás minősülhet adómentesnek, amelyek folyósítása legkésőbb december 31-éig megtörtént.

NAPI TIPP – 2012. január 4.

Tudta-e Ön, hogy a 2012. január 1-től az Adózás rendjéről szóló törvény alapján változott az adóbírság mértéke? Adóhiány esetén főszabályként az adóbírság mértéke továbbra is az adóhiány 50%-a. Abban az esetben azonban, ha az adóhiány a bevétel eltitkolásával, a bizonylatok, könyvek, nyilvántartások meghamisításával, megsemmisítésével függ össze, az adóbírság mértéke az adóhiány 200%-a.

NAPI TIPP – 2012. január 3.

Tudta-e Ön, hogy a munkáltató által a munkavállaló részére biztosított internet szolgáltatás 2012-től nem minősül béren kívül juttatásnak? 2012. január 1-ét követően a munkáltató által átvállalt internet szolgáltatás nem minősül kedvezményes adózású béren kívüli juttatásnak, hanem munkabérként adóköteles. Amennyiben azonban a munkáltató cafetéria rendszert működtet, abban az esetben az internet szolgáltatás választható juttatásként adóköteles és az 1,19-szorosa után 16% személyi jövedelemadó, illetve 27%-os egészségügyi hozzájárulás terheli.

„NAPI TIPP” – 2012. január 2.

Tudta-e Ön, hogy a 298/2011 (XII. 22.) Kormányrendelet szabályozza a 2012. évre érvényes minimálbér és a garantált bérminimum összegét? A hivatkozott kormányrendelet szerint a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított személyi alapbér kötelező legkisebb összege (minimálbér) a teljes munkaidő teljesítése esetén 2012. január 1-jétől havibér alkalmazása esetén 93 000 forint. A legalább középfokú iskolai végzettséget, illetve középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló garantált bérminimuma a teljes munkaidő teljesítése esetén 108 000 forint. Részmunkaidő esetén a Kormányrendeletben meghatározott kötelező bérminimumokat a munkaidő eltérő mértékével arányosan csökkentve kell megállapítani.

„NAPI TIPP” – 2011. december 21.

Tudta-e Ön, hogy látvány-csapatsport támogatása esetén társasági adókedvezményben a jogszabályi feltételek fennállása esetén részesülhet az adóalany? Látvány-csapatsport támogatása esetén társasági adókedvezmény csak abban az esetben érvényesíthető 2011. évben, amennyiben a támogatás átutalása 2011. évben megtörténik, illetve az adóalany az adóév utolsó napján rendelkezik támogatási igazolással. Támogatási igazolás kiállítására a sportigazgatási szerv vagy a látvány-csapatsport országos sportági szakszövetsége jogosult.

NAPI TIPP – 2011. december 20.

Tudta-e Ön, hogy iparűzési adó esetén a külföldi telephelyre jutó adóalaprész után nem keletkezik adófizetési kötelezettség? Mentes az iparűzési adó alól az adóalapnak az a része, amely a külföldön létesített telephelyen végzett tevékenységből származik.

NAPI TIPP – 2011. december 19.

Tudta-e Ön, hogy 2012. január 1-től hatályos jogszabályi változások alapján megszűnik az adóhatósági kötelező ellenőrzés meghatározott esetekben? 2012. január 1-től megszűnik a felszámolás alatt álló adózók kötelező ellenőrzése, valamint a legnagyobb adóteljesítménnyel rendelkező 3 ezer adózó rendszeres, legalább 3 évente valamennyi adónem és költségvetési támogatás tekintetében történő ellenőrzése. Az adózó végelszámolása esetén azonban a kötelező adóhatósági ellenőrzés továbbra is megmarad.

„NAPI TIPP” – 2011. december 16.

Tudta-e Ön, hogy a társasági adóelőleg-kiegészítés esetén az adóelőleg-kiegészítés összegéről bevallást is kell az adózónak benyújtania? Az adóelőleg kiegészítés összegének bevallására a 1101. számú nyomtatvány szolgál (1. lap 15. sora). A bevallási időszak (amennyiben a naptári év megegyezik az üzleti évvel): 2011.01.01-2011.12.31. A társasági adóelőleg-kiegészítésre kötelezett adózónak a jelen adóbevallást akkor is be kell nyújtania, ha nem keletkezett adóelőleg kiegészítési kötelezettsége.

„NAPI TIPP” – 2011. december 15.

Tudta-e Ön, hogy a munkáltató által a jogszabályban meghatározott feltételek mellett a végtörlesztésre adott vissza nem térítendő támogatás elismert költségnek minősül a társasági adó rendszerében? A végtörlesztésre adott, vissza nem térítendő munkáltatói támogatás 7 millió 500 ezer forintig adómentes juttatás, abban az esetben, ha erre 2011. szeptember 29-e után, de legkésőbb 2012. február 28-ig kerül sor és a juttatás a jogszabályban meghatározott feltételek mellett történik. A társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény alapján a végtörlesztéshez adott vissza nem térítendő támogatás a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő ráfordításnak minősül, így a kifizetett összeg után a támogatást adó munkáltatónál társasági adó alap növelés nem merül fel.

NAPI TIPP – 2011. december 14.

Tudta-e Ön, hogy az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá tartozó adózót feltöltési kötelezettség terhel? Az EVA hatálya alá tartozó adózó köteles az adóévben előlegként megfizetett összeget a fizetendő éves adó összegére kiegészíteni, 2011. december 20-ig. Amennyiben az adóalany adó-kiegészítési kötelezettségének nem tesz eleget, vagyis a negyedéves előlegek és az adó-kiegészítés összege nem éri a fizetendő éves adó 90%-át, akkor az EVA alanyt mulasztási bírság terheli. A mulasztási bírság alapja az éves kötelezettség 90%-a és fizetett előleg különbözete, mértéke 20%.

NAPI TIPP – 2011. december 13.

Tudta-e Ön, hogy a helyi iparűzési adó esetén is felmerülhet feltöltési kötelezettség? Azon adóalanyok esetén, amelyek a Tao. tv. szerint a társasági adóelőleg kiegészítésére kötelezettek, a helyi iparűzési adóelőleget a várható éves fizetendő adó összegére az adóév utolsó hónapjának 20. napjáig ki kell egészíteniük, és ezen időpontig a feltöltésről bevallást is kell beadniuk az önkormányzati adóhatóság felé.

NAPI TIPP – 2011. december 12.

Tudta-e Ön, hogy az ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység után évközben is felmerülhet az adókötelezettség? Az ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adózó a tevékenység befejezésének napját követő 15. napjáig köteles bevallást benyújtani az önkormányzati adóhatóság felé, illetve a fizetendő iparűzési adó összegét megfizetni.

NAPI TIPP – 2011. december 9.

Tudta-e Ön, hogy a közbeszerzésekhez kapcsolódó visszatartási kötelezettség szabályai megváltoztak 2011. július 15-i hatállyal? 2011. július 15-étől a közbeszerzések teljesítéséhez az alvállalkozók között létrejött vállalkozási szerződések alapján a nettó 200 e Ft-ot meghaladó kifizetések esetén a kifizetést teljesítőt nem terheli visszatartási kötelezettség abban az esetben, ha az adóigazoláson feltüntetett adótartozás 2008. szeptember 30-át követően keletkezett.

NAPI TIPP – 2011. december 8.

Tudta-e Ön, hogy az iskolarendszerű képzési költség munkáltató által történő átvállalása béren kívüli juttatásnak minősül? A munkáltató által átvállalt iskolarendszerű képzés minimálbér két és félszeresét meg nem haladó része béren kívüli juttatásnak minősül, és 1,19-szorosa után 16%-os mértékű személyi jövedelemadó terheli. A minimálbér két és félszeresét meghaladó összeg után egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség is felmerül. A juttatás további feltétele, hogy az a munkakör betöltéséhez szükséges, vagy a munkáltató tevékenységével összefüggő szakmai ismeretek megszerzését, bővítését szolgálja. Iskolarendszerű képzésnek minősül minden olyan képzés, ahol a magánszemély hallgatói jogviszonyban áll az oktató intézménnyel.

NAPI TIPP – 2011. december 7.

Tudta-e Ön, hogy készpénzben teljesített fizetés esetén az adóalanyt bejelentési kötelezettség terhelheti? A készpénzfizetés napjától számított 15 napon belül az állami adóhatósághoz a vevőnek, a szolgáltatás igénybevevőjének be kell jelentenie kapcsolt vállalkozások esetén az 1 millió forintot meghaladó, egyéb esetekben az 5 millió forintot meghaladó készpénzben teljesített fizetést.

NAPI TIPP – 2011. december 6.

Tudta-e Ön, hogy az oktatási tevékenység csak a törvényben meghatározott esetekben áfa mentes? Az oktatási tevékenység keretében a tevékenység közérdekű jellegére tekintettel mentes az áfa alól: - a felnőttképzésből az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott szakképzést adó oktatás, képzés, továbbképzés, vizsgára való felkészítés és vizsgáztatás; - a felnőttképzésről szóló törvény alapján szervezett és akkreditált, illetve egyéb jogszabály alapján szervezett képzés, továbbképzés vizsgára való felkészítés és vizsgáztatás; - államilag, illetve nemzetközileg elismert nyelvvizsga bizonyítvány kiadásának alapjául szolgáló vizsgáztatás; - tanulmányi és tehetséggondozó verseny szervezése és lebonyolítása; - köz- és felsőoktatás.

NAPI TIPP – 2011. december 5.

Tudta-e Ön, hogy kapcsolt vállalkozások között történő ingatlan átruházás mentes az illetékfizetési kötelezettség alól meghatározott törvényi feltételek fennállta esetén? A 2011. november 30-án hatályba lépett törvénymódosítás értelmében kapcsolt vállalkozások között már nem csak a belföldi ingatlanvagyonban fennálló vagyoni betét átruházása mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól, hanem az ingatlanok átruházása is. Az illetékmentesség feltétele, hogy a vagyonszerző fő tevékenysége az illetékfizetési kötelezettség keletkezésének időpontjában ingatlanforgalmazás, vagy saját tulajdonú ingatlan bérbeadása legyen.

NAPI TIPP – 2011. december 2.

Tudta-e Ön, hogy a társasági adóalanyt adóelőleg feltöltési kötelezettség terhelheti? Az adóalany, amennyiben az adóévet megelőző adóévben az éves szinten számított árbevétele meghaladta a 100 millió forintot, köteles az adóévben fizetett társasági adóelőlegét a fizetendő adó összegéig feltölteni. A feltöltési kötelezettség határideje: 2012. december 20. Amennyiben az adózó a fenti időpontig az adóévi várható adót - a társasági adóelőleg fizetési kötelezettségekkel együtt - nem fizette meg legalább 90%-os mértékben, az adókülönbözet után 20%-ig terjedő mulasztási bírsággal sújtható.

„NAPI TIPP” – 2011. december 1.

Tudta-e Ön, hogy 2011. december 1-20-a között lehet az egyszerűsített vállalkozói adó (EVA) hatálya alá bejelentkezni? Az egyszerűsített vállalkozói adó alá történő bejelentkezésre 2011. december 1. és december 20-a között van lehetősége az adóalanynak az adóhatóság által rendszeresített 11T103. nyomtatványon, abban az esetben ha az adóalany megfelel az EVA törvényben foglalt feltételeknek. Ugyanez a nyomtatvány szolgál az EVA hatálya alól történő kijelentkezésre. Nem kell a bejelentkezését megújítania annak az adózónak, aki a 2011. évben is az eva hatálya alá tartozott és a 2012. évre ezt az adózási módot kívánja választani. Az EVA hatálya alá tartozó adózó 2012. évi bevételi értékhatára 30 millió forint, az EVA mértéke az adóalany által az adóévben megszerzett összes bevétel 37%-a.

NAPI TIPP – 2011. november 30.

Tudta-e Ön, hogy a Személyi jövedelemadóról szóló törvény módosítása értelmében a törvényi feltételek fennállása esetén adómentes a munkáltató által a végtörlesztés adott vissza nem térítendő támogatás? A munkáltató által munkavállalójának a végtörlesztéshez adott vissza nem térítendő támogatás 7 millió 500 ezer forintot meg nem haladó része abban az esetben adómentes, ha a munkáltató a támogatást közvetlenül a hitelintézet részére utalja át. Amennyiben a munkavállaló a végtörlesztést a munkáltatói támogatás nyújtását megelőzően teljesítette, akkor a munkavállaló a végtörlesztésre vonatkozó fizetési kötelezettségének teljesítésének hitelt érdemlő bizonylatával igazolhatja a munkáltató felé a végtörlesztés megtörténtét. Ez utóbbi esetben a támogatás átutalása közvetlenül a munkavállaló által megjelölt számlára is történhet.

NAPI TIPP – 2011. november 29.

Tudta-e Ön, hogy a társasági adótörvény szerint elhatárolható annak az évnek a vesztesége is, amelynek keletkezése évében az adózó a nyereségminimum után megfizette a társasági adót? A hatályos szabályozás alapján a tárgyévben keletkezett negatív adóalap elhatárolható és a későbbi adóévekben felhasználható az adózás előtti eredmény csökkentésére. Az adóalany a keletkezett veszteséggel a következő adóévekben döntése szerinti megosztásban csökkentheti az adózás előtti eredményét, feltéve, hogy a negatív adóalap a rendeltetésszerű joggyakorlás elvének betartásával keletkezett.

„NAPI TIPP” – 2011. november 28.

Tudta-e Ön, hogy visszafizetési kötelezettség nélkül kapott pályázati támogatást a halasztott bevételek között kell nyilvántartani? A pénzügyileg rendezett, visszafizetési kötelezettség nélkül kapott pályázati támogatást rendkívüli bevételként kell elszámolni, majd a passzív időbeli elhatárolások között halasztott bevételként kell kimutatni mindaddig, amíg ezzel szemben költség, ráfordítás nem merül fel. A költségek, ráfordítások felmerülésekor a halasztott bevételek feloldására arányosan kerülhet sor.

NAPI TIPP – 2011. november 25.

Tudta-e Ön, hogy üzleti ajándéknak nem tekinthető reklámcélú ajándék adóköteles juttatásnak minősül? Olyan üzleti ajándéknak nem tekinthető reklám célú ajándék juttatása esetén, amelynek egyedi értéke a minimálbér 1 százalékát nem haladja meg, és a magánszemély azonosító adatai nem ismertek a juttató előtt, a kifizetőt a juttatás értékének 1,19-szorosa után 16%-os mértékű személyi jövedelemadó, és 27%-os egészségügyi hozzájárulási kötelezettség terheli. Amennyiben a juttató a reklámcélú ajándék juttatásával összefüggésben rosszhiszeműen, vagy jogszerűtlenül jár el, a kiszabható mulasztási bírság az adóalap 50%-a.

„NAPI TIPP” – 2011. november 24.

Tudta-e Ön, hogy az áfa bevallási gyakoriság évközben is változhat? Amennyiben az adózó az általános forgalmi adó tekintetében negyedéves áfa bevallónak minősül, és az év elejétől összesített fizetendő általános forgalmi adó összege elérte az 1 millió forintot, akkor havi bevallásra kell áttérnie az adózónak. Az első havi bevallást az adózónak arról az időszakról kell benyújtania, amelyet megelőző bevallással lezárt negyedévben az adózó az értékhatárt elérte. Az adózóra vonatkozó bevallási gyakoriság, illetve annak változása lekérdezhető az ügyfélkapun keresztül az eBEV-szolgáltatás igénybevételével a törzsadatok között.

NAPI TIPP – 2011. november 23.

Tudta-e Ön, hogy az adóhatósági ellenőrzés határidejébe nem számít bele az ellenőrzés során elrendelt más adózóra kiterjedő kapcsolódó vizsgálat időtartama? Amennyiben az adóhatóság az ellenőrzés során más adózóra kiterjedő kapcsolódó vizsgálat lefolytatását rendeli el, a kapcsolódó vizsgálat időtartama az ellenőrzés határidejébe nem számít bele. Azonban a kapcsolódó vizsgálat kezdő és befejező időpontjából az adóhatóság köteles az adózót értesíteni. A kapcsolódó vizsgálattal egy tekintet alá esik az is, ha a tényállás tisztázásához az adóhatóság számára más adózónál már folyamatban lévő ellenőrzés eredményének ismerete szükséges.

NAPI TIPP – 2011. november 22.

Tudta-e Ön, hogy abban az esetben ha a termék értékesítésének, szolgáltatás nyújtásának kiegyenlítése nem pénzzel, pénzhelyettesítő eszközzel történik az áfa alapja a termék, a szolgáltatás szokásos piaci ára? Az Általános forgalmi adóról szóló törvény hatályos rendelkezései alapján, amennyiben az egyik fél által értékesített termék, nyújtott szolgáltatás kiegyenlítése nem pénzzel, pénzhelyettesítő eszközzel történik, hanem a másik fél által történt termékértékesítéssel, szolgáltatásnyújtással, akkor mindkét jogügyletet önállóan kell figyelembe venni, azzal, hogy egyik a másiknak ellenértéke. Az áfa alapját pénzben kifejezve, annak szokásos piaci árán kell megállapítani.

NAPI TIPP – 2011. november 21.

Tudta-e Ön, hogy az egyszerűsített vállalkozói adó (EVA) hatálya tartozó adóalanyt is terhelhet cégautóadó fizetési kötelezettség? A nem egyéni vállalkozó EVA adóalany is köteles cégautóadót fizetni a tulajdonában álló, belföldön nyilvántartásba vett személygépkocsi után. Az egyszerűsített vállalkozói adó ugyanis nem váltja ki a cégautóadó fizetési kötelezettséget.

„NAPI TIPP” – 2011. november 18.

Tudta-e Ön, hogy nyugdíjassá válás esetén az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettség megszűnését be kell jelenteni? Amennyiben a magánszemély biztosítási jogviszony hiányában egészségügyi szolgáltatási járulékfizetésre kötelezett és nyugdíjassá válik, akkor az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettség megszűnését a magánszemélynek 15 napon belül be kell jelentenie az állami adóhatósághoz. Ellenkező esetben a magánszemély adófolyószámláján az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettség összege havonta kötelezettségként jelentkezik, és a fizetési kötelezettség teljesítése hiányában adóhiányként jelenik meg.

NAPI TIPP – 2011. november 17.

Tudta-e Ön, hogy az adótartozás végrehajtásához való jog elévülése főszabályként az esedékesség naptári évének utolsó napjától számított 5 év? A főszabálytól eltérően amennyiben az adóhatóság végrehajtási cselekményt foganatosított, az elévülés 6 hónappal meghosszabbodik. Bevallás késedelmes benyújtása esetén pedig az adótartozás végrehajtásához való jog megszakad. Felszámolási eljárás esetén a felszámolást elrendelő végzés közzétételének napja és befejezéséről szóló végzés közzétételének napja között az adótartozás végrehajtásához való jog elévülése nyugszik, tehát a fenti határidőbe nem számít bele.

NAPI TIPP – 2011. november 16.

Tudta-e Ön, hogy a termék beszerzőjét, a szolgáltatás igénybevevőjét terhelheti az általános forgalmi adó fizetési kötelezettség, amennyiben a termék értékesítője, a szolgáltatás nyújtója fizetésképtelen adóalany? A vállalkozásban tárgyi eszközként használt termék értékesítése esetén, valamint egyéb, a 100 ezer forintot meghaladó termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás esetén, ha a teljesítésre kötelezett adóalany felszámolási, vagy bármely más fizetésképtelenséget jogerősen megállapító eljárás hatálya alatt áll, az áfa fizetési kötelezettség a termék beszerzőjét, a szolgáltatás igénybevevőjét terheli (fordított áfa). A termék, illetve a szolgáltatás értékének meghatározása során a szokásos piaci árat szükséges figyelembe venni.

NAPI TIPP – 2011. november 15.

Tudta-e Ön, hogy 2010. évre felszámított késedelmi pótlék esedékességének napja 2011. november 15-e? Az állami adóhatóság által 2010. évre felszámított késedelmi pótlék fizetési határideje 2011. november 15-e. A késedelmi pótlék nem határidőben történő fizetése esetén az adóhatóság további késedelmi pótlékot nem számíthat fel.

NAPI TIPP – 2011. november 14.

Tudta-e Ön, hogy ha a magánszemély az állami adóhatóság által közzétett üzemanyagárat alkalmazza nem szükséges az üzemanyagról számlát beszereznie? Az állami adóhatóság havonta teszi közzé az adott hónapban, a költségelszámolás során érvényesíthető üzemanyagárakat. Amennyiben a személyi jövedelemadó törvény hatálya alá tartozó magánszemély az üzemanyagköltséget a közleményben szereplő árakon számolja el, akkor nem szükséges az üzemanyagról számlát beszereznie.

NAPI TIPP – 2011. november 11.

Tudta-e Ön, hogy a közösségi kereskedelemre vonatkozó összesítő nyilatkozatot nem kell minden időszak vonatkozásában benyújtani? A közösségi kereskedelmi adatokra vonatkozó összesítő nyilatkozatot csak az arra az időszakra vonatkozóan szükséges benyújtani, amely időszak alatt az adóalany közösségi kereskedelmet folytatott. Az összesítő nyilatkozat bevallási gyakorisága eltérhet az áfa bevallás gyakoriságától, valamint a bevallási gyakoriság évközben is változhat.

NAPI TIPP – 2011. november 9.

Tudta-e Ön, hogy a térítésmentesen kapott eszköz nem társasági adóalap csökkentő tétel 2010-től? 2010. január 1-től a térítésmentesen kapott eszközöket az átvevő társaságnak bevételként el kell számolnia, illetve el kell határolnia. A társasági adó szempontjából azonban nem számolható el adóalap-csökkentő tételként. Az eszközt juttató abban az esetben mentesülhet az adózás előtti eredmény-növelési kötelezettsége alól, ha rendelkezik az átvevő társaság azon nyilatkozatával, hogy a juttatás adóévében az átvevő társaság eredménye a juttatás következtében elszámolt bevétel nélkül nem lesz negatív. A beszámoló elkészítését követően ezt igazolnia is szükséges. Térítés nélküli átadás esetén a megajándékozottat illetékfizetési kötelezettség is terhelheti.

NAPI TIPP – 2011. november 8.

Tudta-e Ön, hogy a 2010. január 1-e előtt megkezdett iskolarendszerű képzések esetén átmeneti rendelkezések alapján kell az adókötelezettséget meghatározni? Ha az iskolarendszerű képzés 2009. február 1. és december 31. között megkezdődött, 2011. évben az átvállalt képzési költség minimálbér két- és félszeresét (195 e Ft) meghaladó összeg feletti rész 1,19-szerese után kell a személyi jövedelemadót (16%), valamint az egészségügyi hozzájárulást (27%) megfizetni. Ha a képzés 2006. január 1. és 2009. január 31. között kezdődött, 2011-ben a 400 e Ft összeghatárig átvállalt költséget kell adóalapba nem számító tételként figyelembe venni, a meghaladó rész 1,19-szerese után személyi jövedelemadó (16%), valamint egészségügyi hozzájárulás (27 %) fizetendő. Ha a képzés 2006. január 1-je előtt kezdődött, az átvállalt költség teljes egészében az adóalapba nem számító tételnek minősül. (Az iskolarendszerű képzés feltétele a hallgatói jogviszony megléte.)

NAPI TIPP – 2011. november 7.

Tudta-e Ön, hogy beépített ingatlan és az ehhez tartozó földrészlet értékesítése főszabályként mentes az általános forgalmi adó alól? Beépített ingatlant és az ehhez tartozó földrészlet értékesítése esetén abban az esetben merül fel adófizetési kötelezettsége, ha az első rendeltetésszerű használatba vétel még nem történt meg, vagy az első rendeltetésszerű használatba megtörtént, de az arra jogosító hatósági engedély jogerőre emelkedése és az értékesítés között nem telt el 2 év.

NAPI TIPP – 2011. november 4.

Tudta-e Ön, hogy az iparűzési adó alapját csökkenti a közvetített szolgáltatások értéke? A Helyi adókról szóló törvény alapján közvetített szolgáltatásnak minősül ha az adóalany a vásárolt szolgáltatást részben vagy egészben közvetíti úgy, hogy a megrendelővel kötött szerződésből a közvetítés lehetősége, a számlából a közvetítés ténye kiderül. Iparűzési adóalap csökkentő tételként a közvetített szolgáltatás tehát csak abban az esetben vehető figyelembe, ha a szerződésben szerepel az alvállalkozó igénybevételének a lehetősége, és a számlán „a számla közvetített szolgáltatást tartalmaz” kitétel.

NAPI TIPP – 2011. november 3.

Tudta-e Ön, hogy a telekhez kapcsolódó illetékmentesség feltétele változott 2011. január 1-től? Mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól a telektulajdonnak a megszerzése, ha a vagyonszerző nyilatkozik, hogy 4 éven belül lakóházat épít, és a lakás hasznos alapterülete eléri a településrendezési tervben meghatározott maximális beépíthetőség 10%-át. A vagyonszerző a 4 éves határidő lejártát megelőzően kiadott használatba vételi engedéllyel igazolja, feltéve, ha az jogerőre emelkedett. 2011. január 1-től ha a használatba vételi engedélyt a vagyonszerző megkapta a 4 éves határidőn belül, de az nem emelkedett jogerőre, akkor utólag a jogerőre emelkedést követően az adóhatóság törli a felfüggesztett illetéket.

NAPI TIPP – 2011. november 2.

Tudta-e Ön, hogy az áfa rendszerében a főtevékenység adójogi megítélését osztja a kapcsolódó mellékszolgáltatás? A főtevékenységhez kapcsolódó mellékszolgáltatás esetén a főszolgáltatásra, termékértékesítésre irányadó adómértéket kell alkalmazni. Járulékos költségeknek tekintendők mindazon szolgáltatások, melyek elősegítik, illetve kiegészítik a főtevékenység megvalósítását.

„NAPI TIPP” – 2011. október 28.

Tudta-e Ön, hogy amennyiben az adóalany jogutódlással megszűnik, és az előzetesen felszámított általános forgalmi adó tekintetében levonási jogát nem érvényesítette a jogutódot megilleti a levonási jog? Abban az esetben, ha az adólevonási jog tényleges gyakorlását megelőzően az adóalany megszűnik, de van az áfa törvényben szabályozott jogok és kötelezettségek tekintetében jogutód adóalany, az adólevonási jogot a jogutód abban az esetben is gyakorolhatja, ha az okiratok (számlák) a jogelődjének a nevére szólnak.

NAPI TIPP – 2011. október 27.

Tudta-e Ön, hogy az állami adóhatóság honlapján lekérdezhetők a felfüggesztett adószámú adózók? Az adószám felfüggesztésének időtartama alatt az adóalany adólevonási, valamint adó-visszaigénylési jogát nem gyakorolhatja. Amennyiben az adóhatóság az adószám felfüggesztését úgy szünteti meg, hogy nem törli az adóalany adószámát, akkor az adólevonási jogát a felfüggesztés megszüntetéséről szóló határozat jogerőre emelkedését követően újra gyakorolhatja, azonban a felfüggesztés időtartama alatt keletkezett adólevonási joga utólag sem érvényesíthető.

„NAPI TIPP” – 2011. október 26.

Tudta-e Ön, hogy a tevékenység közérdekű vagy sajátos jellegére tekintettel értékesített termék, nyújtott szolgáltatás esetén az adóalany mentesülhet a számlaadási kötelezettség alól? Az Általános forgalmi adóról szóló törvény szerint minden azon termékértékesítések, szolgáltatásnyújtások esetén, amelyek a tevékenység közérdekű, vagy egyéb sajátos jellegére tekintettel adómentes tevékenységnek minősülnek, az adóalanyt nem terheli számlaadási kötelezettség, ha gondoskodik az ügylet teljesítéséről szóló olyan okirat kibocsátásáról, amely megfelel a Számvitelről szóló törvény szerinti számviteli bizonylat előírásainak.

„NAPI TIPP” – 2011. október 25.

Tudta-e Ön, hogy az adózó köteles a kapcsolt vállalkozással kötött első szerződéskötést bejelenteni? Az Adózás rendjéről szóló törvény hatályos rendelkezései alapján az adózó köteles a kapcsolt vállalkozásnak minősülő másik adóalany nevét, székhelyét, adószámát az első szerződéskötésüket követő 15 napon belül az állami adóhatóságnak bejelenteni. A bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén az adóalany terhére 500 e Ft-ig terjedő mulasztási bírság szabható ki.

NAPI TIPP – 2011. október 24.

Tudta-e Ön, hogy az adóalanyoknak lehetőségük van gyűjtőszámla kiállítására, ha a törvényben meghatározott feltételek fennállnak? Amennyiben az adóalany a teljesítés napján egyidejűleg, vagy a rá vonatkozó adó-megállapítási időszak alatt ugyanannak az adóalanynak több számlakibocsátásra jogosító jogügyletet teljesít, gyűjtőszámlát bocsáthat ki. A gyűjtőszámla kibocsátás feltétele, hogy a felek erről előzetesen írásban megállapodjanak. A gyűjtőszámlának nincs önálló teljesítési időpontja, a teljesítési időpontok megegyeznek a tényleges teljesítési időpontokkal.

NAPI TIPP – 2011. október 21.

Tudta-e Ön, hogy a rehabilitációs hozzájárulás fizetési kötelezettség kölcsönzött munkavállalók esetén is fenn áll? 2011. január 1-től rehabilitációs hozzájárulás fizetési kötelezettség a kölcsönzött munkavállalókra vonatkozóan is fenn áll, abban az esetben, ha az adózó statisztikai állományi létszáma a 20 főt meghaladja és nem foglalkoztat legalább 5%-ban megváltozott munkaképességű munkavállalót. A kölcsönzött munkavállaló esetén a rehabilitációs hozzájárulás fizetési kötelezettség a kölcsönbeadó munkáltatót terheli.

„NAPI TIPP” – 2011. október 20.

Tudta-e Ön, hogy a munkavállalónak saját gépkocsi használatáért fizetett költségtérítés meghatározott feltételek esetén adómentes juttatás? A munkavállalónak saját gépkocsi hivatalos (társaság érdekében felmerült) használatáért fizetett költségtérítés adómentes abban az esetben, ha a jogszabályban meghatározott fogyasztási norma, valamint az adóhatóság által közzétett üzemanyagár szerint történik az üzemanyag használat megtérítése, illetve az ezen felül fizetett költségátalány összege nem haladja meg a kilométerenkénti 9.- Ft-ot. Az adómentes juttatás további feltétele, hogy belföldi kiküldetési rendelvény alapján történjen a kifizetés.

„NAPI TIPP” – 2011. október 19.

Tudta-e Ön, hogy építőipari tevékenységet folytató adózó iparűzési adó fizetési kötelezettsége nem csak a bejelentett székhelye, telephelye szerinti településen merülhet fel? Építőipari tevékenységet folytató, illetőleg természeti erőforrást feltáró vagy kutató adózó ideiglenes iparűzési adó fizetésére kötelezett abban az esetben, ha a folyamatosan vagy megszakításokkal végzett tevékenység időtartama adóéven belül a 30 napot meghaladja, de nem éri el a 181 napot. Építőipari tevékenységet folytató vállalkozónak az a vállalkozó minősül, akinek az adóévben a számviteli törvény szerinti értékesítés nettó árbevétele és az adóév utolsó napján készletre vett befejezetlen termelés, félkésztermék, késztermék értékének együttes összege legalább 75 %-ban építőipari tevékenységből származik. Az ideiglenes iparűzési adó összege levonható az állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység után megfizetendő adó összegéből.

„NAPI TIPP” – 2011. október 18.

Tudta-e Ön, hogy az igazolatlan eredetű áru forgalmazása esetén mulasztási bírság szabható ki? Az Adózás rendjéről szóló törvény 2011. január 1-től hatályos rendelkezései alapján igazolatlan eredetű áru forgalmazása esetén az áru forgalmi értékének 40%-áig terjedő mulasztási bírság szabható ki. (A korábban hatályos szabályok szerint az adóhatóságnak mérlegelésre nem volt lehetősége, a mulasztási bírság összege az áruérték 40%-a volt.)

NAPI TIPP – 2011. október 17.

Tudta-e Ön, hogy a tartós befektetésekből származó hozam kedvezményesen adózik? A tartós befektetésből származó hozam utáni személyi jövedelemadó 3 éves lekötés esetében 10 százalékos kulccsal adózik, míg 5 éves lekötés elteltével megszerzett hozam adómentes.

NAPI TIPP – 2011. október 14.

Tudta-e Ön, hogy a magánszemélynek nem minden esetben kell bejelentenie az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettség megszűnését? Az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettség megszűnését a magánszemélynek abban az esetben nem kell bejelentenie, ha olyan biztosítási jogviszonyt létesít, amelyről a foglalkoztató az adóhatóság felé 11T1041-es nyomtatványon biztosítotti bejelentést nyújt be.

NAPI TIPP – 2011. október 13.

Tudta-e Ön, hogy az állami adóhatóság weboldalán (www.apeh.hu) már elérhető a korábbi bevallásban szerepeltetett pénzügyileg nem rendezett beszerzésekre jutó áfatartalmának utólagos visszaigényléséhez szükséges kérelem? Az adóhatóság közzétette weboldalán azt a kérelem nyomtatványt, amelynek segítségével az Európai Bíróság 2011. július 28-án kihirdetett döntése alapján a pénzügyileg nem rendezett beszerzésekre jutó általános forgalmi adó visszaigényelhető. Amennyiben az adóalany e nyomtatvány segítségével kérelmezi a korábban nem visszaigényelt áfa összegét, akkor áfa bevallásában ezt az összeget nem szerepeltetheti. Azon különleges jogállású adóalanyok (alanyi adómentességet választó, kizárólag adólevonásra nem jogosító tevékenységet folytató, kizárólag mezőgazdasági tevékenységet folytató), akik korábban az általános szabályok szerint teljesítették áfa fizetési kötelezettségüket, a 2010. évet megelőzően utoljára esedékes bevallásukban feltüntetett negatív áfa összegét a kérelem benyújtásával igényelhetik vissza.

NAPI TIPP – 2011. október 12.

Tudta-e Ön, hogy 2011. augusztus 1-től a kollektív szerződés megkötését be kell jelenteni a munkaügyért felelős miniszternek? Új előírás a kollektív szerződést alkalmazó munkáltatók felé, hogy a kollektív szerződés megkötését elektronikus úton be kell jelenteni a Nemzeti Erőforrás Minisztérium felé, a kormányzati portálon keresztül, az ott található adatlapok kitöltésével. A bejelentésre a szerződés megkötését követően 30 nap áll rendelkezésre.

NAPI TIPP – 2011. október 11.

Tudta-e Ön, hogy 2012. január 1-től új közbeszerzési törvény lép hatályba? Az új közbeszerzési törvényt a 2012. január 1. után megkezdett eljárások során kell alkalmazni. Az új szabályozás a jelenleg hatályosnál szűkebb körben teszi kötelezővé közbeszerzési eljárás lefolytatását. 25 millió forint alatti árubeszerzések, illetve 80 millió forint alatti értékű építési beruházások esetén az ajánlatkérő dönthet úgy is, hogy nem tesz közzé hirdetményt, hanem egyidejűleg legalább három ajánlattevőnek küld ajánlattételi felhívást. További szabály, hogy kizárólag a formai követelmények be nem tartása nem eredményezheti az ajánlat érvénytelenné nyilvánítását.

NAPI TIPP – 2011. október 10.

Tudta-e Ön, hogy 2011. január 1-től módosult az áfa törvényben a fordított adózásra vonatkozó szabályozás? 2011. január 1-től hatályos szabályozás alapján a felszámolási eljárás mellett más, a fizetőképtelenséget jogerősen megállapító eljárás hatálya alatt álló adózókra is kiterjesztette a törvény a fordított adózási szabályokat. Eszerint minden 100 ezer forintot meghaladó termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás a fordított áfa hatálya alá tartozik.

NAPI TIPP – 2011. október 7.

Tudta-e Ön, hogy devizában fizetett előleg esetén az áfa törvény szerint adóalap a pénzügyi teljesítés napján érvényes árfolyam alapján kerül meghatározásra? Amennyiben előleg fizetése esetén az adó alapja külföldi pénznemben kifejezett, a forintra történő átszámításához az átvétel, jóváírás napján érvényes árfolyamot kell alkalmazni. Az árfolyam a választott pénzintézet árfolyamát jelenti. MNB árfolyam választása esetén az adóalany köteles választását az állami adóhatóság felé bejelenteni.

NAPI TIPP – 2011. október 6.

Tudta-e Ön, hogy a munkáltató béren kívüli juttatást ad munkavállalóinak, akkor rendelkeznie kell belső szabályzattal? Amennyiben a munkáltató a munkavállalói számára a munkabéren felül egyéb juttatást is biztosít belső szabályzattal kell rendelkeznie. A szabályzatnak tartalmaznia kell többek között a munkáltató által biztosított juttatási elemeket, azok igénybe vehető összegeit, valamint a jogosultsági feltételeket.

NAPI TIPP – 2011. október 5.

Tudta-e Ön, hogy a külföldön élő, és belföldi lakóhellyel nem rendelkező magánszemély ingatlan bérbeadásból származó jövedelme után nem merül egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség? Ingatlan bérbeadás esetén az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség a Tbj. törvény szerinti belföldi magánszemélyt terheli, amennyiben az ingatlan bérbeadásból származó jövedelme meghaladja az egymillió forintot. A Tbj törvény vonatkozásában belföldinek az a magyar állampolgár minősül, aki belföldön bejelentett lakóhellyel rendelkezik. Amennyiben a külföldön élő magyar állampolgár Magyarországon bejelentett lakóhellyel rendelkezik, és az ingatlan bérbeadásból származó jövedelme meghaladja az egymillió forintot, meg kell fizetnie a 14 százalék egészségügyi hozzájárulást.

NAPI TIPP – 2011. október 4.

Tudta-e Ön, hogy új illetékmentességi szabályok léptek hatályba az otthonvédelemmel kapcsolatban? Így többek között mentes az ajándékozási illeték alól a lakóingatlanon alapított zálogjog fedezetével kötött, deviza alapú kölcsönszerződésből származó követelés, ha az a törvényben rögzített árfolyamon végtörlesztő magánszeméllyel szemben végérvényesen megszűnik.

NAPI TIPP – 2011. október 3.

Tudta-e Ön, hogy az adózónak meghatározott esetekben lehetősége van a fizetendő adóelőleg mérséklését kérni az adóhatóságtól? Amennyiben az adózó az adóelőleget az előző időszak (év, negyedév, félév) adatai alapján fizeti és számításai szerint adója nem éri el az előző időszakban fizetett adó összegét, jogosult a fizetendő adóelőleg összegének mérséklését kérni. Így az adóelőleg mérséklését lehet kérni társasági adó, iparűzési adó, valamint innovációs járulék esetén. Amennyiben azonban a ténylegesen fizetendő adó összege meghaladja a mérsékelt adóelőlegek összegét, akkor az adózót 20%-ig terjedő mulasztási bírság terheli.

„NAPI TIPP” – 2011. szeptember 30.

Tudta-e Ön, hogy az ügyfélkapus jelszavak jelentős része lejár 2011. október 1-én? Akinek a www.magyarorszag.hu weboldalon érvényes belépési jelszava 2011. október 1-én lejár és a lejárat előtt nem változtatja meg, október 1-ét követően nem tudja használni az ügyfélkapun elérhető érvényes regisztrációhoz kötött szolgáltatásokat. Jelszó módosítás menete: www.magyarorszag.hu / belépés felhasználónévvel, jelszóval / saját adatok (itt megtekinthető a jelszó lejárat dátuma) / beállítások fül / jelszóváltás.

NAPI TIPP – 2011. szeptember 29.

Tudta-e Ön, hogy ha a vagyoni értékű jog illetve az ingatlan szerzése illetékmentesen történt, akkor átruházásuk esetén nem számolható el megszerzésre fordított összegként a szerződésben, hagyatéki leltárban szereplő érték? Az Illetékekről szóló törvény hatályos rendelkezései alapján illetékmentes az egyenesági hozzátartozók között örökléssel, ajándékozással megszerzett vagyontárgy. Az illeték fizetése nélkül megszerzett vagyoni értékű jog, illetve ingatlan átruházása esetén megszerzésre fordított összegként az átruházásból származó bevétel 75%-a számolható el.

NAPI TIPP – 2011. szeptember 28.

Tudta-e Ön, hogy a minimálbér 25%-át meghaladóan juttatott ajándék nem minősül a személyi jövedelemadó törvény szerint üzleti ajándéknak? Amennyiben a kifizető által juttatott ajándék értéke meghaladja a minimálbér 25%-át, akkor az nem számolható el üzleti ajándékként. Ebben az esetben a juttatás a magánszemély jövedelmének minősül, és az általános szabályok szerinti adó- illetve járulékfizetési kötelezettség terheli.

NAPI TIPP – 2011. szeptember 27.

Tudta-e Ön, hogy az Európai Bíróság által hozott határozat alapján a pénzügyileg nem rendezett beszerzések esetén már érvényesíthető az áfa visszaigénylési jog? Az adózó jogosult a 2011. szeptember 27-ét megelőzően keletkezett, utolsó általános forgalmi adó bevallásban szereplő pénzügyileg nem rendezett beszerzésekre jutó általános forgalmi adóként szerepeltett összeg visszaigényelésére. A visszaigénylést az adózónak kell kezdeményeznie, és a kérelem benyújtására 2011. október 20-áig van lehetősége. Az október 20-ai határidőtől függetlenül, az adóalanyok a következő bevallásukban a korábban pénzügyileg nem rendezett összeget fizetendő adót csökkentő tételként számolhatják el, illetve bevallásukban visszaigénylési jogukat érvényesíthetik, ha az egyéb feltételeknek megfelelnek.

NAPI TIPP – 2011. szeptember 26.

Tudta-e Ön, hogy a Számvitelről szóló törvény alapján az év végi devizaértékelés minden esetben kötelezővé vált? A Számvitelről szóló törvény alapján a valutapénztárban lévő valutakészletet, a devizaszámlán lévő devizát, továbbá a külföldi pénzértékre szóló követelést, befektetett pénzügyi eszközt, értékpapírt, illetve a kötelezettséget a mérleg fordulónapján érvényes devizaárfolyamon átszámított forint értéken kell a beszámolóban kimutatni.

NAPI TIPP – 2011. szeptember 23.

Tudta-e Ön, hogy 2011. október 1-től megszűnik az üdülési csekk, mint béren kívüli juttatás? 2011. október 1-től kikerül a személyi jövedelemadóról szóló törvényből az üdülési csekk, mint kedvezményesen adható béren kívüli juttatás. A munkáltatónak, a kifizetőnek kiemelt figyelmet kell fordítania arra, hogy az üdülési csekkek átvételét is igazolja, amely nem lehet későbbi, mint 2011. szeptember 30. A munkáltató által megrendelt, de 2011. szeptember 30-át követően átadott üdülési csekk már nem béren kívüli juttatás, hanem a magánszemély jövedelmének minősül és ennek megfelelően kell a személyi jövedelemadót, valamint a munkáltatót, munkavállalót terhelő közterheket (járulékok) megfizetni.

NAPI TIPP – 2011. szeptember 22.

Tudta-e Ön, hogy a munkáltató által biztosított internet-szolgáltatás adóköteles juttatásnak minősül? A munkáltató által biztosított internet-szolgáltatás havi 5 ezer forintot meg nem haladó része béren kívüli juttatásnak minősül és a juttatott összeg után személyi jövedelemadó fizetési kötelezettség terheli (a juttatás 1,19-szerese után 16%). Az ezt meghaladó juttatás esetén ugyanazon alap után 27%-os egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség is felmerül. A juttatás biztosítása történhet munkáltató nevére kiállított számla alapján, illetve internet utalvány felhasználásával. Internet utalvány juttatása esetén további feltétel a számlával történő utólagos igazolás. A számla szólhat a juttatásban részesülő vagy vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozója nevére.

„NAPI TIPP” – 2011. szeptember 21.

Tudta-e Ön, hogy operatív lízing esetén a cégautóadó alanya a lízingbeadó? A cégautóadóról szóló rendelkezések alapján az adó alanya a személygépkocsi hatósági nyilvántartás szerinti tulajdonosa. Amennyiben azonban a lízingbe vevő a személygépkocsi üzemben tartója, akkor a gépjárműadó fizetési kötelezettség a lízingbe vevőt terheli. Amennyiben az önkormányzati adóhatóság által megállapított gépjárműadó és a cégautóadó alanya eltér, nincs lehetőség a kétszeres adóztatás kizárása miatt a cégautóadó fizetési kötelezettséget csökkenteni a megfizetett gépjárműadó időarányos összegével.

NAPI TIPP – 2011. szeptember 20.

Tudta-e Ön, hogy az adózónak lehetősége van minősített adózóként történő nyilvántartásra? Az eljárás az adózó kérelmére indul, és az Adózás rendjéről szóló törvény 2011. január 1-jétől hatályos rendelkezései alapján minősített adózó az a vállalkozási tevékenységet folytató személy lehet, aki - a kérelem előterjesztésének napját megelőzően legalább 3 éven át működött, és - a kérelem benyújtását megelőző elévülési időn belül az állami adóhatóság nem állapított meg a terhére adóhiányt, nem indított ellene végrehajtási eljárást, - nem állt vagy áll csőd-, illetve felszámolási eljárás alatt, és - az adózó egy naptári éven belül legfeljebb két fizetési könnyítés iránti kérelmet terjesztett elő.

NAPI TIPP – 2011. szeptember 19.

Tudta-e Ön, hogy a korábban jóváhagyott osztalék elengedése csökkenti a társasági adó alapját? A társaság legfőbb szerve által jóváhagyott osztaléknak a tagok részéről elengedett összege rendkívüli bevételként számolandó el. A rendkívüli bevétel növeli a társaság adott évi eredményét, így annak társasági adó alapját is. Mivel jelen esetben kétszeres adóztatás merülne fel, ezért a társaságnak lehetősége van az elengedett osztalék „egyéb” adóalap csökkentő tételként történő elszámolására.

„NAPI TIPP” – 2011. szeptember 16.

Tudta-e Ön, hogy a Bt-ben személyesen közreműködő kültag esetén is felmerülhet a járulékfizetési kötelezettség? Amennyiben a betéti társaság kültagja részt a társaság tevékenységében, és más jogviszonyában nem biztosított, járulékfizetési kötelezettség terheli. A járulékfizetési kötelezettség abban az esetben is fennáll, ha a Bt. a kültag részére jövedelmet ezért a tevékenységért nem fizet. A járulékfizetési kötelezettség alapja legalább a minimálbér, illetve középfokú végzettséget igénylő főtevékenység esetén legalább a garantált bérminimum.

„NAPI TIPP” – 2011. szeptember 15.

Tudta-e Ön, hogy a munkáltató által biztosított ingyenes vagy kedvezményes számítógép-használat után nincs közteher fizetési kötelezettség? A Személyi jövedelemadóról szóló törvény 1. számú mellékletében az adómentesen adható juttatások között a szerepel a munkáltató által biztosított ingyenes vagy kedvezményes számítógép használat. Mivel a juttatás adómentes, így a munkáltatót közteher fizetési kötelezettség sem terheli. A számítógép-használat azt jelenti, hogy a számítógép nem kerül át a munkavállaló tulajdonába, csak meghatározott időszakra (pl. munkaviszony idejére) vonatkozó használati jogot kap a munkavállaló.

„NAPI TIPP” – 2011. szeptember 14.

Tudta-e Ön, hogy egyéni cég is alanya lehet az egyszerűsített vállalkozói adónak (eva)? Az egyéni cég az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvényben szereplő feltételeknek való megfelelés esetén szintén választhatja az egyszerűsített vállalkozói adót, mint jövedelemadózási módot. A korlátlan mögöttes felelősséggel működő egyéni cég, hasonlóan a korlátlan felelősséggel működő gazdasági társaságokhoz, választhat, hogy nyilvántartási kötelezettségeinek bevételi nyilvántartás vagy a kettős könyvvitel rendszerében tesz eleget. A korlátolt mögöttes felelősséggel működő egyéni céget nem illeti meg a választás lehetősége, kötelezett a kettős könyvvitel vezetésére.

NAPI TIPP – 2011. szeptember 13.

Tudta-e Ön, hogy az általános forgalmi adó törvény hatályos rendelkezései alapján a lakóingatlannak a lakás céljára létesített ingatlan minősül? Az áfa törvény alapján lakóingatlannak a lakás céljára létesített és az ingatlan-nyilvántartásban lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott vagy ilyenként feltüntetésre váró ingatlan minősül. Nem minősül lakóingatlannak a lakás rendeltetésszerű használatához nem szükséges helyiség még abban az esetben sem, ha az a lakóépületnek része, azzal egybeépült épületrész (pl. garázs, műhely, üzlet, stb.).

NAPI TIPP – 2011. szeptember 12.

Tudta-e Ön, hogy 2011. július 27-től hatályos rendelkezések alapján a próbaidő mértéke főszabályként 30 nap? 30 napnál rövidebb próbaidőt kollektív szerződés vagy a felek is megállapíthatnak. 30 napnál hosszabb, maximum 3 hónapig (nem egyenlő 90 nap) terjedő próbaidőt a felek, legfeljebb 6 hónapig terjedő próbaidőt kollektív szerződés állapíthat meg.

NAPI TIPP – 2011. szeptember 9.

Tudta-e Ön, hogy az adózót mulasztási bírság terhelheti, ha a pénzkezelési szabályzatra vonatkozó rendelkezéseket megsérti? A nem magánszemély adózó 500 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható, amennyiben a számviteli törvényben meghatározott feltételek alapján elkészített pénzkezelési szabályzatot megsérti.

„NAPI TIPP” – 2011. szeptember 8.

Tudta-e Ön, hogy a közösségi kereskedelemről szóló összesítő nyilatkozaton nem kell minden közösségi ügyletet feltüntetni? A 11A60. számú összesítő nyilatkozat 01. Közösségi termékértékesítésekre vonatkozó lapján kizárólag a háromszögügylet szereplőjeként végzett közösségi termékértékesítést kell feltüntetni. A „normál” közösségi termékértékesítést az összesítő nyilatkozaton nem kell szerepeltetni, csak abban az esetben ha az adóalany az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá tartozik.

NAPI TIPP – 2011. szeptember 7.

Tudta-e Ön, hogy az iparűzési adó alanya előlegfizetésre kötelezett? Az iparűzési adó előleget az adóalany két részletben (március 16, szeptember 15.) köteles megfizetni. A szeptember 15-én fizetendő előleg az előző évi iparűzési adó fizetési kötelezettség és az I. félévre fizetett előleg különbözete. Nem terheli adóelőleg fizetési kötelezettség az adóévben tevékenységet (jogelőd nélkül) kezdő vállalkozót.

NAPI TIPP – 2011. szeptember 6.

Tudta-e Ön, hogy az adózónak lehetősége van a szokásos piaci ár adóhatóság általi megállapítását kérni? A díjköteles eljárás során az állami adóhatóság határozatban állapítja meg a szokásos piaci árat, ártartományt és az adózó mentesül a transzferár dokumentálási kötelezettség alól. A szokásos piaci ár megállapítására irányuló kérelmet – a törvényben szereplő dokumentumokkal együtt - 3 példányban kell benyújtani ügyvéd, adótanácsadó, adószakértő ellenjegyzésével. Amennyiben az adóhatóság határozatban állapította meg a szokásos piaci ár mértékét, és a kérelemben szereplő tényállásban változás nem következett be, akkor az adóhatósági ellenőrzés során az adózót joghátrány nem érheti a nem megfelelő szokásos piaci ár alkalmazása miatt.

NAPI TIPP – 2011. szeptember 5.

Tudta-e Ön, hogy a saját részvény, üzletrész visszavásárlása esetén az azon realizált nyereség csökkenti a társasági adó alapját? A visszavásárolt részvények, üzletrészek bevonásakor a visszavásárlási értéket rendkívüli ráfordításként, a névértéket pedig rendkívüli bevételként kell elszámolni. A visszavásárolt saját részvény bevonása következtében elszámolt bevételnek a saját részvény bekerülési értékét meghaladó részével csökkenthető az adózás előtti eredmény a társasági adó megállapítása során.

NAPI TIPP – 2011. szeptember 2.

Tudta-e Ön, hogy nem tekinthető üzleti ajándéknak az a juttatás, amelynek egyedi értéke meghaladja a minimálbér 25%-át? Amennyiben a kifizető által juttatott üzleti ajándék értéke meghaladja a minimálbér 25%-át, akkor az SZJA törvény hatályos rendelkezései alapján nem minősül üzleti ajándéknak. Az így megszerzett jövedelem a összevont adóalap részét képezi, és az egyéb jövedelemre vonatkozó szabályok alapján kell az adókötelezettséget megállapítani.

NAPI TIPP – 2011. szeptember 1.

Tudta-e Ön, hogy a magánszemély részére juttatott iskolakezdési támogatás béren kívüli juttatásnak minősül? Az iskolakezdési támogatás abban az esetben béren kívüli juttatás, ha annak összege nem haladja meg tanuló gyermekenként a minimálbér 30-át. A támogatás esetén, a juttatott összeg 1,19-szorosa után a munkáltatót személyi jövedelemadó fizetési kötelezettség terheli, melynek mértéke: 16%.

NAPI TIPP – 2011. augusztus 31.

Tudta-e Ön, hogy az ingatlan tulajdonnal rendelkező társaságoknak 2011. augusztus 31-ig kell bejelentést tenniük az állami adóhatóság felé? A Társasági adóról szóló törvény rendelkezései szerint ingatlan tulajdonnal rendelkező társaságnak minősül főszabályként az a társaság, amely eszközértékének 75%-át meghaladja a belföldi ingatlan értéke, tagja olyan külföldi államban rendelkezik illetőséggel,amellyel vagy nincs kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény, vagy az egyezmény lehetővé teszi az árfolyamnyereség Magyarországon történő adóztatását. Az adókötelezettség az üzletrész átruházása esetén merül fel. Az érintett társaságok a bejelentésben egyúttal nyilatkoznak – az előző naptári év vonatkozásában – a külföldi tagok általi részesedés elidegenítéséről, az elidegenítés időpontjáról, a részesedés névértékéről, illetve a tag illetőségéről.

NAPI TIPP – 2011. augusztus 30.

Tudta-e Ön, hogy 2011-től változtak ingatlan bérbeadás esetén fizetendő egészségügyi hozzájárulás szabályai? A magánszemély az adóévben megszerzett ingatlan bérbeadásból származó, egymillió forintot meghaladó jövedelem esetén a teljes összeg után 14%-os mértékű egészségügyi hozzájárulás fizetésére, legfeljebb a 450 ezer forint összegű egészségügyi hozzájárulás fizetési felső határ mértékéig. 2011. január 1-től már nem mentes az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség alól az ingatlan bérbeadásból származó jövedelem, abban az esetben, ha a lakásbérleti jogviszony tárgyát képező lakás a bérbeadó állandó lakóhelye.

NAPI TIPP – 2011. augusztus 29.

Tudta-e Ön, hogy az elektronikus bevallók az ügyfélkapun keresztül megtekinthetik a 2010. évre vonatkozó késedelmi pótlék számítást? Az elektronikus bevallók számára az ügyfélkapun keresztül lehetőségük van a 2010. évre felszámított késedelmi pótlék számítás megtekintésére. A 2010. év után felszámított késedelmi pótlék 2011. november elején kerül könyvelésre az adófolyószámlára, 2011. november 15-i esedékességgel. Az adóhatóság a felszámított késedelmi pótlék késedelmes teljesítése esetén további késedelmi pótlékot nem számíthat fel.

NAPI TIPP – 2011. augusztus 26.

Tudta-e Ön, hogy a cégbíróság által lefolytatott törvényességi felügyeleti eljárásért felügyeleti illetéket kell fizetni? A felügyeleti eljárásért fizetendő illeték összege 50 e Ft, és azt a céget terheli, amelynek törvénysértő működését a cégbíróság megállapítja. Kérelemre indult törvényességi eljárás esetén, ha a cégbíróság azt eljárás lefolytatása iránti kérelmet jogsértés hiányában elutasítja, a kérelmező 15 e Ft összegű felügyeleti illetékfizetési kötelezett.

NAPI TIPP – 2011. augusztus 25.

Tudta-e Ön, hogy a társas vállalkozóként személyesen közreműködő tag esetén is felmerül szakképzési hozzájárulás fizetési kötelezettség? A vállalkozás által a társas vállalkozó személyes közreműködésére tekintettel kifizetett jövedelem, de havi átlagban legalább a minimálbér, társadalombiztosítási járulékalapot képez. A szakképzési hozzájárulás alapja a hozzájárulásra kötelezettet terhelő társadalombiztosítási járulék alapja. Így ezen összeg után a vállalkozást szakképzési hozzájárulás fizetési kötelezettség terheli.

NAPI TIPP – 2011. augusztus 24.

Tudta-e Ön, hogy a magánszemélynek lehetősége van a családi kedvezmény érvényesítésére az ingatlan bérbeadásból származó jövedelme adóelőlegének megállapítása során? A 2011. január 1-től hatályos személyi jövedelemadó törvény megszüntette az ingatlan bérbeadásból származó bevétel önálló tevékenységként történő adóztatását. Így a 2011. január 1-jét követően ingatlan bérbeadásból származó jövedelem az összevont adóalap részét képezi, ezért érvényesíthető az adóelőleg megállapítása során a családi kedvezmény. Amennyiben a személyi jövedelemadó-előleg megállapítására a magánszemély kötelezett, a negyedéves adóelőleg megállapítása során érvényesítheti a családi adókedvezmény összegét.

NAPI TIPP – 2011. augusztus 23.

Tudta-e Ön, hogy a munkáltató által juttatott helyi bérlettel kapcsolatban nem minden esetben áll fenn személyi jövedelemadó fizetési kötelezettség? A munkáltató által a munkavégzéshez, a tevékenység ellátásának feltételeként biztosított helyi bérlet esetén személyi jövedelemadó fizetési kötelezettség nem merül fel. Tehát amennyiben a napi munkavégzés feltétele a helyi bérlet megléte, így annak juttatása a tevékenység ellátásához biztosított dolognak tekinthető abban az esetben, ha a munkavállaló napi gyakorisággal a munkáltató székhelyén, telephelyén kívül végzi a tevékenységét, és ez a munkaköri leírásából is egyértelműen kiderül.

NAPI TIPP – 2011. augusztus 22.

Tudta-e Ön, hogy változtak az ingatlantulajdonnal rendelkező társaságok vagyoni betétjének megszerzése esetére vonatkozó illetékfizetési szabályok? A 2011. július 15-én hatályba lépett módosítások értelmében a visszterhes vagyonátruházási illetékfizetési kötelezettség már csak az olyan belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaság vagyoni betétjének (részvény, üzletrész, szövetkezeti részjegy, befektetői részjegy, átalakított befektetői részjegy stb.) megszerzésére vonatkozik, amelyiknek a cégjegyzékben feltüntetett (ennek hiányában a létesítő okiratában megjelölt) főtevékenysége - épületépítési projekt szervezése, - lakó- és nem lakó épület építése, - saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése vagy - saját tulajdonú ingatlan adásvétele.

NAPI TIPP – 2011. augusztus 19.

Tudta-e Ön, hogy változtak a túlmunka szabályai munkaidő-beosztás, illetve munkaidőkereten felül végzett munka esetén? A Munka Törvénykönyvének módosítása értelmében a munkaidő-beosztás szerinti napi munkaidőt meghaladóan, illetve a munkaidőkereten felül végzett munka esetén a pótlék mértéke 50%. A munkáltató előírhatja, hogy ellenértékként - a pótlék helyett – szabadidő jár, amely azonban nem lehet kevesebb a végzett munka időtartamánál.

NAPI TIPP – 2011. augusztus 18.

Tudta-e Ön, hogy ingatlan átruházásából származó jövedelem megállapítása során eltérő szabályok vonatkoznak a lakóingatlanra, illetve a lakóingatlannak nem minősülő ingatlanra? Az ingatlanügyi hatóság nyilvántartásában lakóház, vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott ingatlan értékesítése esetén az ingatlanszerzés évét követő 5. évtől nem merül fel adófizetési kötelezettség. Lakásnak nem minősülő egyéb ingatlanok esetén pedig a 15. évtől nem keletkezik a magánszemélynek adófizetési kötelezettsége.

NAPI TIPP – 2011. augusztus 17.

Tudta-e Ön, hogy a cégautóadó fizetési kötelezettség a rendelkezési jog megszerzését követő hónap első napján keletkezik? A nem magánszemély tulajdonában álló vagy a nem magánszemély által pénzügyi lízingbe vett, hatósági nyilvántartásban szereplő személygépkocsi esetén az adókötelezettség a tulajdonszerzés, illetve a pénzügyi lízingbe vétel hónapját követő hónap első napján keletkezik, és annak a hónapnak az utolsó napjáig tart, amelyben a személygépkocsit a tulajdonos elidegeníti (eladja, elajándékozza), illetve a lízingbe adónak visszaadja.

NAPI TIPP – 2011. augusztus 16.

Tudta-e Ön, hogy a Start, Start Plusz, Start Extra kártyával foglalkoztatott munkavállaló után szakképzési hozzájárulás fizetési kötelezettség nem minden esetben merül fel? A szakképzési hozzájárulás alapja a fizetésre kötelezett adózó társadalombiztosítási járulék alapja. Amennyiben a munkáltató Start kártyával rendelkező munkavállalót foglalkoztat, és a juttatott összeg nem haladja meg a kedvezményes mértéket, akkor nem keletkezik szakképzési hozzájárulás fizetési kötelezettsége, mivel nem keletkezik társadalombiztosítási járulékalap. Azonban ha a juttatott összeg meghaladja a törvényben meghatározott kedvezményes mértéket, akkor a kedvezményes mértéket meghaladó összeg társadalombiztosítási járulékalapnak minősül, így ezután felmerül a hozzájárulás fizetési kötelezettség.

NAPI TIPP – 2011. augusztus 15.

Tudta-e Ön, hogy követelés elengedés, illetve tartozás átvállalás esetén ajándékozási illetékfizetési kötelezettség merülhet fel? Az Illetékekről szóló törvény hatályos rendelkezései alapján a követelés, illetve tartozás elengedése vagyoni értékű jognak minősül. Vagyoni értékű jogról való - ellenszolgáltatás nélküli lemondás - ajándékozási illetékfizetési kötelezettség alá esik. A törvény azonban mentesíti az ajándékozási illeték alól a gazdálkodó szervezetek közötti ajándékozás útján történő vagyoni értékű jog megszerzését. Tehát gazdálkodó szervezetek között a követelés elengedése, a tartozás átvállalása mentes az ajándékozási illeték alól. Magánszemélyek esetében azonban az ajándékozási illetékfizetési kötelezettség ezekben az esetekben fennáll, kivéve, ha egyenes ági rokonok (ideértve az örökbefogadáson alapuló rokoni kapcsolatot is) között történik a követelés elengedés, tartozás átvállalás.

NAPI TIPP – 2011. augusztus 5.

Tudta-e Ön, hogy az egyéni vállalkozónak lehetősége van szüneteltetni vállalkozási tevékenységét? Az egyéni vállalkozói tevékenység szüneteltetésének időtartama minimum 1 hónap, maximum 5 év lehet. Az egyéni vállalkozó tevékenység szüneteltetésének időtartama alatt az egyéni vállalkozó biztosítási jogviszonya is szünetel, vagyis erre az időszakra nem terheli járulékfizetési kötelezettség. Ugyanakkor ha az egyéni vállalkozó más jogcímen sem jogosult egészségügyi szolgáltatásra, akkor meg kell fizetni a havi 5.100 forint összegű egészségügyi szolgáltatási járulékot.

NAPI TIPP – 2011. augusztus 4.

Tudta-e Ön, hogy 2011. augusztus 1-i hatállyal módosításra kerültek az egyszerűsített foglalkoztatásra vonatkozó jogszabályok? Az új szabályozás értelmében alkalmi munkavégzés esetén egyszerűsödött a viszonyítási alap, nem kell minden hónapban megállapítani a főállású munkavállalók számát. Továbbá újraszabályozták a mezőgazdasági idénymunka fogalmát, illetve idénymunka néven új meghatározás került a jogszabályba.

NAPI TIPP – 2011. augusztus 3.

Tudta-e Ön, hogy a rehabilitációs hozzájárulás összegének megállapítása során a megváltozott munkaképességűek figyelembe vételére más szabályok vonatkoznak 2011. I. és II. félévében? Átmeneti szabályként 2011. január 1. és 2011. június 30-a között a 2010. december 31-én hatályos 177/2005 (IX.2.) kormányrendelet alapján történik a megváltozott munkaképességűek vizsgálata. 2011. július 1-től a megváltozott munkaképességűek meghatározására a Flt. 2011. január 1-től hatályos szabályait kell alkalmazni.

NAPI TIPP – 2011. augusztus 2.

Tudta-e Ön, hogy 2011. január 1-től érvényes módosítások alapján eltérhet a munka jogviszony és a biztosítási jogviszony kezdete? Amennyiben a munkavállaló érvényes munkaszerződéssel rendelkezik, és a munkaszerződésben szereplő „munkába lépés napján” nem kezdi meg a munkavégzést, akkor a munkavállaló nem válik biztosítottá, tehát nem keletkezik biztosítási jogviszonya. Biztosítási jogviszony hiányában a munkáltatót 27%-os egészségügyi hozzájárulás, a munkavállalót pedig kizárólag személyi jövedelemadó fizetési kötelezettség terheli.

NAPI TIPP – 2011. augusztus 1.

Tudta-e Ön, hogy 2011. augusztus 1-től Munka Törvénykönyve változása kapcsán változnak a próbaidőre vonatkozó szabályok is? 2011. augusztus 1-át követően létesített munkaviszony esetén a próbaidő tartama harminc nap. Harminc napnál rövidebb próbaidőt kollektív szerződés vagy a felek is megállapíthatnak. Harminc napnál hosszabb, de legfeljebb három hónapig terjedő próbaidőt a felek, legfeljebb hat hónapig terjedő próbaidőt kollektív szerződés állapíthat meg. A próbaidő meghosszabbítása tilos, ettől érvényesen eltérni nem lehet.

NAPI TIPP – 2011. július 28.

Tudta-e Ön, hogy a Munka Törvénykönyvének módosítása alapján változik a betegszabadság napjainak számítása? A 2011. április 30-át követően bekövetkező keresőképtelenség esetén a munkavállalót naptári évenként megillető 15 munkanap betegszabadságba nem számít be az üzemi baleset és foglalkoztatási betegség miatti keresőképtelenség, valamint veszélyeztetett terhesként gondozásba vételt követő, terhesség miatti keresőképtelenség.

NAPI TIPP – 2011. július 27.

Tudta-e Ön, hogy számla módosítás esetén, amennyiben a módosító számlán szereplő teljesítési időpontként a tényleges teljesítési időpontot kell szerepeltetni? Abban az esetben, ha a kiállított számla adattartalma nem felel meg a valóságnak és ezért azt módosítani szükséges, akkor a módosító számlán szereplő teljesítési időpont kizárólag az ügylet tényleges, áfatörvény szerinti teljesítési időpont lehet. Ha az eredeti bizonylaton a teljesítés időpontja nem volt hibás, akkor a módosító számlán szereplő teljesítési időpont azonos az eredeti bizonylaton szereplő teljesítési időponttal. A számla kelte minden esetben az adott bizonylat elkészítésének napját kell hogy jelölje. Így könnyen előfordulhat, hogy a módosító bizonylatban megjelölt kiállítási időpont későbbi, mint az ügylet teljesítési időpontja.

NAPI TIPP – 2011. július 26.

Tudta-e Ön, hogy egyszerűsített foglalkoztatás keretében nem foglalkoztathat az adózó munkavállalót, amennyiben adótartozása áll fenn? Amennyiben a foglalkoztatónak a tárgyhónapban több mint 300 ezer Ft összegű adótartozása van, a kedvezményes közteher fizetési lehetőséggel mindaddig nem élhet, amíg e tartozását ki nem egyenlíti. Az adótartozásba a társadalombiztosítási járulék, a szakképzési hozzájárulás, a rehabilitációs hozzájárulás és a személyi jövedelemadó (előleg) jogcímeken fennálló adótartozást kell érteni.

NAPI TIPP – 2011. július 25.

Tudta-e Ön, hogy egyéni cégnek is lehetősége van az eva alanyiság választására? A korlátlan mögöttes felelősséggel működő evás egyéni cég választhat, hogy bevételi nyilvántartás, vagy a kettős könyvvitel szabályai szerint teljesíteni nyilvántartási kötelezettségét. A korlátozott felelősségű evás egyéni cég a kettős könyvvitel szabályai alapján vezetheti nyilvántartásait.

NAPI TIPP – 2011. július 22.

Tudta-e Ön, hogy 2011. július 1-től hatályba lépett HÉA irányelv fokozott figyelmet kíván a közösségen belül nyújtott szolgáltatások áfa mentes számlázása során? 2011. július 1-től megszigorodtak a közösségen belül nyújtott szolgáltatások áfa-mentességének szabályai. Az adóalany a számlázás napján köteles meggyőződni arról, hogy a közösségen belüli szolgáltatást igénybevevő valóban adóalanynak minősül-e. Az adóalany az ún. VIES-rendszerben tudja lekérdezni partnere adóalanyiságát. Az ehhez szükséges link a www.apeh.hu oldalon érhető el, „Közösségi adószámok megerősítése” menüpontban (http://ec.europa.eu/taxation_customs/vies/vieshome.do). Amennyiben a partner adószáma érvényes, csak abban az esetben állíthat ki áfa-mentes számlát. A kapott eredményt a dokumentálás érdekében nyomtatnia és megőriznie is szükséges.

NAPI TIPP – 2011. július 21.

Tudta-e Ön, hogy elektronikus úton kibocsátott számla esetén további törvényi feltételeknek kell megfelelni? Elektronikus úton kibocsátott számla esetén a számla adattartalmának meg kell egyeznie a „hagyományos” módon (papír alapon, számítógépes programmal) előállított számlákéval. Azonban a számlát ezen felül az Elektronikus aláírásról szóló törvény rendelkezései szerint legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással és minősített szolgáltató által kibocsátott időbélyegzővel kell ellátni. A „hagyományos” módon kiállított, elektronikus úton továbbított számla önmagában nem felel meg a törvényi előírásoknak.

NAPI TIPP – 2011. július 20.

Tudta-e Ön, hogy gépjármű bérbeadás esetén az általános forgalmi adó szerinti teljesítési hely függ a bérbeadás időtartamától? Amennyiben a gépjárművet 30 napnál rövidebb időre adják bérbe a szolgáltatás teljesítési helye az a hely, ahol azt ténylegesen a bérbevevő birtokába adják. Amennyiben azonban a bérbeadás időtartama meghaladja a 30 napot, a szolgáltatást igénybevevő letelepedettségéhez igazodik a teljesítés helye. Személygépjármű bérlete esetén az adózó nem jogosult a felszámított általános forgalmi adó levonására.

NAPI TIPP - 2011. július 19.

Tudta-e Ön, hogy illetékfizetési kötelezettség esetén kérelmezhető a részletfizetés? Amennyiben az adóalany a megszabott határidőre nem tudja egyösszegben megfizetni a kiszabott illetéket, akkor részletfizetési kérelmet terjeszthet elő. A részletfizetés abban az esetben engedélyezhető, ha a fizetési nehézség a) a kérelmezőnek nem róható fel, vagy annak elkerülése érdekében úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben tőle elvárható, továbbá b) átmeneti jellegű, tehát az illeték későbbi megfizetése valószínűsíthető. Magánszemély esetében a részletfizetés akkor is engedélyezhető, ha a kérelmező igazolja vagy valószínűsíti, hogy az illeték egyösszegű megfizetése családi, jövedelmi, vagyoni és szociális körülményeire is tekintettel aránytalanul súlyos megterhelést jelent. A maximálisan kérelmezhető részletek számát jogszabály nem tartalmazza. A részletfizetés esetén az illetéktartozást pótlékkal növelten kell megfizetni, azonban kivételes méltánylást igénylő esetben az adóhatóság eltekinthet ettől.

NAPI TIPP - 2011. július 18.

Tudta-e Ön, hogy civil szervezeteket nem illeti meg a nekik felajánlott Szja 1%-os összege, ha köztartozásuk van? A civil szervezeteket - alapítványokat, társadalmi szervezeteket és közalapítványokat 2011. évben sem illeti meg a nekik felajánlott Szja 1 %-os összege abban az esetben, ha - a 2011. augusztus 1-je előtt esedékessé vált és meg nem fizetett köztartozását legkésőbb 2011. július 31. napjáig, , továbbá - a 2011. augusztus 1. napja és a kedvezményezetti státusz igazolására szolgáló 1137A számú adatlap keltének időpontja közötti időszakban esedékessé váló köztartozását legkésőbb annak esedékessége napján nem fizeti meg. Kivételt képez ez alól, ha olyan lejárt esedékességű köztartozásuk állt fenn, amelyre fizetési halasztást vagy részletfizetési kedvezményt kaptak.

NAPI TIPP – 2011. július 15.

Tudta-e Ön, hogy az alkalmi munkavállaló e jogviszonyára tekintettel nem jogosult egészségügyi szolgáltatás igénybevételére? Az alkalmi munkavállaló alkalmi munkavállalói jogviszonyára tekintettel nem jogosult az egészségügyi szolgáltatás igénybevételére. Így – ha más jogcímen sem biztosított (pl. nyugdíjas, stb.) – akkor egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére kötelezett, melynek mértéke napi 170.- Ft, havi 5.100.- Ft.

NAPI TIPP – 2011. július 14.

Tudta-e Ön, hogy az adóalanynak lehetősége van az általános forgalmi adó tekintetében a gyakorított elszámolás kérelmezésére? Az éves bevallásra kötelezett adózó év közben negyedévenkénti, a negyedévenkénti bevallásra kötelezett havonkénti elszámolás és bevallás engedélyézését kérheti az állami adóhatóságtól. Az adóhatóság a gyakorított elszámolást az adóév végéig engedélyezheti az adóalanynak, különösen akkor, ha az adózó beszerzéseit terhelő előzetesen felszámított forgalmiadó-kulcs magasabb az áthárított forgalmiadó-kulcsnál, illetve az adózó beruházást valósított meg.

NAPI TIPP – 2011. július 13.

Tudta-e Ön, hogy START-kártya kiváltására való jogosultság megállapítása esetén meghatározott jogviszonyokat figyelmen kívül kell hagyni? A START-kártya kiváltására jogosult a huszonötödik életévét, felsőfokú végzettségű személy esetén a harmincadik életévét be nem töltött fiatal, aki tanulmányait befejezte vagy megszakította, illetve a tanulmányainak befejezését követően első ízben létesít foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt, és ezt megelőzően megbízási szerződés, vállalkozási szerződés alapján vagy egyéni vállalkozóként sem végzett munkát. A foglalkoztatásra irányuló jogviszony első ízben történő létesítésének megítélése szempontjából figyelmen kívül kell hagyni a tanulói és a hallgatói jogviszony mellett fennálló, illetve az iskolai szünet időtartama alatt létesített foglalkoztatásra irányuló jogviszonyokat, továbbá a tanulói és a hallgatói jogviszony megszűnése után egyszerűsített foglalkoztatás körébe tartozó alkalmi munkára létesített jogviszonyt.

NAPI TIPP – 2011. július 12.

Tudta-e Ön, hogy az adózó a hibásan benyújtott bevallás esetén is szankcionálható? Az adóhatóságnak – amennyiben az adózó hibásan nyújtotta be bevallását – lehetősége van mulasztási bírság kiszabására. A mulasztási bírság összege magánszemély esetén 20 ezer, más adóalany esetén 100 ezer forintig terjedhet. Amennyiben az adóalany a hibás bevallását késedelmesen nyújtotta be, akkor csak a késedelemért szankcionálható az Adózás rendjéről szóló törvény hatályos rendelkezései szerint.

NAPI TIPP – 2011. július 11.

Tudta-e Ön, hogy meghatározott feltételek esetén az oktatás – a tevékenység közérdekű jellegére tekintettel - mentes az általános forgalmi adó alól? Az Általános forgalmi adóról szóló törvény alapján mentes az általános forgalmi adó alól az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott szakképzést adó oktatás (OKJ képzés), valamint a felnőttképzésről szóló törvény alapján szervezett és akkretidált képzés. Mindazon képzések esetén, melyeket ugyan akkreditált képző szervezet nyújt, de a képzés önmaga nem akkreditált, nem áll fenn az áfa mentesség.

NAPI TIPP – 2011. július 8.

Tudta-e Ön, hogy fiatal első lakástulajdonának megszerzése esetén kérelemre pótlékmentes részletfizetést engedélyez az állami adóhatóság? A 35. életévét be nem töltött fiatal első lakástulajdonának megszerzése esetén a kérelemben megjelölt időtartamra, de legfeljebb 12 hónapra, havonként egyenlő részletekben teljesítendő pótlékmentes részletfizetést engedélyez az adóhatóság. A fiatal első lakástulajdonának szerzése esetén az adóhatóságnak nincs mérlegelési jogköre, tehát a törvény erejénél fogva engedélyezi a részletfizetést. A fenti feltételnek nem megfelelő lakásszerzés esetén is kérhető a részletfizetés, azonban ebben az esetben az állami adóhatóság dönt a részletfizetés engedélyezéséről.

NAPI TIPP – 2011. július 7.

Tudta-e Ön, hogy a szakképzési hozzájárulás 2011. I. félévre vonatkozó összegét az adózóra irányadó bevallási gyakoriságtól függetlenül 2011. július 20-ig kell teljesíteni? A havi, negyedéves, illetve éves bevallásra kötelezett adózó is a szakképzési hozzájárulás első félévre vonatkozó összegét 2011. július 20-ig kell, hogy bevallja és megfizesse. A bevallásra a 1101. számú nyomtatvány szolgál.

NAPI TIPP – 2011. július 6.

Tudta-e Ön, hogy az innovációs járuléknak nem alanya a közhasznú, kiemelkedően közhasznú jogállású nonprofit gazdasági társaság? Az innovációs járulékkötelezettségről szóló törvény kiemeli az adóalanyok közül a közhasznú, kiemelkedő közhasznú nonprofit gazdasági társaságot. Ugyanakkor a közhasznú, kiemelkedően közhasznú jogállással nem rendelkező nonprofit gazdasági társaság az innovációs járulékról szóló törvény alapján főszabályként adóalanynak minősül, kivéve a cégbejegyzés évében a jogelőd nélkül alapított gazdasági társaság, illetve annak előtársasága, valamint a kis- vagy mikrovállalkozásnak minősülő gazdasági társaság.

NAPI TIPP – 2011. július 5.

Tudta-e Ön, hogy 2011. július 1-től hatályba lépett a TANÁCS 282/2011/EU végrehajtási rendelete, amely az általános forgalmi adó tekintetében változtatja meg az eddigi hatályos rendelkezéseket? A végrehajtási rendelet értelmében az adózónak nagyobb a felelőssége és dokumentálnia szükséges, hogy közösségen belüli szolgáltatás nyújtása során az igénybevevő valóban adóalanynak minősül. A rendelet értelmében változott továbbá a székhely, illetve az állandó telephely fogalmi meghatározása és értelmezése.

NAPI TIPP – 2011. július 1.

Tudta-e Ön, hogy az egyes művészeti és sporttevékenységet folytató magánszemélyek választhatják az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló törvény szerinti kedvezményes adózást? Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról (EKHO) szóló törvényben meghatározott FEOR szám alá tartozó foglalkozás esetén választható az e törvény szerinti adózás. Az EKHO törvény szerinti adózás választása esetén a magánszemély 15%-os mértékű ekho-t fizet, a kifizetőt pedig 20%-os mértékű járulékfizetési kötelezettség terheli.

NAPI TIPP – 2011. június 30.

Tudta-e Ön, hogy az adóalanynak a pénzforgalmi számla nyitását nem kell változás-bejelentésként bejelentenie az adóhatóság felé? Pénzforgalmi bankszámla megnyitását és megszűnését annak időpontját követő 15 napon belül a pénzforgalmi jelzőszám feltüntetésével a pénzforgalmi számlát vezető pénzforgalmi szolgáltató köteles az állami adóhatóság felé bejelenteni.

NAPI TIPP – 2011. június 29.

Tudta-e Ön, hogy a közös hozzáadott-értékadóról szóló Irányelv alapján 2011. július 1-től éttermi, vendéglátó-ipari szolgáltatásnyújtás áfa rendszerbeli megítélése megváltozik? 2011. július 1-től amennyiben klasszikus értelemben vett éttermi vagy vendéglátó-ipari szolgáltatás történik – vagyis a szolgáltatást nyújtó adóalany biztosítja a felszolgálást, terítést, megfelelő környezetet, helyiséget stb., vagyis az értékesítés során a szolgáltatás dominál, annak csak egy részeleme az adott „termék eladása”, akkor olyan szolgáltatásnyújtásról van szó, amely nem tartozik a kedvezményes, 18%-os áfa-kulcs alá. Abban az esetben, ha termékértékesítés valósul meg (cukrászsütemény, pékáru elvitelre történő értékesítése, vagy házhoz szállítva történő értékesítés), akkor alkalmazható a 18%-os, kedvezményes áfa-kulcs.

NAPI TIPP – 2011. június 28.

Tudta-e Ön, hogy az Általános forgalmi adó törvényben meghatározott szolgáltatások esetén teljesítési helynek a főszabálytól eltérően a tényleges teljesítési hely minősül? 2011. január 1-jétől adóalany részére nyújtott kulturális, művészeti, tudományos, oktatási, szórakoztatási, sport- vagy hasonló események, rendezvények esetén, valamint a járulékosan kapcsolódó szolgáltatások vonatkozásában is a szolgáltatás teljesítési helye az a hely, ahol az eseményt ténylegesen megrendezik.

NAPI TIPP – 2011. június 27.

Tudta-e Ön, hogy a magánszemély részére kifizetendő osztalékra 16%-os adókulcs vonatkozik? 2011. január 1-jétől az osztalékot 16%-os személyi jövedelemadó terheli, függetlenül attól, hogy mely adóévekben megállapított osztalék kifizetésére kerül sor. Az osztalékot a személyi jövedelemadón felül egészségügyi hozzájárulás is terheli, a hozzájárulás fizetési felső határig. Az egészségügyi hozzájárulás megállapítása során kizárólag - az osztalék kifizetés évében – már levont járulékot lehet figyelembe venni. A különbözet a személyi jövedelemadó bevallással igényelhető vissza.

NAPI TIPP – 2011. június 24.

Tudta-e Ön, hogy 2011. évtől megváltoztak az adó-visszatérítési szabályok? 2011. január 1-től túlfizetés csak abban az esetben téríthető vissza az adózónak, ha maradéktalanul eleget tett bevallási kötelezettségeinek. Természetesen a korábbi feltétel is megmarad, miszerint más adónem(ek)en sem állhat fenn adótartozása.

NAPI TIPP – 2011. június 23.

Tudta-e Ön, hogy „csekély értékű ajándék” évente 3 alkalommal adható? Csekély értékű ajándékként a minimálbér 10%-át meg nem haladó összegű juttatás számolható el, amely személyenként, évente három alkalommal adható. A juttatás után a kifizetőt az ajándék értékének 1,19-szerese után 16 %-os mértékű személyi jövedelemadó és 27 %-os mértékű egészségügyi hozzájárulás terheli.

NAPI TIPP – 2011. június 22.

Tudta-e Ön, hogy adóhatósági ellenőrzés esetén késedelmi pótlék maximum 3 évre számítható fel? Amennyiben az adóhatósági ellenőrzés adóhiányt állapít meg, az adóhiány késedelmi pótléka az eredeti esedékességtől az ellenőrzésről felvett jegyzőkönyv keltéig, de legfeljebb 3 évre számítható fel.

NAPI TIPP – 2011. június 21.

Tudta-e Ön, hogy az általános forgalmi adó rendelkezései alapján termékértékesítésnek minősülhet a lízingszerződés vagy bérleti szerződés alapján létrejövő jogügylet? Az Általános forgalmi adóról szóló törvény termékértékesítésnek minősíti a termék birtokba adását olyan határozott időre szóló bérleti szerződés, vagy részletfizetésről szóló megállapodás esetén, ha a jogosult a termék tulajdonjogát legkésőbb a határozott idő lejártával, illetőleg az ellenérték maradéktalan megfizetésével megszerzi. Termékértékesítés esetén az általános forgalmi adó fizetési kötelezettség a termék átadásának időpontjában merül fel, valamint az előzetesen felszámított általános forgalmi visszaigénylésének joga is ebben az időben nyílik meg, amennyiben a visszaigénylési jogot az áfa törvény nem korlátozza vagy nem zárja ki.

NAPI TIPP – 2011. június 20.

Tudta-e Ön, hogy ingó vagyontárgyak értékesítése esetén a magánszemélynek nem minden esetben keletkezik adófizetési kötelezettsége? Amennyiben a magánszemély által értékesített ingó vagyontárgy eladási ára nem haladja meg a vagyontárgy beszerzési árát, a magánszemélynek nem keletkezik jövedelme, így adófizetési kötelezettség sem merül fel. Nem keletkezik a magánszemélynek adófizetési kötelezettsége akkor sem, ha az ingó értékesítésből származó jövedelme az adóévben nem haladja meg a 200 ezer forintot.

NAPI TIPP – 2011. június 17.

Tudta-e Ön, hogy az adózónak lehetősége van az előző időszak adatai alapján előírt / megállapított adóelőleg mérséklésére? Mindazon adónemek esetén, melyek adóelőleg fizetése az előző adóév adatai történik, az adózónak lehetősége van a fizetendő előleg összegeinek mérséklését kérni az adóhatóságtól. Amennyiben azonban a tényleges adatok alapján fizetendő adó összege meghaladja a csökkentett mértékű adóelőleg összegét, akkor az adózót 20%-ig terjedő mulasztási bírság terheli. A mulasztási bírság alapja az előző időszak adatai alapján előírt adóelőleg és a mérsékelt adóelőleg különbözete.

NAPI TIPP – 2011. június 15.

Tudta-e Ön, hogy a társas vállalkozás által fizetett osztalékelőleg nem számít bele a magánszemély összes jövedelmébe? Az osztalékelőleg kifizetését követő évben - az osztalékfizetésről szóló tulajdonosi határozat alapján - válik véglegessé, hogy a fizetett osztalékelőlegből mekkora összeg minősül osztaléknak. Amennyiben a kifizetett osztalékelőleg meghaladja a határozatban szereplő, tagot megillető osztalék mértékét, abban az esetben a magánszemélynek vissza kell fizetnie a különbözetet, vagy más módon elszámolnia a társasággal.

NAPI TIPP – 2011. június 15.

Tudta-e Ön, hogy a társas vállalkozás által fizetett osztalékelőleg nem számít bele a magánszemély összes jövedelmébe? Az osztalékelőleg kifizetését követő évben - az osztalékfizetésről szóló tulajdonosi határozat alapján - válik véglegessé, hogy a fizetett osztalékelőlegből mekkora összeg minősül osztaléknak. Amennyiben a kifizetett osztalékelőleg meghaladja a határozatban szereplő, tagot megillető osztalék mértékét, abban az esetben a magánszemélynek vissza kell fizetnie a különbözetet, vagy más módon elszámolnia a társasággal.

NAPI TIPP – 2011. június 14.

Tudta-e Ön, hogy a segítő családtag nem kötelezett munkaerő-piaci járulék fizetésére? Segítő családtagnak minősül az egyéni vállalkozónak, az egyéni cég és a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság (betéti és közkereseti társaság) tagjának az a közeli hozzátartozója, aki a vállalkozói tevékenység során személyesen és díjazás ellenében munkát végez, és nem áll munkaviszonyban. Nem segítő családtag az a nyugdíjas, aki az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte. A segítő családtag abban az esetben biztosított, ha az e tevékenységből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér 30 százalékát, vagy nem teljes havi foglalkoztatás esetén a naptári napokra számítva annak 30-ad részét. Amennyiben a segítő családtag biztosítási jogviszonya fennáll, akkor az egyéni vállalkozót/társas vállalkozást 27%-os TB-járulék terheli, a segítő családtag pedig 10%-os mértékű nyugdíjjárulék, és 6%-os mértékű egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett.

NAPI TIPP – 2011. június 10.

Tudta-e Ön, hogy ingatlan-bérbeadás esetén egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség is fennállhat? Amennyiben magánszemélynek az ingatlan bérbeadásból származó jövedelme az adóévben meghaladja az 1 millió forintot egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség terheli. Az egészségügyi hozzájárulás mértéke 14%, és a magánszemély az egészségügyi hozzájárulási fizetési felső határig (450 ezer forint) köteles megfizetni.

NAPI TIPP – 2011. június 9.

Tudta-e Ön, hogy a fejlesztési tartalék adómentes felhasználására főszabályként 4 év áll rendelkezésre? A Társasági adóról és osztalékadóról szóló törvény átmeneti szabálya azonban a 2008. évi beszámolóban szereplő lekötött tartalékként kimutatott fejlesztési tartalék feloldására 6 adóévet biztosít. A fejlesztési tartalék – törvényben meghatározott időtartam alatt - fel nem használt része után az adózót pótlólagos társasági adófizetési kötelezettség, valamint késedelmi pótlék fizetési kötelezettség terheli.

NAPI TIPP – 2011. június 8.

Tudta-e Ön, hogy ha az egyéni vagy társas vállalkozó munkaviszonyban is áll, akkor fizetés nélküli szabadság esetén járulékfizetési kötelezettsége merül fel? Amennyiben az egyéni vagy társas vállalkozó vállalkozói jogviszonyával egyidejűleg munkaviszonyban is áll, és munkaviszonyában fizetés nélküli szabadságon van, akkor vállalkozóként meg kell fizetnie a munkaerő-piaci járulékot legalább a minimálbér után.

NAPI TIPP – 2011. június 7.

Tudta-e Ön, hogy az adózót változás bejelentési kötelezettség terheli, amennyiben kapcsolt vállalkozásával szerződést köt? Az adózó köteles az állami adóhatósághoz bejelenteni, amennyiben kapcsolt vállalkozásnak minősülő másik vállalkozással szerződést köt. A bejelentést az első szerződéskötést követő 15 napon belül kell megtennie és tartalmaznia kell a kapcsolt vállalkozás nevét, székhelyét, adóazonosító számát. Amennyiben az adózó ezen kötelezettségét elmulasztja 500 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható.

NAPI TIPP – 2011. június 6.

Tudta-e Ön, hogy társaság üzletrészének megszerzése esetén is keletkezhet illetékfizetési kötelezettség? Amennyiben olyan társaság üzletrészének megszerzésére kerül sor, amelyik az Illetékekről szóló törvény rendelkezései alapján belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságnak minősül, akkor illetékfizetési kötelezettség merül fel. Nem merül fel illetékfizetési kötelezettség, ha az üzletrész megszerzése kedvezményezett átalakulás, kedvezményezett részvénycsere keretében kerül sor, vagy kapcsolt vállalkozások közötti átruházás valósul meg.

NAPI TIPP – 2011. június 3.

Tudta-e Ön, hogy az ingatlant bérbeadó magánszemély a bérbeadás céljából beszerzett ingatlan után értékcsökkenési leírást számolhat el? Az ingatlan bérbeadással foglalkozó magánszemély is elszámolhatja költségként a bérbeadás céljából beszerzett ingatlan eszköz értékcsökkenési leírását a beruházási költség alapján. Beruházási költségnek minősül az üzembe helyezésig felmerült beszerzési ár, saját előállítás esetén pedig az anyagvásárlások és a mások által végzett munka számlával igazolt összege. Amennyiben a szerzéskori érték bizonylatok hiányában nem állapítható meg, akkor az adózó szakértőt vehet igénybe annak érdekében, hogy - az építkezés idején érvényes árszinten - a forgalmi értéket megállapítsa.

NAPI TIPP – 2011. június 2.

Tudta-e Ön, hogy ha az adóalany az általa kezdeményezett adóhatósági eljárás megindításakor az eljárási illeték-fizetési kötelezettségének nem tesz eleget mulasztási bírsággal szankcionálható? Adóalany által kezdeményezett adóhatósági eljárás (pl. fellebbezés) esetén az eljárás megindításakor illeték-fizetési kötelezettség merül fel. Amennyiben az adóalany ezen kötelezettségének nem tesz eleget, a meg nem fizetett illeték 100%-áig terjedő, de maximum 100 ezer forint mulasztási bírság szabható ki terhére. Az eljárási illeték meg nem fizetése azonban nem akadálya az eljárás lefolytatásának.

NAPI TIPP – 2011. június 1.

Tudta-e Ön, hogy a számlának nem kötelező tartalmi eleme a VTSZ, illetve az SZJ szám feltüntetése? A 2008. január 1-től hatályos Általános forgalmi adóról szóló törvény alapján a számla kötelező adattartalma - többek között - az értékesített termék, illetve nyújtott szolgáltatás megnevezése, annak jelölésére - a számlakibocsátásra kötelezett választása alapján – a Vámtarifaszám, illetve a Szolgáltatások Jegyzéke szerinti besorolása. Természetesen nincs akadálya annak, hogy a számlán – a felek megállapodásának megfelelően, vagy attól függetlenül - feltüntetésre kerüljön a VTSZ, illetve az SZJ szám.

NAPI TIPP – 2011. május 31.

Tudta-e Ön, hogy az alkalmi munkavállaló az alkalmi munkavállalói jogviszonyára tekintettel nem jogosult egészségügyi szolgáltatásra? Az alkalmi munkavállaló alkalmi foglalkoztatására tekintettel nem jogosult egészségügyi szolgáltatás igénybe vételére. Amennyiben más jogcímen sem jogosult erre (nyugdíjas, hallgató, tanuló, stb.), akkor egészségügyi szolgáltatási járulék (5.100.- Ft/hó) fizetési kötelezettség terheli.

NAPI TIPP – 2011. május 30.

Tudta-e Ön, hogy 2010. január 1-től létrejövő egyéni cégek is a társasági adó alanyává váltak? A 2010. évtől létrejövő egyéni cégek is a társasági adó alanyai és kettős könyvvezetésre kötelezett adózók. Ezért – a többi társasági adóalanyhoz hasonlóan - társasági adóbevallást kell benyújtaniuk (1029 számú bevallás). A 2011. évre az Egyszerűsített vállalkozói adó (eva) szerinti adózást első alkalommal választó adózók a 2010. évre vonatkozó társasági adó kötelezettségüket nem a 1029 számú bevallási nyomtatványon, hanem a 1071EVA számú bevalláson kötelesek teljesíteni. A bevallások benyújtási határideje, valamint a társasági adó különbözet teljesítési határideje: 2011. május 31.

NAPI TIPP – 2011. május 27.

Tudta-e Ön, hogy pályakezdő fiatal foglalkoztatása esetén lehetőség van kedvezményes mértékű járulék fizetésére? A pályakezdő fiatal jogosult START-kártya kiváltására, amennyiben a törvényben meghatározott feltételeknek megfelel, és első ízben létesít foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt. Az első ízben létesített jogviszony meghatározása során figyelmen kívül kell hagyni a tanulói (hallgatói) jogviszony mellett fennálló, illetve az iskolai szünet időtartama alatt létesített foglalkoztatásra irányuló jogviszonyokat, továbbá a tanulói (hallgatói) jogviszony megszűnése után az egyszerűsített foglalkoztatás körébe tartozó alkalmi munkára létesített foglalkoztatást.

NAPI TIPP – 2011. május 26.

Tudta-e Ön, hogy a társasági adóalany csökkentheti társasági adóalapját, amennyiben fejlesztési tartalékot képez? A fejlesztési tartalék adóalap kedvezményként figyelembe vett összegét az eredménytartalékból lekötött tartalékba kell átvezetni, összege legfeljebb az adóévi adózás előtti nyereség 50%-a, és legfeljebb adóévenként 500 millió forint lehet. A fejlesztési tartalék összegét 4 éven belül a társasági adóról szóló törvényben meghatározott feltételek szerint tárgyi eszköz beszerzésre kell fordítani.

NAPI TIPP – 2011. május 25.

Tudta-e Ön, hogy a személygépkocsi bérlete esetén a bérleti díj áfá-ja nem helyezhető levonásba? Amennyiben a személygépkocsit közösségi adóalany adja bérbe, akkor az, közösségen belüli szolgáltatásnyújtásnak minősül. A bérbeadó ebben az esetben a bérleti díj összegét áfa területi hatályán kívül (áfa-mentesen) számlázza a bérlő felé. A bérlő a bérleti díj után 25%-os mértékű áfa kötelezettséget állapít, anélkül, hogy a fizetendő áfa összegét levonásba helyezhetné, mivel az levonási tilalom alá esik.

NAPI TIPP – 2011. május 24.

Tudta-e Ön, hogy a külföldi rendszámú személygépkocsik után is felmerülhet cégautó-adófizetési kötelezettség? A cégautó-adó a külföldi rendszámmal ellátott személygépkocsikra is kiterjed, amennyiben a személygépkocsi után költséget számoltak el. A cégautó alanya ebben az esetben az a személy, aki a külföldi rendszámú gépjárművel kapcsolatban költséget számol el.

NAPI TIPP – 2011. május 23.

Tudta-e Ön, hogy a saját jogú nyugdíjas munkaviszonyban történő alkalmazása esetén járulékfizetési kötelezettség merül fel? A nyugdíjas foglalkoztatott után a munkáltató 27%-os mértékű társadalombiztosítási járulékot, a nyugdíjas pedig 10%-os mértékű nyugdíjjárulékot, és 4%-os mértékű természetbeni egészségbiztosítási járulékot fizet 2011. évben. Amennyiben a nyugdíjas nyugellátása szünetel, akkor a fentieken túlmenően a 2%-os mértékű pénzbeli egészségbiztosítási járulék-fizetési kötelezettség is felmerül.

NAPI TIPP – 2011. május 19.

Tudta-e Ön, hogy 2010. augusztus 16-tól minden vagyontárgy ajándékozása, amennyiben egyenes ági rokonok között történik mentes az ajándékozási illeték alól? Az egyenes ági rokoni kapcsolatok körébe tartozik a gyermek, a házastárs, a szülő, valamint a háztartásban nevelt szülő nélküli unoka, az örökbefogadáson alapuló rokoni kapcsolat (szülő, gyermek), a mostoha és nevelt gyermek-szülő viszony. Az ajándékozási illetékmentesség minden vagyontárgyra (például készpénz, ingatlan, gépkocsi) értékhatártól függetlenül kiterjed, de az ajándékozás tényét 30 napon belül közvetlenül az állami adóhatósághoz be kell jelenteni.

NAPI TIPP – 2011. május 18.

Tudta-e Ön, hogy a társasági adótörvény hatályos rendelkezései alapján a társaság által viselt képzés költsége minden esetben elismert költség? A társasági adótörvény 2010-től hatályos szabályozása alapján a vállalkozás elismert költségének minősül a kifizető által viselt képzés költsége, függetlenül a képzés formájától, céljától, a képzésben részesülő személyétől. A személyi jövedelemadóról szóló azonban az adóalany által finanszírozott iskolarendszerű képzés esetén további közteher-fizetési kötelezettséget ír elő. Így 2011. január 1-től a kifizető által átvállalt iskolarendszerű képzés összege a minimálbér kétszeresét meg nem haladó mértékig béren kívül juttatásnak minősül, értékének 1,19-szorosa után 16%-os személyi jövedelemadó terheli. Az afölötti juttatás esetén 27%-os egészségügyi hozzájárulási fizetési kötelezettség is felmerül.

NAPI TIPP – 2011. május 17.

Tudta-e Ön, hogy a magánszemély devizában megszerzett bevétele esetén, annak forintra történő átszámításakor eltérhet az MNB-árfolyamtól? A személyi jövedelemadóról szóló törvény hatályos rendelkezése alapján magánszemélynek az általa megszerzett bevétel forintra történő számításakor főszabályként a bevétel megszerzése napját megelőző hónap 15. napján érvényes MNB devizaárfolyamot kell alkalmaznia. Amennyiben azonban rendelkezik a bevétel megszerzését megelőző vagy követő 15 napon belül a külföldi pénz eladását igazoló, nevére kiállított bizonylattal, akkor a bizonylaton szereplő összeg mértékéig alkalmazhatja a tényleges átváltási árfolyamot.

NAPI TIPP – 2011. május 16.

Tudta-e Ön, hogy a magánszemélyek 98%-os különadójával kapcsolatban új jogszabály lépett életbe? Az Alkotmánybíróság 2011. május 6-án hozott határozatában 2010. december 30-ára visszamenő hatállyal megsemmisítette a 98 százalékos különadóra vonatkozó azon szabályát, amely szerint a különadót a 2005. január 1-jét követően megszerzett jövedelmek után kell megfizetni. Ezt követően az Országgyűlés 2011. május 9-én elfogadta az új törvénymódosítást, amely alapján a különadóra vonatkozó rendelkezéseket a 2010. január 1-jén vagy azt követően megszerzett jövedelmekre kell alkalmazni.

NAPI TIPP – 2011. május 13.

Tudta-e Ön, hogy az adótartozás végrehajtásához való jognak is van elévülési ideje? Az Adózás rendjéről szóló törvény alapján az adótartozás végrehajtásához való jog főszabályként az esedékesség naptári évének az utolsó napjától számított 5 év elteltével évül el. Amennyiben az adóhatóság végrehajtást foganatosított az elévülés 6 hónappal meghosszabbodik, illetve felszámolási eljárás esetén a felszámolás időtartama nem számít bele az elévülési időbe.

NAPI TIPP– 2011. május 12.

Tudta-e Ön, hogy gépjármű bérbeadása esetén a teljesítés helye függ a bérbeadás időtartamától? Amennyiben a gépjárművet 30 napnál rövidebb időre adják bérbe a szolgáltatás teljesítési helye az a hely, ahol azt ténylegesen a bérbevevő birtokába adják. Amennyiben a bérbeadás tartama meghaladja a 30 napot, a főszabály szerint alakul a teljesítés helye, vagyis a szolgáltatást igénybevevő letelepedettségéhez igazodik a teljesítés helye. Az áfa törvény ezen szabályának akkor van jelentősége, ha az egyik szerződő fél közösségi vagy közösségen kívüli adóalanynak minősül.

NAPI TIPP – 2011. május 11.

Tudta-e Ön, hogy a kapcsolt vállalkozásnak minősülő adóalanynak lehetősége van szokásos piaci ár megállapítása iránti kérelem benyújtására? A szokásos piaci ár megállapítására irányuló eljárás díjköteles. A díj mértéke függ az eljárás fajtájától, valamint a szokásos piaci ár mértékétől. A szokásos piaci ár megállapításáról szóló határozat határozott időre, legalább 3, legfeljebb 5 évre érvényes, amennyiben a tényállás változatlan marad. Adóhatósági előzetes szokásos piaci ár megállapítása esetén az adóalany mentesül a transzferár dokumentáció-készítési kötelezettség alól, és minden olyan bírság, szankció alkalmazásától, amelyek az adóhatósági ellenőrzési eljárás során felmerülhetnek. A kérelem benyújtására adótanácsadó, adószakértő, okleveles adószakértő és ügyvéd jogosult.

„NAPI TIPP” – 2011. május 10.

Tudta-e Ön, hogy termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás, valamint közösségi termékbeszerzés esetén, ha az adó alapja külföldi pénznemben kifejezett, akkor az adóalanynak az MNB árfolyam alkalmazását előzetesen be kell jelenteni az állami adóhatóságnak? Az adóalanynak a fenti jogügyletek esetén választása lehetősége van, hogy belföldi pénzintézet deviza eladási árát, vagy az MNB hivatalos devizaárfolyamát alkalmazza. Amennyiben az adóalany az MNB árfolyam alkalmazása mellett dönt, akkor azt az állami adóhatóság felé előzetesen be kell jelentenie, és ettől a választás évét követő naptári év végéig nem térhet el.

„NAPI TIPP” – 2011. május 9.

Tudta-e Ön, hogy a 2010. évi személyi jövedelemadó bevallás benyújtásának és az adókülönbözet megfizetésének határideje 2011. május 20-a? A vállalkozási tevékenységet nem folytató, nem áfa-alany magánszemélynek, amennyiben 2010. évben keletkezett adóköteles jövedelme és nem választhatta a munkáltatói adó-megállapítást, vagy nem nyilatkozott az állami adóhatóság felé az egyszerűsített bevallás választásáról 2011. május 20-áig kell adóbevallást benyújtani, illetve az esetleges adókülönbözetet megfizetnie. Amennyiben a magánszemély a fenti határidőig nem tesz eleget adóbevallási kötelezettségének 200 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható, az adó késedelmes megfizetése esetén pedig késedelmi pótlék fizetési kötelezettsége merül fel.

„NAPI TIPP” – 2011. május 6.

Tudta-e Ön, hogy a sportoló és a törvényben meghatározott sportszakember is választhatja az ekhó szerinti adózást? Az egyszerűsített közteherviselésről szóló törvény 2010. augusztus 18-ától hatályos változása alapján sportoló és a törvény feltételeinek megfelelő sportszakember is választhatja az e törvény szerinti adózás, amennyiben a kifizetést megelőzően erről nyilatkozik. Ekhó szerinti adózás esetén a kifizetőt 20%-os mértékű közteher, a magánszemélyt 15%-os ekhó fizetési kötelezettség terheli. Az ekhó szerinti adózás bevételi értékhatárát a hivatkozott törvény szabályozza.

„NAPI TIPP” – 2011. május 5.

Tudta-e Ön, hogy a cégautó adó fizetési kötelezettség attól függetlenül fennállhat, hogy a társaság által használt személygépkocsik között belföldi, illetve külföldi rendszámú személygépkocsik egyaránt szerepel? A külföldi rendszámú személygépkocsik után is meg kell fizetni az adót abban az esetben, ha a társaság bármilyen, a járművel kapcsolatos költséget, ráfordítást – ide értve az értékcsökkenési leírást is – számol el.

„NAPI TIPP” – 2011. május 4.

Tudta-e Ön, hogy az egyszerűsített vállalkozói adó (EVA) alanya esetén az egyszerűsített vállalkozói adó több adónemet is kivált? Az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá tartozó adóalany a bruttó bevétel utáni 30%-os mértékű vállalkozói adóval megfizetésével mentesül az osztalék után fizetendő személyi jövedelemadó, illetve egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség alól, szemben a társasági adó alanyával, ahol az osztalék után mind a személyi jövedelemadó, mind az egészségügyi hozzájárulás (felső határig) fizetési kötelezettség felmerül.

„NAPI TIPP” – 2011. május 3.

Tudta-e Ön, hogy 2011. január 1-től lehetőség van arra, hogy az állami adóhatóság kérelemre megállapítsa a kapcsolt felek közötti jövőbeni jogügyletekben érvényesíthető szokásos piaci árat? A kérelem benyújtását megelőzően a kérelmező előzetes konzultációt kezdeményezhet az eljáró hatóságnál. Az állami adóhatósághoz benyújtandó kérelem díjköteles. Az adóhatóság által hozott, a szokásos piaci ár mértékéről hozott határozat határozott időre, legalább 3, legfeljebb 5 évre érvényes.

„NAPI TIPP” – 2011. május 2.

Tudta-e Ön, hogy az egyéni cégek is a társasági adó hatálya alá tartoznak? A 2010. január 1-jétől létrejött egyéni cégek is a társasági alanyaivá váltak és kettős könyvvezetésre kötelezettek. Így ugyanazon jogszabályi kötelezettségek terhelik, mint a másfajta gazdasági társaságokat.

„NAPI TIPP” – 2011. április 29.

Tudta-e Ön, hogy 2011. január 1-től kikerült a külföldi szervezet fogalma a társasági adó rendszeréből? A 2010. évben hatályos jogszabályok alapján a társasági adó alanya volt a külföldi szervezet is. Külföldi szervezet adófizetési kötelezettsége akkor merült fel, ha kamatot, jogdíjat, szolgáltatási díjat kapott nem magánszemély belföldi személytől vagy külföldi vállalkozótól és Magyarországnak a külföldi szervezet székhelye szerinti állammal nem volt kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezménye.

„NAPI TIPP” – 2011. április 28.

Tudta-e Ön, hogy a levonható általános forgalmi adó erejéig az adóalany kezesként felel, amennyiben nem tett eleget a szállítóval szemben fennálló fizetési kötelezettségének? A levonható előzetesen felszámított áfa összegének erejéig az adóalany kezesként felel abban az esetben, ha a kibocsátott számla ellenértékét nem térítette meg maradéktalanul, vagy nem pénzben, készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel, illetve nem pénzhelyettesítő eszközzel térítette meg. A kezesi felelősség a meg nem térített összeg adótartalmának megfizetésére terjed ki.

„NAPI TIPP” – 2011. április 27.

Tudta-e Ön, hogy hatósági ellenőrzés esetén a kis- és középvállalkozásokkal szemben első esetben előforduló jogsértés esetén főszabályként bírság kiszabása helyett figyelmeztetést alkalmaznak? Nem alkalmazható a fenti általános szabály adó- és vámhatósági eljárás esetén. Nincs lehetőség a bírságtól való eltekintésre, amennyiben a bírság kiszabásának alapjául szolgáló tényállás megvalósulásával emberi élet, testi épség vagy egészség került közvetlen veszélybe, illetve környezetkárosodás következett be.

„NAPI TIPP” – 2011. április 26.

Tudta-e Ön, hogy ha egy társaság kölcsönt nyújt egy másik társaságnak nem kötelező kamatot felszámítania? A hatályos magyar jogban nincs olyan jogszabály, amely alapján kölcsön nyújtásakor kötelező lenne kamat megállapítása, illetve felszámítása. Amennyiben azonban a fenti jogügylet kapcsolt felek között valósul meg, akkor a nulla százalékos mértékű kamat és a szokásos piaci kamat különbözetével társasági adóalap módosítás merül fel a kapcsolt feleknél.

„NAPI TIPP” – 2011. április 22.

Tudta-e Ön, hogy a közösségi kereskedelem adatait tartalmazó összesítő nyilatkozat bevallási gyakorisága eltérhet az áfa bevallás gyakoriságától? Amennyiben az adóalany közösségi termékértékesítése és a közösségi termékbeszerzése az adóévben meghaladja a 100 ezer eurót, akkor annak a hónapnak az utolsó napjával, melyben meghaladta ezt az értékhatárt be kell nyújtania az összesítő nyilatkozatot. Következő hónaptól pedig - az egyébként rá irányadó áfa bevallási gyakoriságtól függetlenül - havi adatszolgáltatásra kötelezett az összesítő nyilatkozat tekintetében.

„NAPI TIPP” – 2011. április 21.

Tudta-e Ön, hogy a munkába járásról szóló kormányrendelet szerinti költségtérítés a személyesen közreműködő tagra nem vonatkozik? A fent hivatkozott kormányrendelet a munkáltatókra terjed ki, így a társas vállalkozás személyesen közreműködő tagját nem illeti meg adómentes költségtérítés a munkába járásra tekintettel, amennyiben lakóhelye és a társaság székhelye közigazgatásilag elkülönült helyen található.

„NAPI TIPP” – 2011. április 20.

Tudta-e Ön, hogy áfa-alany tulajdonában lévő kereskedelmi áru csak az áru eredetét hitelt érdemlően igazoló dokumentum birtokában szállítható? Az áru eredetét hitelt érdemlően igazoló dokumentum számla vagy fuvarlevél lehet. A vámhatóság nyilatkozattételre kötelezheti az áru szállítását végző személyt arról, hogy mely személy javára végzi a szállítást, továbbá ellenőrizheti az áru eredetét, valamint a dokumentumok meglétét. Amennyiben megállapítást nyer az igazolatlan eredetű áru forgalmazása, akkor az adóhatóság az áru forgalmi értékének 40%-áig terjedő mulasztási bírságot szabhat ki.

„NAPI TIPP” – 2011. április 19.

Tudta-e Ön, hogy a magánszeméllyel szemben fennálló követelések elengedése esetén a magánszemélynek nem minden esetben keletkezik jövedelme? A közüzemi szolgáltató, a hitelintézet, a pénzügyi vállalkozás által a magánszeméllyel szemben fennálló követelés részben vagy egészben történő elengedése esetén, amennyiben az adós nyilatkozata alapján a tartozás elengedése ő és családja megélhetési ellehetetlenülését előzi meg, akkor a kötelezettség elengedésével nem keletkezik a magánszemélynek jövedelme, így adófizetési kötelezettsége sem merül fel.

„NAPI TIPP” – 2011. április 18.

Tudta-e Ön, hogy megváltozott munkaképességű munkavállaló foglalkoztatása esetén csökkentheti társasági adó alapját? Amennyiben az adóalany által foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma az adóévben nem haladja meg a 20 főt, és az adózó legalább 50%-ban megváltozott munkaképességű munkavállaló(ka)t foglalkoztat, akkor társasági adóalapját csökkentheti. Az adóalap csökkentő tételként személyenként és havonta a megváltozott munkaképességű munkavállalónak kifizetett munkabér, de legfeljebb az adóév első napján érvényes minimálbér összege számolható el.

„NAPI TIPP” – 2011. április 15.

Tudta-e Ön, hogy a nyomtatványforgalmazóknak vevőnkénti részletezettséggel adatot kell szolgáltatniuk az általuk értékesített számla-, illetve nyugtatömbökről? A nyomtatványforgalmazók adatszolgáltatási kötelezettsége 2011. január 1-től kiegészült a számlatömböt megvásárló magánszemély nevével és adóazonosító számával. Az adóalany által vásárolt számla-, illetve nyugtatömböt szigorú számadás alá kell vonni, és az adóhatóság kérésére ezen nyilvántartást az adóalany köteles az adóhatóság rendelkezésére bocsátani. Fontos tehát, hogy minden szigorú számadású nyomtatvány bevezetésre kerüljön ebbe a nyilvántartásba, mivel az adóhatóság a nyomtatványforgalmazók adatszolgáltatása alapján kontroll adatokkal rendelkezik erre vonatkozóan, illetve a számla- és nyugtatömbök felhasználása során az azokat megvásárló adóalany használja.

„NAPI TIPP” – 2011. április 14.

Tudta-e Ön, hogy amennyiben az adóalany megfizeti a cégautó-adót, akkor nem kell útnyilvántartást vezetnie? Az adóalanynak cégautó-adófizetési kötelezettsége merül fel az szja törvény fogalmai között meghatározott személygépkocsi után abban az esetben, ha a személygépkocsira tekintettel költséget (amortizáció, üzemanyag, karbantartás, stb.) számol el. Nem keletkezik cégautó-adófizetési kötelezettsége az egyéni vállalkozónak, amennyiben a személygépkocsi „hivatalos” használatával kapcsolatban maximum havi 500 km-re - a személyi jövedelemadó törvényben meghatározott keretek között - költségátalányt számol el. Az adóalany a cégautó-adó bevallási és fizetési kötelezettségének – az egyébként rá vonatkozó bevallási gyakoriságtól függetlenül – negyedévente köteles eleget tennie. A cégautó-adófizetési kötelezettség teljesítésével az adóhatóság nem kérheti a személygépkocsira vonatkozóan az útnyilvántartás rendelkezésre állását.

„NAPI TIPP” – 2011. április 13.

Tudta-e Ön, hogy amennyiben a gazdasági társaság nem a Gazdasági társaságokról szóló törvény, valamint az alapító okirata szerint működik, törvényességi felügyeleti eljárás indulhat ellene? A törvényességi felügyeleti eljárást a társaság székhelye szerint illetékes cégbíróság folytatja le. A cégbíróság által lefolytatott törvényességi felügyeleti eljárásért 50 e Ft felügyeleti illetéket kell fizetni, abban az esetben, ha a cégbíróság a cég törvénysértő működését állapítja meg. Amennyiben a törvényességi eljárás kérelemre indult, és a kérelmet a cégbíróság elutasítja (alaptalannak bizonyul a kérelem) 15 ezer felügyeleti illeték terheli a kérelmezőt.

„NAPI TIPP” – 2011. április 12.

Tudta-e Ön, hogy az áfa törvény hatályos előírásai alapján az adóalany meghatározott esetekben köteles nyugtát kibocsátani? Főszabályként, amennyiben a bruttó eladási ár nem haladja meg a 900 ezer forintot, akkor az adóalany mentesül a számla-kibocsátási kötelezettség alól, abban az esetben, ha a terméket megvásárló, a szolgáltatást igénybevevő olyan nem áfa-alany személy számla kibocsátását nem kéri. Ezekben az esetekben az adóalany köteles a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője részére nyugtát kibocsátani. Nyugta kizárólag papír alapon bocsátható ki és – ellentétben a számlával - kizárólag magyar nyelven állítható ki. Meghatározott tevékenységet folytató adóalanyok (pl. kiskereskedelem, taxi-szolgáltatás, stb.) nyugtaadási kötelezettségüknek kizárólag pénztárgéppel, illetve taxaméterrel tehetnek eleget.

„NAPI TIPP” – 2011. április 11.

Tudta-e Ön, hogy a cégnyilvántartásban szereplő cégadatok nyilvánosak? A cégnyilvántartásban szereplő adatok bárki által ingyenesen lekérdezhetőek a www.e-cegjegyzek.hu weboldalon, a társaság elnevezése, a társaság adószáma, vagy a társaság cégjegyzékszáma alapján.

„NAPI TIPP” – 2011. április 8.

Tudta-e Ön, hogy az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá tartozó adózónak negyedévente kell előleget fizetnie? Az EVA alany a tárgynegyedévet követő hó 12. napjáig a tárgynegyedévben „megszerzett” bevétel alapján adóelőleget fizet. A bevétel megszerzésének időpontját az EVA-ról szóló törvény határozza meg. Az EVA alanyt az adóév során nem terheli a fizetendő előlegekről bevallási kötelezettség. A bevallási kötelezettség a tényleges adókötelezettség megállapításakor merül fel, az adóévet követő február 25-ig, vagy a számviteli törvény hatálya tartozó EVA-alany esetén május 31-ig.

„NAPI TIPP” – 2011. április 7.

Tudta-e Ön, hogy adott támogatás meghatározott esetekben társasági adóalap növelő tételnek minősül? Amennyiben „A” társaság támogatást nyújt „B” társaságnak, akkor az „A” társaság köteles a társasági adó alapját megemelni a támogatás összegével. Amennyiben azonban „A” társaság rendelkezik „B” társaság nyilatkozatával, miszerint a „B” társaság eredménye a juttatás adóévében - a juttatás következtében elszámolt bevétel nélkül számítva - nem lesz negatív, akkor „A” társaságnak nem kell adóalap növelő tételként elszámolni az adott juttatást. Az éves beszámoló elkészítését követően ezt igazolni is szükséges. A „B” társaságnál a juttatás következtében illetékfizetési kötelezettség merülhet fel. A két fél között létrejött szerződést illetékkiszabás végett be 30 napon belül be kell nyújtani az állami adóhatósághoz, ha az illetékfizetés törvényi feltételei fennállnak.

„NAPI TIPP” – 2011. április 6.

Tudta-e Ön, hogy 2011. január 1-től az adózó mulasztási bírsággal sújtható, amennyiben számviteli beszámolója nem felel meg a Számvitelről szóló törvény előírásainak? Az adózó 500 ezer forintig terjedő bírsággal sújtható, ha beszámolója részben, vagy egészben nem felel meg a számviteli törvény előírásainak. A Számvitelről szóló törvény korábban is tartalmazta az adóhatósági bírság kiszabásának lehetőségét, azonban az Adózás rendjéről szóló törvény nem határozta meg az ezen mulasztáshoz kapcsolódó bírság összeget.

„NAPI TIPP” – 2011. április 5.

Tudta-e Ön, hogy az illeték kiszabásának alapja a forgalmi érték? Amennyiben a forgalmi értéket a felek a szerződésben nem tüntették fel, nem jelentették be az adóhatósághoz, vagy a feltüntetett, illetőleg bejelentett érték az állami adóhatóság megítélése szerint a forgalmi értéktől eltér, a forgalmi értéket az állami adóhatóság állapítja meg. Az állami adóhatóság a forgalmi értéket helyszíni szemle, összehasonlító értékadatok alapján, valamint külső szakértő bevonásával állapíthatja meg.

„NAPI TIPP” – 2011. április 4.

Tudta-e Ön, hogy az egyéni vállalkozó és a mezőgazdasági őstermelő saját maga köteles a személyi jövedelem adóelőleget megállapítani és megfizetni? Az egyéni vállalkozó, a mezőgazdasági őstermelő negyedévente, a negyedévet követő hónap 12. napjáig köteles megállapítani a személyi jövedelemadó előleg összegét és megfizetni az adóelőleget. Az adóelőleg alapjának kiszámításánál a megszerzett bevételből az szja-törvény szerint elismert igazolható vagy igazolás nélkül elszámolható költség levonásával kell megállapítani a jövedelmet. Az adóelőleg alapjaként a jövedelem adóalap-kiegészítéssel (1,27%) növelt összegét kell figyelembe venni. Az adóelőleg mértéke: 16%.

„NAPI TIPP” – 2011. április 1.

Tudta-e Ön, hogy az állami nyugdíjrendszerbe visszalépett magán-nyugdíjpénztári tag rendelkezhet a tagdíj-kiegészítés, valamint az infláció feletti hozamrészről? A társadalombiztosítási rendszerbe visszalépett pénztártag nyilatkozhat volt magán-nyugdíjpénztárának, hogy az infláció feletti hozam, és az esetleges tagdíj-kiegészítés befizetett összegéről. A magánszemély a fenti összeg kifizetését kérheti bankszámlára, postai címre, átutaltathatja az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba vagy társadalombiztosítási nyugdíjrendszerben létrejövő egyéni számlájára is kérheti a jóváírást. Amennyiben a magánszemély az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba kéri az összeg átutalását, abban az esetben személyi jövedelemadó kedvezményt érvényesíthet, melynek mértéke az összeg 30%-a, maximum 300 ezer forint. Amennyiben a magánszemély a volt magán-nyugdíjpénztára felé nem nyilatkozik, akkor az infláció feletti hozam, valamint a tagdíj-kiegészítés összege postai úton kerül részére kifizetésre.

„NAPI TIPP” – 2011. március 31.

Tudta-e Ön, hogy 2011. január 1-től a személyi jövedelemadó törvényben meghatározott béren kívüli juttatások után a munkáltatót (kifizetőt) személyi jövedelemadó fizetési kötelezettség terheli? A béren kívüli juttatások értékének 1,19-szorosa után a munkáltatónak (kifizetőnek) 16%-os mértékű személyi jövedelemadót kell fizetnie. A béren kívüli juttatások körébe a következők tartoznak: ˇ üdülési csekk juttatása vagy kedvezményes üdültetés évente a minimálbér mértékéig, ˇ az étkeztetés jegy havonta 18 ezer forintig ˇ a munkáltató által a Széchenyi Pihenő Kártya számlára utalt támogatás, évente legfeljebb 300 ezer forintig, ˇ az Internet-használat biztosítása vagy az Internet-számla megtérítése havi 5000 Ft értékhatárig, ˇ az iskolakezdési támogatás évente a minimálbér 30 százalékáig, ˇ a helyi utazási bérlet juttatása, ˇ az iskolarendszerű képzés átvállalt költsége évente a minimálbér két és félszereséig, ˇ a szövetkezet közösségi alapjából nem pénzben juttatott jövedelem évente a minimálbér 50 százalékáig, ˇ a munkáltató hozzájárulása az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba havonta a minimálbér 50 százalékáig, ˇ a munkáltatói hozzájárulás az önkéntes kölcsönös egészségpénztára/önsegélyező pénztárba havonta a minimálbér 30 százalékáig, ˇ a foglalkoztatói hozzájárulás a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe havonta a minimálbér 50 százalékáig.

„NAPI TIPP” – 2011. március 30.

Tudta-e Ön, hogy 2011. január 1-től megváltoztak az innovációs járulék terhére elszámolható kutatás-fejlesztési tevékenységek köre? 2011. január 1-től az állami adóhatóság felé fizetendő innovációs járulék terhére csökkentő tételként a saját kutatás-fejlesztési (a továbbiakban: K+F) tevékenység közvetlen költsége mellett kizárólag a költségvetési gazdálkodási rendszerben működő, és a közhasznú szervezetként, illetve annak keretében működő nonprofit kutatóhelytől a saját tevékenységhez megrendelt kutatás-fejlesztési tevékenység költsége számolható el. Amennyiben az adózó a kutatásra állami támogatás kap, a levonható költségeket csökkenteni kell ezen összeggel.

„NAPI TIPP” – 2011. március 29.

Tudta-e Ön, hogy az összevont adóalap után személyi jövedelemadót fizető magánszemélyek minden évben rendelkezhetnek személyi jövedelemadójuk 1 + 1 százalékáról? A magánszemély az egyik 1 százalékos összeget vagy egyházak, vagy kiemelt költségvetési előirányzatok számára ajánlathatja fel, a másik 1%-os összeget pedig arra jogosult szervezetek kaphatják. A 2011. évben benyújtandó bevallás részét képező 1 százalékos rendelkező nyilatkozatokban az állami adóhatóság által papír alapon kiküldött kitöltési útmutatóval ellentétben nem lehet a parlagfű mentesítés feladataira vonatkozóan 1%-os összeget felajánlani. Amennyiben a magánszemély adózó a bevallásában – érvénytelenül – a parlagfű mentesítés feladatai javára rendelkezett, megteheti, hogy a törvényi határidőig (2011. május 20.) új, a bevallástól elváló rendelkező nyilatkozatot nyújt be, melyben a Nemzeti Tehetség Program vagy valamely egyházi kedvezményezett részére rendelkezhet.

„NAPI TIPP” – 2011. március 28.

Tudta-e Ön, hogy állandó jellegű iparűzési tevékenység esetén lehetősége van az adóalanynak az adóalap egyszerűsített meghatározására? Amennyiben az adóalany éves nettó árbevétele, illetve nem teljes adóévi működés esetén éves szintre számított nettó árbevétele nem éri el a 8 millió forintot, az adóalanynak lehetősége van adóalapként a nettó árbevétel 80%-át alkalmaznia. A Helyi adókról szóló törvény alapján a helyi önkormányzatok rendeletalkotási jogkörük keretében meghatározhatják az adómentességre jogosító bevételi értékhatárt, melynek összege nem lehet magasabb 2,5 millió forintnál. (Főváros esetén ez az összeg 700 ezer forint.) Amennyiben az adózó az adóévben az adómentes értékhatár alatti árbevételt ér el, adófizetési kötelezettsége nem keletkezik, azonban bevallási kötelezettség terheli.

„NAPI TIPP” – 2011. március 25.

Tudta-e Ön, hogy önkormányzati adóhatóság megkeresése esetén az állami adóhatóság jogosult az adótartozás behajtására? Önkormányzati adóhatósági megkeresés esetén az állami adóhatóság jogosult a helyi adóval és gépjárműadóval összefüggő tartozások behajtására, függetlenül attól, hogy az adós magánszemély, jogi személy vagy egyéb szervezet. Az önkormányzati adóhatóságot megillető tartozások megkeresés alapján történő végrehajtása esetén a végrehajtást az adózóra az általános illetékességi szabályok szerint illetékes állami adóhatóság folytatja le.

„NAPI TIPP” – 2011. március 24.

Tudta-e Ön, hogy a munkabérre vezetett végrehajtás esetén a munkáltatónak kötelessége a munkabértől történő levonás? A munkabérre vezetett végrehajtásra vonatkozó kötelezettség megszegése esetén a munkáltató a le nem vont összeg erejéig készfizető kezesként felel a végrehajtást kérőnek. Amennyiben a munkabérre vezetett végrehajtásra vonatkozó kötelességet a munkáltató alkalmazottja szándékosan szegte meg, és a munkáltatótól a le nem vont összeget nem lehetett behajtani, a be nem hajtott összeg erejéig az alkalmazott készfizető kezesként felel a végrehajtást kérőnek. A munkaviszony alapján kapott munkabérből legfeljebb 33%-ig terjedhet a levonás, kivéve a tartásdíj, a munkabér követelés, a jogalap nélkül felvett munkabér, társadalombiztosítási ellátás, mely követelések esetén a munkabér legfeljebb 50%-áig lehet a levonást érvényesíteni.

„NAPI TIPP” – 2011. március 23.

Tudta-e Ön, hogy az alanyi adómentességet választó adóalany nem minden termékértékesítése és szolgáltatásnyújtása számít bele az alanyi adómentesség értékhatárába? Az alanyi adómentes értékhatárba nem számít bele többek között: - az adóalany vállalkozásában használt tárgyi eszköz, immateriális jószág értékesítése, - a tevékenység közérdekű jellege miatt adómentes termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás, - meghatározott tevékenység sajátos jellegére tekintettel adómentes termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás. Az alanyi adómentesség naptári évre választható, értékhatára 5 millió forint.

„NAPI TIPP” – 2011. március 22.

Tudta-e Ön, hogy a magánszemélynek lehetősége van az éves bevallásban szereplő személyi jövedelemadó különbözet pótlékmentes részletfizetésére? Amennyiben a - vállalkozói tevékenységet nem folytató, áfa fizetésére nem kötelezett - magánszemély éves személyi jövedelemadó bevallásában szereplő fizetendő adókülönbözet összege nem haladja meg a 100 ezer forintot, akkor nyilatkozhat, hogy fennálló adókötelezettségét legfeljebb 4 hónapon keresztül havonként egyenlő részletekben megfizeti. Ez esetben adófizetési kötelezettségének pótlékmentesen tehet eleget. Amennyiben a magánszemély az esedékes részlet befizetését nem teljesíti, akkor a kedvezmény érvényét veszti, és a fennálló tartozás egy összegben esedékessé válik, továbbá az eredeti esedékesség napjától késedelmi pótlék fizetésére köteles a magánszemély.

„NAPI TIPP” – 2011. március 21.

Tudta-e Ön, hogy „egy vagyonnal” csak egy korlátlan felelősséget lehet vállalni? Így egyéni vállalkozó nem lehet betéti társaság, közkereseti társaság korlátlan felelősségű beltagja, továbbá ezen társaságok beltagja nem regisztrálhatja magát egyéni vállalkozóként.

„NAPI TIPP” – 2011. március 18.

Tudta-e Ön, hogy az adóalany adókötelezettsége nem csupán az adó megfizetésére terjed ki? A nem magánszemély adóalany köteles jogszabályban vagy az Adózás rendjéről szóló törvényben meghatározott: - bejelentésre, nyilatkozattételre, - adó-megállapításra, - bevallásra, - adófizetésre és adóelőleg fizetésére, - bizonylat kiállítására és megőrzésére, - nyilvántartás vezetésére (könyvvezetésre), - adatszolgáltatásra, - adólevonásra, adóbeszedésre, - pénzforgalmi számlanyitásra. Az adó határidőben történő meg nem fizetés esetén késedelmi pótlék kerül felszámításra az adóhatóság részéről, egyéb adókötelezettség elmulasztása esetén pedig mulasztási bírság szabható ki az adózó terhére.

„NAPI TIPP” – 2011. március 17.

Tudta-e Ön, hogy ha az állami adóhatóság az adóalany adószámát felfüggeszti, akkor az adóalany adólevonási jogát nem gyakorolhatja? Az adóalany adószámának felfüggesztése esetén az adóalany az adószám felfüggesztését elrendelő határozat jogerőre emelkedését követően áfa-levonási jogát nem gyakorolhatja. Amennyiben az adóhatóság úgy szünteti meg az adószám felfüggesztését, hogy nem törli az adóalanyt, akkor az adóalany a határozat jogerőre emelkedését követően ismét élhet áfa-levonási jogával, azonban a felfüggesztés időszakára utólag sem érvényesíthet adólevonási jogot.

NAPI TIPP” – 2011. március 16.

Tudta-e Ön, hogy 2011. január 1-től ismét hatályosak a közbeszerzések pénzügyi teljesítéséhez kapcsolódó szabályok? A közbeszerzések teljesítéséhez kapcsolódóan a nyertes ajánlattevő és az alvállalkozók közötti szerződések, illetve minden további, a polgári jog szerinti alvállalkozók között megkötött vállalkozási szerződések alapján történő, a havonta nettó 200 000 forintot meghaladó kifizetésnél a kifizetést teljesítő az igénybe vett alvállalkozónak a teljesítésért – visszatartási kötelezettség nélkül – abban az esetben fizethet, ha Ř az alvállalkozó bemutat, átad vagy megküld a tényleges kifizetés időpontjától számított 30 napnál nem régebbi nemlegesnek minősülő együttes adóigazolást, vagy Ř az alvállalkozó a kifizetés időpontjában szerepel a köztartozásmentes adózói adatbázisban. Amennyiben az alvállalkozónak tartozása áll fenn, a kifizetést teljesítőnek az adóhatóság intézkedéséig vissza kell tartania a kifizetést az igazolásban feltüntetett köztartozás erejéig. A visszatartási kötelezettség az általános forgalmi adóra nem terjed ki.

„NAPI TIPP” – 2011. március 11.

Tudta-e Ön, hogy a helyi adók közül a „vagyoni típusú” adók esetén az adó alanya az, aki az adóév első napján a vagyontárgy tulajdonosa? Így az építményadó, a telekadó, gépjárműadó esetében azt terheli a teljes évi adófizetési kötelezettség, aki az adóév első napján a vagyontárgy tulajdonosa. Építmény megszűnése esetén az adókötelezettség az építmény megszűnése évének utolsó napján szűnik meg. Amennyiben az építmény az év első felében szűnik meg, akkor az adófizetési kötelezettség az év második felében már terheli az adóalanyt. A gépjárműadó esetében, amennyiben a gépjárművet év közben kivonták a forgalomból, akkor az adókötelezettség a forgalomból történt kivonás hónapjának utolsó napjával szűnik meg.

„NAPI TIPP” – 2011. március 10.

Tudta-e Ön, hogy a kétszeres adózás kizárása érdekében az adóalany által fizetendő cégautó-adóból levonható a gépjárműadó? Az adóalany által az önkormányzat felé teljesített gépjárműadó összegét levonhatja a fizetendő cégautó-adóból. A levonásra a negyedév azon hónapjaiban van lehetőség, amelyben a személygépkocsi utáni cégautóadó- és gépjárműadó-kötelezettség egyaránt fennállt. A levonás feltétele, hogy az adóalany a gépjárműadó adó fizetési kötelezettséget határidőben eleget tegyen az önkormányzati adóhatóság felé. A gépjárműadó I. félévi kötelezettségének fizetési határideje: 2011. március 16.

„NAPI TIPP” – 2011. március 9.

Tudta-e Ön, hogy aki megfizeti a munkaerő-piaci járulékot, az jogosult álláskeresési járadékra, álláskeresési segélyre? A munkaviszonyban foglalkoztatott magánszemélyen túl a főfoglalkozású egyéni vállalkozót is terheli a munkaerő-piaci járulékfizetési kötelezettség. A járulékfizetési kötelezettség alapja a személyes közreműködésre tekintettel kifizetett járulékalapot képező jövedelem, havonta legalább a minimálbér, legalább középfokú végzettséget igénylő tevékenység esetén legalább a garantált bérminimum. A munkaerő-piaci járulékfizetési kötelezettség teljesítésével az egyéni vállalkozó is jogot szerez álláskeresési járadékra, álláskeresési segélyre.

„NAPI TIPP” – 2011. március 8.

Tudta-e Ön, hogy 2011. január 1-től új Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszere (FEOR) lépett hatályba? A változásra tekintettel az állami adóhatóság részére korábban – még FEOR-93 kóddal - bejelentett biztosítási jogviszony 2011. január 1-jén vagy azt követően is folyamatos, akkor a FEOR kódváltozás miatt nem kell változás-bejelentést benyújtani a foglalkoztatónak. A 2011. január 1-től hatályos FEOR-szám alapján kell viszont a 2011. január 1-ét követően létesített, vagy megszüntetett jogviszonyt bejelenteni, valamint a havi adó- és járulékbevallásban is a jogviszony adatokat szerepeltetni.

„NAPI TIPP” – 2011. március 7.

Tudta-e Ön, hogy az adózó által kiállított termékértékesítést vagy szolgáltatásnyújtást tartalmazó számlán meghatározott esetben fel kell tüntetni a vevő adószámát? A belföldi vevő adószámát abban az esetben kell feltüntetni a számlán, ha az általános forgalmi adó megfizetésére a vevő kötelezett. Közösségi vevő esetén pedig a számla kötelező tartalmi eleme az eladó közösségi adószáma mellett a vevő közösségi adószáma.

„NAPI TIPP” – 2011. március 4.

Tudta-e Ön, hogy a magánszemély az önálló tevékenységből származó bevételének adóelőleg megállapításakor nyilatkozhat a költséghányad mértékéről? A kifizető a magánszemély nyilatkozata alapján, az abban szereplő költséghányad figyelembe vételével köteles az adóelőleg-alapot, illetve az adóelőleg összegét megállapítani. Nyilatkozat hiányában a kifizető a jövedelem megállapításánál a 10%-os mértékű költséghányadot alkalmazhatja. Ez utóbbi esetben a bevétel 90%-a minősül jövedelemnek. A 2011.január 1-jétől hatályos rendelkezések alapján az adóév során a kifizető felé csak egyfajta (tételes vagy 10 százalék igazolás nélkül elszámolható költséghányad) költség-elszámolási módról lehet nyilatkozni.

„NAPI TIPP” – 2011. március 3.

Tudta-e Ön, hogy a magánszemélynek a legalább heti 36 órás munkaviszonya mellett létesített további jogviszonya esetén nem kell bizonyos egyéni járulékokat megfizetnie? A heti 36 órát meghaladó foglalkoztatás mellett létesített további jogviszony (pl. megbízási, további munkaviszony) esetén a magánszemélyt nem terheli a 2%-os mértékű pénzbeli egészségbiztosítási járulék, valamint a 1,5%-os mértékű munkaerő-piaci járulék. A magánszemély „főállású” jogviszonyát minden esetben munkáltatói igazolással kell alátámasztani.

„NAPI TIPP” – 2011. március 2.

Tudta-e Ön, hogy az iparűzési adó megállapítása során a foglalkoztatás növelése esetén csökkenthető az adóalap? A Helyi adókról szóló törvény rendelkezései alapján az adóévi működés hónapjai alapján számított statisztikai állományi létszámnak és az előző adóévre számított statisztikai állományi létszámhoz képest bekövetkezett növekménye után 1 millió forint / fő összegben érvényesíthető adóalap-kedvezmény. Nem vehető igénybe adóalap-kedvezmény azon létszámbővítéshez, amely állami támogatás igénybe vételével jött létre. Amennyiben a vállalkozó igénybe veszi az adóalap-kedvezményt és az átlagos statisztikai állományi létszámához képest 5%-os mértékű csökkenés következik be, akkor az adóévet megelőző évre igénybe vett adóalap kedvezmény növeli a tárgyévi adóalapot.

„NAPI TIPP” – 2011. március 1.

Tudta-e Ön, hogy a kiegészítő tevékenységet folytató (nyugdíjas) vállalkozónak egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetnie? Mind az egyéni vállalkozó nyugdíjast, mind a társas vállalkozó tevékenységében személyesen közreműködő nyugdíjast terheli az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetési kötelezettség. Az egészségügyi szolgáltatási járulék összege havi 5.100.- Ft (napi 170.- Ft).

„NAPI TIPP” – 2011. február 28.

Tudta-e Ön, hogy a magánszemély saját gépjárművének hivatalos célú használatáért a kifizetőtől / munkáltatótól kiküldetési rendelvény alapján is kaphat költségtérítést? A Személyi jövedelemadóról szóló törvény kötelezően előírja a kiküldetési rendelvény tartalmi követelményeit, mely alapján: A kiküldetési rendelvény a kifizető/munkáltató által két példányban kiállított bizonylat, amely tartalmazza a magánszemély nevét, adóazonosító jelét, a gépjármű gyártmányának, típusának megnevezését, forgalmi rendszámát, a hivatali, üzleti utazás(ok) célját, időtartamát, útvonalát, a futásteljesítményt, az utazás költségtérítését, az élelmezési költségtérítést, valamint ezen költségtérítés(ek) kiszámításához szükséges adatokat (üzemanyag-fogyasztási norma, üzemanyagár stb.). A kiküldetési rendelvény alapján fizetett költségtérítés adó- és járulékmentes juttatás, melynek összegét a személyi jövedelemadó bevallásban sem kell szerepeltetni. A szja törvény vonatkozó rendelkezései alapján saját gépjárműnek minősül a magánszemély vagy a házastársa tulajdonában lévő, valamint az általuk lízingelt jármű is.

„NAPI TIPP” – 2011. február 25.

Tudta-e Ön, hogy mind az egyéni vállalkozónak, mind a társas vállalkozónak a jövedelemadójuk elszámolása során ún. elvárt jövedelem (nyereség) szintet el kell érniük? A jövedelem (nyereség) szint, így az adóalap (adózás előtti eredmény) minimális értéke leegyszerűsítve a vállalkozás összes bevételének az eladott áruk beszerzési értékével, valamint közvetített szolgáltatások értékével csökkentett összegének 2%-a. Azonban a jogszabályok egyéb módosító tételeket is meghatároznak a jövedelem (nyereség) minimum számítása során. Amennyiben a vállalkozó adóalapja (adózás előtti eredménye) nem éri a jövedelemminimumot, az adózó választhat, hogy jövedelemminimum szerint állapítja meg adóját, vagy kiegészítő nyilatkozatot tesz. Kiegészítő nyilatkozat esetén az adóhatóság kockázatelemző program segítségével választja ki az adózókat ellenőrzésre, illetve a 2011. évi ellenőrzési irányok között kiemelten számíthatnak ellenőrzésre azok a vállalkozások, amelyek az elmúlt időszakokban a jövedelemminimum alapján állapították meg adójukat.

„NAPI TIPP” – 2011. február 24.

Tudta-e Ön, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Elnöke minden évben közzéteszi az adott évre vonatkozó ellenőrzési irányokat? A 2011. évre közzétett dokumentációban a kiemelt adóhatósági ellenőrzési feladatok mellett meghatározásra kerültek az ellenőrizendő főbb tevékenységi körök. Így kiemelten számíthatnak ellenőrzésre az alábbi területeken tevékenykedő gazdálkodók: - gépjármű, motorkerékpár kereskedelme, javítása; - nagykereskedelem, különösen a gabona, dohány, vetőmag, takarmány nagykereskedelme, a ruházat, lábbeli nagykereskedelme, a számítógép, periféria, szoftver nagykereskedelme, és a fa-, építőanyag-, szaniteráru nagykereskedelem, vegyes termékkörű nagykereskedelem; - biztonsági, nyomozói tevékenység; - építményüzemeltetés, zöldterület-kezelés; - pénzügyi tevékenység, különösen vagyonkezelés (holding); - üzletvezetési, vezetői tanácsadás. - épületek építése, egyéb építmény építése, speciális szaképítés; - élelmiszergyártás, különösen az egyéb gyümölcs-, zöldségfeldolgozás, -tartósítás, valamint a húsfeldolgozás, -tartósítás. - erdőgazdálkodás, különösen a fakitermelés. - saját tulajdonú ingatlan adásvételével, - összetett adminisztratív szolgáltatással, amennyiben jövedelmezőségük (eredmény/nettó árbevétel) alacsonyabb, mint az adott térségre, gazdálkodási formára tekintettel megállapított, az alábbiak szerinti táblázatban megjelölt jövedelmezőségi mutató 50%-a.

„NAPI TIPP” – 2011. február 23.

Tudta-e Ön, hogy az illeték megfizetésére nyitva álló határidő megállapításában törvényi pontosítás történt? 2011. január 1-től a fizetési meghagyásban megállapított illeték a határozat jogerőre emelkedését követő 15. napon, az illetékelőleg a fizetési meghagyás közlését követő 30. napon, és a tényleges illeték valamint az illetékelőleg különbözete pedig a közléstől számított 30. napon válik esedékessé. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy az illeték késedelmi pótlékmentes megfizetésére a közléstől számított 30. napig van lehetősége a kötelezettnek.

„NAPI TIPP” – 2011. február 22.

Tudta-e Ön, hogy az egyszerűsített vállalkozói adóra való áttérés esetén a bevételi nyilvántartás vezetését választó adóalanynak meg kell állapítania az osztalék utáni adót kiváltó adót? Eva-adóalanyként bevételi nyilvántartás vezetés választására kizárólag a korlátlan felelősségű társaságok (Bt, KKt, egyéni cég) jogosultak. Az osztalék utáni adót az eva-alany a társaságiadó- bevallásában elkülönítve köteles megállapítani, majd három egymást követő évben, három egyenlő részletben megfizetni. Az osztalék utáni adót kiváltó adó mértéke 2011. január 1-től 16%.

„NAPI TIPP” – 2011. február 21.

Tudta-e Ön, hogy 2010. január 1-től az egyszerűsített bevallási nyilatkozatot benyújtó őstermelő egészségügyi hozzájárulás fizetésére köteles? Egyszerűsített bevallási nyilatkozatot nyújthat be az az őstermelő, akinek előző évben az árbevétele nem haladta meg a 4 millió forintot és nyilatkozik arról, hogy rendelkezik a bevétel 20%-át kitevő számlával. Az egészségügyi hozzájárulás alapja a bevétel 5%-a, mértéke: 15%.

„NAPI TIPP” – 2011. február 18.

Tudta-e Ön, hogy az egyéni vállalkozó az útnyilvántartás vezetése helyett havi 500 km utat számolhat el átalányban a személygépkocsi használata címén? Amennyiben az egyéni vállalkozó emellett az elszámolási mód mellett dönt, az adóév egészére, illetve ha az egyéni vállalkozása nem áll fenn egész évben, akkor a fennállásának időtartamára csak ezt a módszert alkalmazhatja. A havi 500 km gépkocsi használat átalányban történő elszámolása esetén az egyéni vállalkozót nem terheli cégautóadó fizetési kötelezettség. (Minden más költség-elszámolási mód esetén azonban a cégautóadó fizetési kötelezettség felmerül.)

„NAPI TIPP” – 2011. február 17.

Tudta-e Ön, hogy amennyiben 2010. évben a szakképzési hozzájárulás terhére saját munkavállalói képzést számolt el, akkor a regionális munkaügyi központ felé adatszolgáltatást kell teljesíteni? Az adatszolgáltatáshoz kapcsolódó nyomtatványokat a 15/2009. (VII. 24.) a saját munkavállalók részére szervezett képzés költségeinek a szakképzési hozzájárulás terhére történő elszámolásáról szóló SZMM rendelet 1. és 2. számú melléklete tartalmazza. Az adatszolgáltatási határidő: 2011. február 25. A hivatkozott rendelet tartalmazza továbbá a saját munkavállalói képzések elszámolására vonatkozó előírásokat.

„NAPI TIPP” – 2011. február 16.

Tudta-e Ön, hogy 2011. január 1-től a társaságok kötelesek gazdasági végzésük telephelyeit közvetlenül az állami adóhatósághoz bejelenteni? A gazdasági társaságoknak mindazon gazdasági tevékenység végzésük helyszíneit kötelesek az állami adóhatósághoz bejelenteni, amelyet a létesítő okiratban ugyan nem jelöltek meg, és a cégbírósághoz sem jelentettek be, de megfelel a telephely adózási fogalmának. /Telephely: az a hely, ahol az adóköteles tevékenységet folytatják, ideértve különösen a vállalkozó állandó üzleti (üzemi), termelő- szolgáltató tevékenységének helyét, függetlenül attól, hogy a telephely a vállalkozás székhelyétől különböző közigazgatási területen található./

„NAPI TIPP” – 2011. február 15.

Tudta-e Ön, hogy az adóhatósági határozat ellen benyújtott fellebbezés illetékfizetési kötelezettséggel jár? A fellebbezési eljárás illetékének mértéke a vitatott összeg függvényében változik, illetve amennyiben a fellebbezés tárgyának értéke pénzben nem állapítható meg tételes illetéket kell fizetni. A megfizetett jogorvoslati eljárási illetéket az adóhatóság köteles visszatéríteni az adózónak abban az esetben, amennyiben a kifogásolt döntés vagy intézkedés az adózó hátrányára részben vagy egészben jogszabálysértőnek bizonyul.

„NAPI TIPP” – 2011. február 14.

Tudta-e Ön, hogy a kifizetőnek nem kell adóelőleget megállapítani a számlaadásra kötelezett magánszemély alapján számlázott bevételből? A kifizetőnek ettől függetlenül kötelező levonni az adóelőleget, ha azt a nem egyéni vállalkozóként, nem mezőgazdasági őstermelőként számlaadásra kötelezett magánszemély kéri. Az adófizetési kötelezettség mellett az adószámos magánszemély esetén járulékfizetési kötelezettség is felmerül. Amennyiben a kifizető nem állapít meg, és nem von le adóelőleget, akkor a teljes összeg után felmerül a járulékfizetési kötelezettség. A járulékfizetési kötelezettség vagy 27%-os TB-járulék, vagy 27%-os egészségügyi hozzájárulás formájában merülhet fel, attól függően, hogy a díj összege megalapozza-e a biztosítási jogviszonyt (eléri-e a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér 30%-át).

„NAPI TIPP” – 2011. február 11.

Tudta-e Ön, hogy a magánszemélynek juttatott béren kívüli juttatás vagy béren kívülinek nem minősülő juttatás esetén az adófizetési kötelezettsége a juttatás hónapjának kötelezettségeként keletkezik? Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy amennyiben a munkáltató a munkavállalónak utalványt juttat pl. 2011. január hónapra vonatkozóan, de az átadás csak 2011 februárjában történik meg, akkor az adófizetés február havi kötelezettségként jelenik meg, és csak 2011 márciusában kell a kapcsolódó személyi jövedelemadó, egészségügyi hozzájárulás fizetési, bevallási kötelezettséget teljesíteni.

„NAPI TIPP” – 2011. február 10.

Tudta-e Ön, hogy az egyéni vállalkozó 2011. február 25-ig köteles személyi jövedelemadó bevallását benyújtani az állami adóhatósághoz? Az egyéni vállalkozónak adófizetési kötelezettsége az alábbi jogcímeken merül(het) fel 2010. évben: - Vállalkozói kivét: A magánszemély által az adóévben vállalkozói kivétként kivett jövedelme az összevont adóalap képezi, normál adókulccsal sávosan adózik. - Vállalkozói jövedelem: A magánszemély adóévben keletkező vállalkozói jövedelme után átalányadózás vagy vállalkozói jövedelemadózás. Vállalkozói jövedelemadózás esetén az adó alapja: bevétel – bevételt csökkentő törvényben meghatározott tételek – elismert költségek. Adó mértéke: 19% vagy 10%. (Adóoptimalizálás szempontjából javasolt a bevételt csökkentő tételek végiggondolása!) - Vállalkozói osztalékadó: Adó alapja: vállalkozói jövedelemadó alapja, mértéke: 16%. (változás: 2011-től!) - Egészségügyi hozzájárulás: Alapja: vállalkozói jövedelemadó alapja, mértéke: 14%. Az egészségügyi hozzájárulás összegének megállapításakor figyelembe kell venni a járulékfizetési felső határt.

„NAPI TIPP” – 2011. február 9.

Tudta-e Ön, hogy 27 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás terheli a kifizetőt egyes, törvényben meghatározott juttatások után? A 27%-os egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség fennáll - az adóelőleg-alap számításánál figyelembe vett egyes jövedelmek után, valamint - a külön adózó jövedelmek közül a béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások adóalapként meghatározott összege (vagyis a jövedelem 1,19-szerese), illetve a kamatkedvezményből származó jövedelem után. Béren kívüli juttatásnak nem minősülő juttatások többek között: a cégtelefon használata, a csoportos életbiztosítás, a béren kívüli juttatások kedvezményes adózású értékhatárán felüli része, stb.

„NAPI TIPP” – 2011. február 8.

Tudta-e Ön, hogy adómentes a munkáltató által kötött kockázati betegségbiztosítás díja is? Adómentes a munkáltató által a munkavállalóra, a társas vállalkozás által a személyesen közreműködő tagjára kötött, visszavásárlási értékkel nem rendelkező kockázati betegségbiztosítás díja.

„NAPI TIPP” – 2011. február 7.

Tudta-e Ön, hogy a magánszemély adózónak a heti 36 órát meghaladó foglalkoztatás melletti további jogviszony esetén nem kell minden egyéni járulékot megfizetnie? Így pl. megbízási jogviszony esetén, amennyiben a magánszemély adózó rendelkezik heti 36 órát meghaladó jogviszonnyal és ezt igazolja, akkor a megbízási jogviszonyból származó jövedelme után nem kell 2%-os mértékű egyéni pénzbeli egészségbiztosítási, valamint 1,5%-os mértékű egyéni munkaerő-piaci járulékot fizetnie. A kifizetőt azonban az adóköteles jövedelem után 27%-os TB járulék terheli.

„NAPI TIPP” – 2011. február 4.

Tudta-e Ön, hogy 2011. január 1-től megváltoztak az önellenőrzésre vonatkozó szabályok? Az Adózás rendjéről szóló törvény 2011. január 1-től érvényes változásai alapján az adóellenőrzés alávont adónemre és időszakra csak akkor van önellenőrzésre lehetősége az adózónak, ha az adózó az önellenőrzésről szóló bevallást legkésőbb az adóellenőrzést bejelentő értesítés kézhezvételét , illetve a megbízólevél bemutatását megelőző napon benyújtotta az adóhatósághoz. 2011-től tehát nincs lehetőség arra, hogy az adóellenőrzés megkezdésékor az adózó folyamatban lévő önellenőrzést befejezzen, illetve folyamatban lévő önellenőrzésre hivatkozzon.

„NAPI TIPP” – 2011. február 3.

Tudta-e Ön, hogy 2011. január 1-től nem szabható ki mulasztási bírság arra a személyre, és annak közvetlen vezetőjére, akinek munkaköri kötelessége a foglalkoztatott bejelentése? Ugyanakkor a foglalkoztatót terhelő bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén a foglalkoztatót mulasztási bírság terheli, amelynek összege be nem jelentett munkavállalónként 1 millió forint. Ezen felül az adóhatóság utólag előírja foglalkoztatás időtartamára vonatkozóan a járulékfizetési kötelezettséget. Amennyiben a valós járulék megállapításához nem állnak rendelkezésre megfelelő dokumentumok, akkor becsléssel, legalább 3 havi foglalkoztatást vélelmezve állapítja meg a járulékokat.

„NAPI TIPP” – 2011. február 2.

Tudta-e Ön, hogy ha nem magánszemély adózó kölcsönt ad egy magánszemélynek és nem számít fel meghatározott mértékű kamatot, akkor kamatkedvezményből származó jövedelem keletkezik? Amennyiben nem magánszemély adózó nem törvényben meghatározott célokra (pl. lakásépítés, munkabérelőleg, stb.) ad kölcsön magánszemélynek és nem számít fel legalább a jegybanki alapkamat + 5%-os mértékű kamatot, akkor a magánszemélynek kamatkedvezményből származó jövedelme keletkezik. A kamatkedvezményből származó jövedelem adóalapja a kamatkedvezmény 1,19-szorosa, mértéke: 16%.

„NAPI TIPP” – 2011. február 1.

Tudta-e Ön, hogy a munkavégzésre irányuló jogviszonyok (pl. megbízási, vállalkozási, bedolgozási, segítő családtagi jogviszony) nem minden esetben keletkezik biztosítási és járulékfizetési kötelezettség? Munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyok esetén csak akkor keletkezik biztosítási és járulékfizetési kötelezettség, ha a foglalkoztatott havi járulékalapot képező díjazása eléri a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér 30%-át. Amennyiben a jogviszony nem áll fenn egész hónapban, akkor a foglalkoztatás naptári napjain eléri annak a harmincad részét.

„NAPI TIPP” – 2011. január 31.

Tudta-e Ön, hogy továbbra sem kötelezhető a munkáltató a munkavállaló személyi jövedelemadó bevallásának elkészítésére abban az esetben sem, ha az adóévben kizárólag a munkáltatójától szerzett jövedelmet? A munkáltató a hatályos jogszabályok alapján dönthet arról, hogy elkészíti a vele munkaviszonyban álló magánszemély adózó(k) személyi jövedelemadó bevallását vagy sem. Amennyiben a munkáltató nem vállalja a személyi jövedelemadó bevallás elkészítését, úgy a magánszemély adózó – amennyiben megfelel a jogszabályi feltételeknek - kérheti az adóhatóságtól az ún. egyszerűsített bevallás keretében a személyi jövedelemadó megállapítását vagy önadózás keretében állapítja meg a személyi jövedelemadóját. Az egyszerűsített bevallás esetén a magánszemély 2011. február 15-ig, a 1053NY nyomtatványon kérheti az állami adóhatóságtól az egyszerűsített adómegállapítást, mely határidő jogvesztő.

„NAPI TIPP” – 2011. január 28.

Tudta-e Ön, hogy az ingatlan bérbeadás az általános forgalmi adó hatályos rendelkezései alapján mentes az általános forgalmi adó alól? Az adózó a főszabálytól eltérően választhatja az ingatlan bérbeadás adókötelessé tételét akár a lakóingatlanok, akár a lakóingatlantól eltérő ingatlanok, akár mindkettő vonatkozásában. Az az adózó, aki az adókötelessé tételt választja, választása évét követő 5. naptári év végéig nem térhet át. Amennyiben az adózó nem választja az adókötelessé tételt, akkor az adómentes ingatlan-bérbeadási tevékenységével összefüggésben felmerült előzetesen felszámított általános forgalmi adó összegét vagy elkülöníti, vagy ha ez nem lehetséges arányosítja az adóköteles és adómentes tevékenységei között. Az adómentes tevékenységével összefüggésben felmerülő előzetesen felszámított általános forgalmi adót nem helyezhet levonásba.

„NAPI TIPP” – 2011. január 27.

Tudta-e Ön, hogy 2011. január 1-től változott a minősített adózó fogalma? Az Adózás rendjéről szóló törvény hatályos rendelkezései alapján – a korábbi szabályozással ellentétben – minősített adózóvá válhat az az átmeneti nehézségekkel küzdő adózó is, aki egy naptári éven belül legfeljebb 2 alkalommal kérvényez fizetési könnyítést, vagy adómérséklést. Továbbra sem változott, hogy a minősített adózónak legalább 3 éves működéssel kell rendelkeznie, az állami adóhatóság korábban nem állapított meg terhére adóhiányt, nem indított ellene végrehajtási eljárást, nem állt csőd-, illetve felszámolási eljárás alatt. A minősített adózót, amennyiben az adóhatóság először állapít meg terhére adóhiányt, az 50%-os adóbírság helyett 20%-os mértékű adóbírság terheli.

„NAPI TIPP” – 2011. január 26.

Tudta-e Ön, hogy szünetel a biztosítási jogviszony a fizetés nélküli szabadság ideje alatt? Szünetel a biztosítás a fizetés nélküli szabadság ideje alatt, kivéve, ha a fizetés nélküli szabadság idejére gyermekgondozási díj, gyermekgondozási segély vagy gyermeknevelési támogatás kerül folyósításra, vagy a fizetés nélküli szabadságot tizenkét évesnél fiatalabb beteg gyermek ápolása címén veszik igénybe.

„NAPI TIPP” – 2011. január 24.

Tudta-e Ön, hogy 2011. január 1-től az egyéni nyugdíjjárulék 10%-ra nő, a korábbi 9,5% helyett? Az egyéni nyugdíjjárulékot a magánszemélynek valamennyi jogviszonyában meg kell fizetnie az egyéni nyugdíjjárulék-fizetési felső határig. Az egyéni nyugdíjjárulék-alap felső határa 2011. évben napi 21.000.- Ft, évi 7. 665.000.- Ft. Magán-nyugdíjpénztári (magán-nyugdíjpénztárban maradó) tagok esetén 2011. évben – 2010. november és december hónapokhoz hasonlóan - a magán-nyugdíjpénztárak felé nem történik tagdíjfizetés, a 10%-os egyéni járulék teljes összege az állami nyugdíjbiztosítási alapba fizetendő.

„NAPI TIPP” – 2011. január 24.

Tudta-e Ön, hogy az egyéni és társas vállalkozónak nem minden esetben kell munkaerő-piaci járulékot fizetnie? Továbbra sem változott az a jogszabályi előírás, hogy az egyéni és társas vállalkozónak nem kell 1,5%-os egyéni munkaerő-piaci járulékot fizetnie, amennyiben munkaviszonyban áll vagy nappali tagozaton tanul. A munkaerő-piaci járulék a fedezete a munkanélküli ellátásnak. Amennyiben az egyéni vagy társas vállalkozó egyidejűleg munkaviszonyban is áll, munkaviszonya után megfizetésre kerül a munkaerő-piaci járulék, ezért nem terheli vállalkozási jogviszonyában járulékfizetési kötelezettség.

„NAPI TIPP” – 2011. január 21.

Tudta-e Ön, hogy a 2011. január 1-től pontosításra került a minimálbér fogalma? A minimálbér továbbra is a munkaviszonyban foglalkoztatottak esetén a tárgyhónap első napján teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapítható bér havi legkisebb összegét jelenti. Azonban főállású egyéni és társas vállalkozók esetében, amennyiben a főtevékenységük legalább középfokú végzettséget igényel a minimálbér a garantált bérminimummal egyezik meg. Ezáltal tehát egységes lett a szabályozás, mind a munkavállalói, mind a „vállalkozói” oldalon. Középfokú végzettséget nem igénylő feladatellátás esetén a minimálbér, középfokú végzettséget igénylő feladatellátás esetén pedig a garantált bérminimum a járulékfizetés alapja. A minimálbér összege 2011. évben 78.000.- Ft, a garantált bérminimum összege: 94.000.- Ft.

„NAPI TIPP” – 2011. január 20.

Tudta-e Ön, hogy a cégautóadó adófizetési kötelezettség teljesítése negyedévente esedékes, függetlenül az adózó egyéb adókra vonatkozó bevallási gyakoriságától? A cégautóadó bevallási és befizetési kötelezettség teljesítési határideje a tárgynegyedévet követő hónap 20. napja. Adóköteles az a személygépkocsi, amelyre a vállalkozás költséget számolt el az adott időszakban. A személygépkocsi fogalmát a Személyi jövedelemadó törvény határozza meg, és a nem a gépjármű forgalmi engedélyében szereplő besorolás.

„NAPI TIPP” – 2011. január 18.

Tudta-e Ön, hogy 2011. január 1-től a túlfizetés csak téríthető vissza az adózónak, ha eleget tett adóbevallási kötelezettségeinek? Az új szabályozás alapján, amennyiben az adózó az egyes adóneme(ke)n fennálló adótúlfizetésének kiutalását kéri, az adóhatóság minden esetben ellenőrzi, hogy az adózó minden bevallási kötelezettségét teljesítette-e. Az adóhatóság a bevallások jogszabályi megfelelőségét a kiutalás előtt nem vizsgálja, csupán azok megléte a feltétele a túlfizetés kiutalásának.

„NAPI TIPP” – 2011. január 17.

Tudta-e Ön, hogy az éves gyakoriságú áfa kötelezettség teljesítési határideje a tárgyévet követő év február 25-e? Azonban, ha az adózó 2010. évi elszámolandó (fizetendő – levonható) általános forgalmi adója az adóév utolsó negyedévében – éves szinten összesítve – előjeltől függetlenül meghaladta a 250 ezer forintot, akkor az adózónak negyedéves áfa bevallásra kell áttérnie. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az éves áfa kötelezettség helyett „negyedéves elszámolási kötelezettség” terheli, így a teljes adóévről szóló, 2010. évi áfa bevallás és befizetés határideje 2011. január 20-a lesz. Ugyanez a helyzet abban az esetben is, ha az adózó áfa bevallási gyakorisága éves volt 2010. évben, de 2010. utolsó negyedévében közösségi adószámot kapott.

„NAPI TIPP” – 2011. január 14.

Tudta-e Ön, hogy 2010. szeptember 27-i hatállyal változtak a számítástechnikai eszköz útján előállított számlával kapcsolatos előírások? Az Európai Bizottság kifogása miatt hatályon kívül helyezték a papírra nyomtatott számla eredeti és másolati példányának megkülönböztethetőségéről, illetve az első példány egyszer történő nyomtatásáról szóló szabályozásokat. Az Európai Bizottság a fenti szabályozást a Héa-irányelvben meghatározott számla adattartalomhoz képest többletadatnak minősítette, így az irányelvvel ellentmondónak tekintette.

„NAPI TIPP” – 2011. január 13.

Tudta-e Ön, hogy 2011. január 1-től megváltozott az ellenőrzött külföldi társaság fogalma? Ellenőrzött külföldi társaságnak az a társaság minősülhet, amelyik nem fizet legalább 10%-os mértékű, társasági adónak megfelelő adót. Nulla vagy negatív eredmény és adóalap esetén a külföldi állam által jogszabályban előírt társasági adónak megfelelő adó mértékének kell elérnie a 10 százalékot.

„NAPI TIPP” – 2011. január 12.

Tudta-e Ön, hogy az áfa bevallási és befizetési gyakoriságot főszabályként a tárgyévet megelőző második évben elszámolt általános forgalmi adó összege határozza meg? Ez alapján a 2011. évben az áfa bevallási gyakoriság a 2009. évben elszámolt (fizetendő – levonandó) általános forgalmi adó alapján kerül meghatározásra. Amennyiben az általános forgalmi adó éves szinten összesített, vagy időarányosan éves szintre átszámított összege - pozitív előjelű és az 1 millió forintot elérte havonta, - ha – előjeltől függetlenül - a 250 ezer forintot nem érte el évente, - egyéb esetben pedig negyedévente kell az áfa kötelezettséget elszámolni. Mindezektől függetlenül havonta kell az áfa kötelezettséget teljesíteni többek között a csoportos áfa-alanynak, illetve negyedévente a jogelőd nélkül alakult, valamint a közösségi adószámmal rendelkező adózónak.

„NAPI TIPP” – 2011. január 11.

Tudta-e Ön, hogy 2010. június 17-től a közcélú természetbeni adomány után nem kell megfizetnie az áfát az adományozónak? A 2010. június 17-től hatályos rendelkezések alapján az adományozót nem terheli áfafizetési kötelezettség, ha olyan terméket, szolgáltatást adományoz, amelyet eddig vállalkozása adóköteles tevékenységéhez használt, vagyis a beszerzéshez kapcsolódó előzetesen felszámított áfát levonásba helyezte. Azonban ha az adózó eleve abból a célból szerzi be a terméket, rendeli meg a szolgáltatást, hogy továbbadja, nem jogosult erre a kedvezményre. Közcélú adományról abban az esetben beszélünk, ha az adományozott közhasznú, kiemelten közhasznú szervezet vagy egyház, és az adományozás nem jár vagyoni előnnyel az adományozó számára.

„NAPI TIPP” – 2011. január 10.

Tudta-e Ön, hogy az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére köteles az a belföldi személy, aki nem biztosított? Egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére köteles az a belföldi személy, aki nem biztosított és egészségügyi szolgáltatásra a Tbj. törvény alapján nem jogosult. Biztosítási jogviszony fennállásától függetlenül egészségügyi szolgáltatási járulék terheli továbbá a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozót, illetve a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó után a társas vállalkozást. Az egészségügyi szolgáltatási járulék összege 2011. évben havi 5.100.-, napi 170 Ft.

„NAPI TIPP” – 2011. január 7.

Tudta-e Ön, hogy az egyes adónemen nyilvántartott adótúlfizetést átvezetési kérelem benyújtásával lehet más adónemeken lévő adótartozás rendezésére felhasználni? Az átvezetési kérelem benyújtásánál figyelembe kell venni, hogy magán-nyugdíjpénztári tagdíjak esetén fennálló túlfizetést az Adózás rendjéről szóló törvény alapján kizárólag olyan adónemre lehet átvezetni, amelyek nem mutat adóhiányt a kérelem benyújtásának napján. Amennyiben az átvezetést olyan adónemre szeretnénk, amely adóhiányt mutat, akkor azt két átvezetési kérelem benyújtásával tehetjük meg. Az első átvezetési kérelemben a magán-nyugdíjpénztár adónemen fennálló túlfizetést átvezetjük olyan adónemre, amelyen nem áll fenn adótartozás. Az átvezetési kérelem teljesítését követően pedig erről az adónemről átvezethetjük a tényleges adóhiányt mutató adónemre.

„NAPI TIPP” – 2011. január 6.

Tudta-e Ön, hogy a 2010. május 15-től a társasági adóról szóló törvény alapján nem minősül elismert költségnek a külföldi illetőségű személy részére térítés nélkül adott juttatás? A külföldi személy részére visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, véglegesen adott pénzeszköz, térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értéke, az ellenérték nélkül átvállalt kötelezettség, ingyenesen nyújtott szolgáltatás tehát nem számolható el költségként, vagyis növeli a társaság társasági adó alapját.

„NAPI TIPP” – 2011. január 5.

Tudta-e Ön, hogy a 2011. január 1-étől hatályos változások alapján az adóterhet nem viselő járandóság fogalma - az egykulcsos adó miatt – kikerült a személyi jövedelemadó törvényből? Emiatt csökkent a magánszemély adózó által a munkáltatónak, a kifizetőnek adandó nyilatkozatok száma. A magánszemélynek a következőkről kell nyilatkoznia a munkáltató (kifizető) felé: adójóváírás igénybevétele; családi kedvezmény igénybevétele; személyi kedvezmény igénybevétele (súlyos fogyatékosság esetén);meghatározott feltételek fennállása esetén az érvényesítendő költségek mértékéről.

„NAPI TIPP” – 2011. január 4.

Tudta-e Ön, hogy 2011. január 1-től a társaságok közvetlenül az állami adóhatósághoz kötelesek bejelenteni a cégjegyzékben nem szereplő telephelyüket? A 2011. január 1-től hatályos szabályok alapján a gazdasági társaságok kötelesek az állami adóhatóság részére bejelenteni, mindazon helyszíneket, ahol gazdasági tevékenységet folytatnak és a cégbírósághoz nem jelentettek be. Az Adózás rendjéről szóló törvény alapján telephelynek minősül az a hely, ahol az adóköteles tevékenységet folytatják, ideértve különösen a vállalkozó állandó üzleti (üzemi), termelő- szolgáltatótevékenységének helyét, függetlenül attól, hogy a telephely a vállalkozás székhelyétől különböző közigazgatási területen található.

„NAPI TIPP” – 2011. január 3.

Tudta-e Ön, hogy 2011. január 1-től a személyi jövedelemadó általános mértéke 16%? A 2011. január 1-től hatályos szabályok alapján a személyi jövedelemadó alapja – összevonandó jövedelmek esetén – továbbra is az adóalap-kiegészítéssel (27%) növelt összeg. Így a 16%-os személyi jövedelemadó mérték tulajdonképpen 20,32%-os mértékű adóterhelésnek felel meg. A 16%-os adómértéket kell alkalmazni továbbá valamennyi külön adózó jövedelemre, így például az ingó és az ingatlan vagyon átruházásából származó jövedelem esetén is. Kivételt képez a 16%-os adómérték alól az egyéni vállalkozó vállalkozói személyi jövedelemadója, valamint a tartós befektetésből származó jövedelem 3, illetve 5 év eltelte után.

„NAPI TIPP” – 2010. december 21.

Tudta-e Ön, hogy 2011. január 1-től megszűnik a tőzsdei papírok osztalékának kedvezményes (10%-os) adója? A 2011. január 1-től az osztalékból származó jövedelem után egységesen 16% a forrásadó mértéke.

„NAPI TIPP” – 2010. december 20.

Tudta-e Ön, hogy 2011-től megszűnik az egyéni vállalkozó kivét-kiegészítése, illetve a társas vállalkozó személyes közreműködői díj kiegészítése? A 2011. január 1-től hatályos változások alapján az egyéni vállalkozó saját döntése alapján számolhat el egyéni vállalkozói kivétet, valamint a társas vállalkozás is döntése alapján díjazhatja a személyesen közreműködő tagját, tehát megszűnt az ún. tevékenységre jellemző kereset alapján történő kiegészítés. A 2011-től érvényes szabályokat az adóalanyok már a 2010. évre is alkalmazhatják!

„NAPI TIPP” – 2010. december 17.

Tudta-e Ön, hogy 2011. január 1-től sem terheli az egyszerűsített vállalkozói adó (eva) hatálya alá tartozó adózó által kifizetett osztalékot 14%-os mértékű egészségügyi hozzájárulás? Az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvény alapján nem terheli a magánszemély adózót az eva hatálya alá tartozó adóalany által juttatott osztalék után személyi jövedelemadó fizetési kötelezettség. Az Egészségügyi hozzájárulásról szóló törvény új rendelkezése, mely az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség jogcímeit határozza meg - az adóhatóság véleménye szerint - nem értelmezhető kiterjesztően valamennyi osztalékra, csak az Szja törvény 66.§-a szerint adóköteles osztalékjövedelemre, amelyet az Szja törvény 8.§ (1) bekezdésében meghatározott 16 százalék mértékű adó terhel. A fentiek alapján tehát 2011-ben sem keletkezik a magánszemély adózónak egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettsége az eva hatálya alá tartozó adóalany által juttatott osztalékkal összefüggésben.

„NAPI TIPP” – 2010. december 16.

Tudta-e Ön, hogy 2011. január 1-től kamatadó fizetési kötelezettség terhel egyes, jelenleg kamatadó-mentes kifizetéseket? Így 2011. január 1-től kamatadót kell fizetni a nyitott kamatperiódusú 2006. szeptember 1-e előtt kötött betét-, folyószámla-, bankkártya- és takarékbetét kamatára, valamint a 2006. szeptember 1-ét megelőzően kötött életbiztosítási szerződés kivonása révén a befektetések hozamára.

„NAPI TIPP” – 2010. december 15.

Tudta-e Ön, hogy 2010. január 1-től a fizetett helyi iparűzési adó nem adóalap csökkentő tétel? Sem a vállalkozói jövedelemadózást választó egyéni vállalkozó, sem a társasági adó hatálya alá tartozó adózó nem csökkentheti 2010. évi személyi jövedelemadó, valamint a társasági adó alapját az adóévben megfizetett iparűzési adó összegével. 2010. január 1-ét megelőzően az adózó abban az esetben csökkenthette a fizetett helyi iparűzési adó összegével az adó alapját, ha az adóév utolsó napján sem az állami, sem az önkormányzati adóhatóságnál nem állt fenn adótartozása.

„NAPI TIPP” – 2010. december 14.

Tudta-e Ön, hogy a közbeszerzéssel kapcsolatos kifizetések esetén érvényes moratórium 2010. december 31-ig meghosszabbításra került? Az Adózás rendjéről szóló törvény hatályos rendelkezései alapján 2010. december 31-ig van arra lehetőség, hogy a 200 ezer forintot meghaladó kifizetés esetén az ajánlattevő az alvállalkozóknak nemleges adóigazolás nélkül is teljesíthet kifizetést. Ezen időpontot követően csak az alvállalkozó által benyújtott nemleges együttes (állami adóhatóság, vámhatóság) igazolás birtokában teheti meg, vagy ha az alvállalkozó a kifizetés időpontjában szerepel a köztartozásmentes adózói adatbázisban.

„NAPI TIPP” – 2010. december 11.

Tudta-e Ön, hogy 2010. augusztus 1-től maximalizálásra került az egyszerűsített foglalkoztatás keretében alkalmazott munkavállaló részére kifizethető munkabér összege? Mind az egyéni vállalkozó, a mezőgazdasági őstermelő, mind a társasági adó hatálya tartozó adózó esetén nem elismert költségnek minősül az egyszerűsített foglalkoztatás keretében alkalmazott munkavállalónak egy napra a napi minimálbér napi összegének kétszeresét meghaladóan kifizetett munkabér. A szja rendszerében a minimálbér napi összegének kétszeresét meghaladóan kifizetett összeg nem számolható el költségként, a társasági adó alany esetén pedig növeli a társasági adó alapját.

„NAPI TIPP” – 2010. december 10.

Tudta-e Ön, hogy 2011. január 1-től a 35 éven aluli, első lakást megszerző magánszemélyek jogosultak részletekben megfizetni a lakás után vagyonszerzési illetéket? Az állami adóhatóság a 35. életévét be nem töltött fiatal első lakástulajdonának megszerzése esetén a vagyonszerző kérelmére - a kérelemben megjelölt időtartamra, de legfeljebb esedékességtől számított 12 hónapra - havonként egyenlő részletekben teljesítendő pótlékmentes részletfizetést engedélyez. Ha a vagyonszerző az esedékes részlet befizetését nem teljesíti, a kedvezmény érvényét veszti, és a fennálló tartozás egy összegben esedékessé válik. Ez esetben az adóhatóság a tartozás fennmaradó részére az eredeti esedékesség napjától késedelmi pótlékot számít fel.

„NAPI TIPP” – 2010. december 9.

Tudta-e Ön, hogy 2010. december 16-tól változik az adóelőleg-kiegészítés árbevételi értékhatára? Az új szabályozás értelmében az adóelőleg-kiegészítés árbevételi értékhatára 50 millió forintról 100 millió forintra emelkedik. A módosított árbevételi határt azoknak is alkalmazniuk kell, akiknek a 2009-es adóévben az éves szinten számított árbevétele meghaladta a 100 millió forintot. Az adóelőleg-kiegészítési kötelezettség (adófeltöltés) mind a társasági adó, mind az iparűzési adó tekintetében fennáll.

„NAPI TIPP” – 2010. december 8.

Tudta-e Ön, hogy 2011. január 1-től megszűnik a munkáltató által kedvezményesen vagy ingyenesen biztosított internethasználat adómentessége a magánszemélynél? A jelenleg hatályos szabályozás alapján a munkáltató adómentesen nyújthatja vagy térítheti meg számla ellenében a magánszemély otthoni internet használatának egy részét vagy akár annak teljes összegét. 2011. január 1-től azonban ez a juttatás havi 5 ezer forint összegig béren kívüli juttatásnak minősül. Ez az új fogalmi meghatározás azt jelenti a személyi jövedelemadó rendszerében, hogy az ilyen jogcímen elszámolt összeg 1,19-szorosa után 16%-os személyi jövedelemadót kell fizetnie a munkáltatónak. A havi 5 ezer forint feletti rész béren kívüli juttatásnak minősül és a személyi jövedelemadón kívül 27%-os mértékű egészségügyi hozzájárulás is terheli.

„NAPI TIPP” – 2010. december 7.

Tudta-e Ön, hogy 2011. január 1-től megszűnik a vállalkozások kommunális adó fizetési kötelezettsége? A jelenleg hatályos szabályozás alapján azon vállalkozásokat terheli kommunális adófizetési kötelezettség, akik olyan önkormányzat területén foglalkoztatnak munkavállalókat, amely önkormányzat élt a Helyi adóról szóló törvény adta lehetőséggel és bevezette ezt az adónemet. Az adó maximális mértéke az adott önkormányzat területén foglalkoztatott munkavállalók után 2.000.- Ft/év/munkavállaló.

„NAPI TIPP” – 2010. december 6.

Tudta-e Ön, hogy 2010. augusztus 16-i hatállyal hatályon kívül helyezték az egyes nagy értékű vagyontárgyakat terhelő adóról szóló törvény még hatályban lévő rendelkezéseit? A vonatkozó jogszabály hatályon kívül helyezésre nem visszamenőleges hatállyal történt, tehát az abban foglalt adókötelezettséget (bevallás, befizetés, stb.) 2010. január 1. és 2010. augusztus 16-a közötti időszakra teljesíteni kell. A bevallást pótlására, illetve a már benyújtott bevallás önellenőrzésére a 1042. számú nyomtatvány szolgál, mely benyújtására az elévülési időn belül, 2015. december 31-ig van lehetősége az adózónak.

„NAPI TIPP” – 2010. december 2.

Tudta-e Ön, hogy 2010. augusztus 14-étől illetékmentes a belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaság vagyoni betétjének átruházása kapcsolt vállalkozások között? A kapcsolt vállalkozás meghatározását a Társasági adóról és osztalékadóról szóló törvény rendelkezései alapján kell értelmezni.

„NAPI TIPP” – 2010. december 1.

Tudta-e Ön, hogy 2011. január 1-től az ingó és ingatlan vagyon átruházásából származó jövedelem után fizetendő személyi jövedelemadó mértéke 16%? A 2011. január 1-től hatályos rendelkezések alapján mind az ingó, mind az ingatlan átruházásából származó jövedelem után a személyi jövedelemadó mértéke 16% lesz. Az ingó vagyontárgy átruházása esetén, amennyiben a jövedelem (bevétel – költség) nem haladja meg a 200 ezer forintot, továbbra is adómentes marad. Az ingatlan átruházásából származó jövedelem megállapítása esetén az elvek nem változnak 2011. évre, ugyanakkor új szabályozás jelenik meg a megszerzésre fordított összeg megállapításával kapcsolatban az öröklés, illetve ajándékozás esetén.

„NAPI TIPP” – 2010. november 30.

Tudta-e Ön, hogy 2010. december 1-e és december 20-a között lehet bejelentkezni az eva (egyszerűsített vállalkozói adó) hatálya alá? A 2011. január 1-től érvényes egyszerűsített vállalkozói adózás mód választását az adóalany a 10T103 számú, illetve 10T203 számú adatbejelentő lapon teheti meg, mely bejelentést az adózó 2010. december 20-áig írásban vissza is vonhat. A határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye. Az egyszerűsített vállalkozói adó választására abban az esetben jogosult az adóalany, ha az Eva tv-ben foglalt valamennyi feltételnek megfelel. Nem kell ismételten bejelentkeznie annak az adóalanynak, aki 2010. évben is az eva hatálya alá tartozott és a 2011. évre is ezt a jövedelemadózási módot kívánja fenntartani, feltéve, ha továbbra is megfelel az Eva tv-ben meghatározott feltételeknek.

„NAPI TIPP” – 2010. november 29.

Tudta-e Ön, hogy a számviteli beszámoló benyújtásának elmulasztása esetén az állami adóhatóság felfüggesztheti az adózó adószámát? A beszámoló elektronikus benyújtása a törvény által előírt mellékletek, illetve közzétételi költségtérítés fizetését igazoló nyugta csatolásával az IRM Céginformációs Szolgálata részére történik, amely a kötelezettségüket nem teljesítő adózók kiszűrése érdekében továbbítja a szükséges adatokat az APEH részére. Az APEH a beszámoló benyújtását elmulasztó adózókat felszólítja kötelezettségük teljesítésére. Amennyiben a felszólító levélben előírt határidő eredménytelenül telik el az állami adóhatóság határozatban kezdeményezi az adózó adószámának 60 napos felfüggesztését, amely ellen fellebbezésnek nincs helye. Amennyiben az adózó a felfüggesztés ideje alatt sem teljesíti közzétételi kötelezettségét, az állami adóhatóság kezdeményezi a cég megszüntetését a cégbíróságnál.

„NAPI TIPP” – 2010. november 26.

Tudta-e Ön, hogy a szakképzési hozzájárulás terhére elszámolható a saját munkavállalók jogszabályban meghatározott képzési költsége? Főszabályként a saját munkavállalói képzési költség a bruttó kötelezettség 33%-áig, mikro- és kisvállalkozások esetén a bruttó kötelezettség 60%-áig számolható el. Az elszámolás feltételei többek között: - a képzés a munkavállaló munkaköri kötelezettségének ellátásához szükséges, - a képzés minimális időtartama 20 óra, - a képzésről a munkáltató adatszolgáltatási kötelezettségének a tárgyévet követő év február 25-éig eleget tegyen, - a képzést akkreditációs intézmény végezze, - a munkáltató a jogszabály szerinti dokumentációs kötelezettségének eleget tegyen. Saját munkavállalói képzés esetén az elszámolható mérték főszabályként általános képzés esetén 60%, speciális képzés esetén 25%, illetve a résztvevőnként elszámolt 1 órára eső költség nem haladhatja meg a minimálbér 6%-át.

„NAPI TIPP” – 2010. november 25.

Tudta-e Ön, hogy amennyiben a munkaadó által foglalkoztatottak létszáma a 20 főt meghaladja, rehabilitációs hozzájárulás fizetési kötelezettség terhelheti? Rehabilitációs hozzájárulást a munkaadó akkor köteles fizetni, ha az általa foglalkoztatottak létszáma a 20 főt meghaladja, és az általa foglalkoztatott megváltozott munkaképességű személyek létszáma nem éri el a létszám 5 százalékát. Létszámon a tárgyévi statisztikai állományi létszámot kell érteni. A statisztikai állományi létszámot egy tizedes jegyre kerekítve, a kerekítés általános szabályai szerint kell meghatározni. A megváltozott munkaképességű munkavállaló fogalmi meghatározását a 177/2005. (IX. 2.) a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához nyújtható költségvetési támogatásáról szóló kormányrendelet tartalmazza.

„NAPI TIPP” – 2010. november 24.

Tudta-e Ön, hogy az adózó adataiban bekövetkezett változások esetén az adóalanyt változásbejelentési kötelezettség terheli az adóhatóság felé? Bejelentési kötelezettség terheli többek között: - ha változik az iratőrzés helye, - ha változik az adózó képviselője, akkor az új képviselő adóazonosító száma tekintetében, - ha változás következik be az adózó tulajdonosi szerkezetében, akkor az új tulajdonos(ok) adóazonosító számát illetően, - ha a társaság létesítő okiratában nem szereplő tevékenységet kíván végezni.

„NAPI TIPP” – 2010. november 23.

Tudta-e Ön, hogy a kedvezményes adóztatású meleg étkeztetési utalványt a munkáltató előre és utólag (akár több hónapra, adóévre) is nyújthatja? Meleg étkeztetési utalvány esetén munkavállalónként havi 18.000.- Ft összegig érvényesíthető a kedvezményes adókulcs, a fölött normál természetbeni juttatásként adózik. A kedvezményes személyi jövedelemadó mértéke: 25%. Az adófizetési kötelezettség a juttatás hónapját követő hó 12. napján merül fel.

„NAPI TIPP” – 2010. november 22.

Így a felek között létrejött szerződésben szereplő egyes biztosítékok esetén áfa fizetési kötelezettség merül fel, míg más esetben nem. Az adófizetési kötelezettség főszabályként abban az esetben keletkezik, ha a biztosíték összege a termékértékesítés vagy a szolgáltatásnyújtás ellenértékének minősül vagy abba beleszámít. Szerződést biztosító mellékkötelezettségek lehetnek: az előleg, a foglaló, a kötbér, a bánatpénz és az óvadék. Az előleg, a foglaló az ellenérték beleszámít, tehát áfa-fizetési kötelezettség a jóváírás napján az előleget, foglalót kapó félnél felmerül. Foglaló esetén, ha az ügylet meghiúsul, akkor módosítani szükséges a foglalóról kiállított, vagy a foglaló összegét is tartalmazó számlát, és utólag lehet a fizetendő adó összegét csökkenteni. Kötbér esetén a hibás teljesítés, a késedelmes teljesítés valamint a meghiúsulás esetére kapott kötbér nem képez általános forgalmi adó alapot, tehát adófizetési kötelezettség nem merül. Bánatpénz kikötése esetén, vagyis ha az egyik szerződő fél a szerződéstől bánatpénz fizetése ellenében elállhat, akkor ő a szerződésben vállalt kötelezettségeitől megszabadulhat. Az áfatörvény hatályos rendelkezései alapján szolgáltatásnyújtásnak minősül, ha az adóalany ellenérték fejében kötelezettséget vállal valamely cselekménytől való tartózkodásra. Így a bánatpénz fizetése esetén áfa-fizetési kötelezettség is felmerül. Az óvadék a nem teljesítés esetére kikötött szerződéses biztosíték, mely szerint, ha a vevő nem fizet, akkor a szállító az óvadék összegéből közvetlenül kielégítheti a fennálló követelésének összegét. Tehát alapesetben az óvadék esetén sem merül fel áfa-fizetési kötelezettség. Mindezek alapján látható, hogy nem mindegy, hogy a felek szerződéses kapcsolatában mely szerződést biztosító mellékkötelezettséget alkalmazzák, hiszen egy-egy jogintézmény hasonló tartalma mellett azok elnevezése keletkeztet, vagy éppen nem keletkeztet általános forgalmi adó fizetési kötelezettséget.

„NAPI TIPP” – 2010. november 19.

Tudta-e Ön, hogy adóigazolás elektronikus úton igényelhető az állami adóhatóságtól? Az általános vagy nemleges adóigazolás a 10U11. nyomtatvány elektronikus úton való benyújtásával igényelhető. A kérelem benyújtására mind az adóalany képviselője, mind meghatalmazottja jogosult. Az általános adóigazolás tartalmazza az adózónak az adóigazolás kiadásának napján, vagy az adóigazolás kiadása iránti kérelemben megjelölt napon az adóhatóságnál fennálló adótartozását vagy annak hiányát, a behajthatatlanság címén nyilvántartott, de el nem évült adótartozást, a kiállítás napjáig előírt valamely adónemre vonatkozó bevallási és adófizetési kötelezettség elmulasztását, ide nem értve azt, ha az adóhatóság (APEH) által lefolytatott ellenőrzés a mulasztást feltárta, és az adózó a jogerős megállapítások alapján keletkezett fizetési kötelezettségét teljesítette. A nemleges adóigazolás igazolja, hogy az adózónak az adóigazolás kiállításának napján, vagy az adóigazolás iránti kérelemben megjelölt napon az adóhatóságnál nyilvántartott adótartozása nincs.

„NAPI TIPP” – 2010. november 18.

Tudta-e Ön, hogy 2010. augusztus 1-től hatályba lépett egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény alapján az alkalmi jogviszonyban foglalkoztatható munkavállalók számát a munkáltató által foglalkoztatott munkavállalók statisztikai állományi létszáma határozza meg? Az alkalmi munkára irányuló egyszerűsített foglalkoztatás esetén az egyszerűsített munkaviszonyban egy naptári napon legfeljebb foglalkoztatott munkavállalók létszáma – a munkáltatónak az adott hónapot megelőző hat havi átlagos statisztikai létszámát alapul véve – nem haladhatja meg a) az Mt. hatálya alá tartozó főállású személyt nem foglalkoztató munkáltató esetében az egy főt, b) egy főtől öt főig terjedő munkavállaló foglalkoztatása esetén a két főt, c) hattól húsz főig terjedő munkavállaló foglalkoztatása esetén a négy főt, d) húsznál több munkavállaló foglalkoztatása esetén a munkavállalói létszám húsz százalékát. A mezőgazdasági és turisztikai idénymunka nem minősül a törvény szerint alkalmi munkának, így ezek esetében a fenti szigorúbb szabályok nem érvényesek.

„NAPI TIPP” – 2010. november 17.

Tudta-e Ön, hogy 2010. január 1-től csökkentek a gépjárművek esetén elszámolható üzemanyagnormák? Az üzemanyagnormák csökkentése érinti mind a magánszemély (vagy házastársa) tulajdonában lévő személygépkocsi hivatalos célú használatára tekintettel fizetett üzemanyag-térítés, mind az adózó tulajdonában, használatában lévő személygépkocsi tekintetében elszámolható üzemanyag megtakarítás összegét. Az elszámolható normák az alábbi oldalon érhetők el: http://www.apeh.hu/uzemanyag/fogyaszt_normak/gjnorma.html. Amennyiben az adóév során nem a hatályos normák szerint kerültek elszámolásra a fenti tételek, érdemes ezek korrekcióját elvégezni. Egyéb esetben a különbözet pl. saját gépjármű hivatalos célú használata esetén nem minősül költségtérítésnek, hanem adóköteles jövedelemmé válik és mind a magánszemélyt, mind a kifizetőt adófizetési kötelezettség terheli.

„NAPI TIPP” – 2010. november 16.

Tudta-e Ön, hogy 2010. május 1-től új kormányrendelet (39/2010 Korm. rend.) lépett hatályba a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről? A személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint nem minősül bevételnek a munkába járásról szóló kormányrendelet szerinti munkába járás esetén a munkavállalónak adott azon összeg, amely nem haladja meg a) az utazási bérlet, az utazási jegy árát, vagy b) munkába járás költségtérítése címén, a közforgalmi úton mért oda-vissza távolság figyelembevételével kilométerenként a 9 forintot. A munkáltató az új szabályozás értelmében a napi munkába járással kapcsolatban köteles a munkavállalónak a bérlettel vagy menetjeggyel való elszámolás ellenében azok árának legalább 86%-át megtéríteni. A Kormányrendelet szerint munkába járásnak minősül: aa) a közigazgatási határon kívülről a lakóhely vagy tartózkodási hely, valamint a munkavégzés helye között munkavégzési célból történő helyközi (távolsági) utazással, illetve átutazás céljából helyi közösségi közlekedéssel megvalósuló napi munkába járás és hazautazás, továbbá ab) a közigazgatási határon belül, a lakóhely vagy tartózkodási hely, valamint a munkavégzés helye között munkavégzési célból történő napi munkába járás és hazautazás is, amennyiben a munkavállaló a munkavégzés helyét - annak földrajzi elhelyezkedése miatt - sem helyi, sem helyközi közösségi közlekedéssel nem tudja elérni. A munkába járás megvalósítható akár közösségi közlekedéssel, akár saját gépjárművel. Ezért az szja‑törvény alapján 2010. május 1‑jétől lehetőség van arra is, hogy a munkavállaló a munkába járás költségtérítése címén kilométerenként 9 forint bevételnek nem minősülő (adómentes) költségtérítésben részesüljön akkor is, ha egyébként a munkába járás tömegközlekedés igénybevételével is megoldható lenne, de azt a magánszemély nem veszi igénybe. Azonban a magánszemélyt - a munkába járásra tekintettel - megillető költségtérítés kizárólag a munkában töltött napokra számolható el (nem jár szabadság-, betegség-, ünnep- és szabadnapokra).

„NAPI TIPP” – 2010. november 15.

Tudta-e Ön, hogy 2011. január 1-től új FEOR-szám rendszer (Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszere – FEOR-08) lép hatályba? Az új besorolási rendszer hatályba lépésével változik az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló törvény alkalmazhatóságára vonatkozó FEOR számok meghatározása, valamint a 2011. január 1-ét követően létesítendő munkaviszonyok esetén is az új rendszer használandó.

„NAPI TIPP” – 2010. november 12.

Tudta-e Ön, hogy 2010. január 1-től a társasági adóalanyok esetében műemlék helyreállítási kedvezmény érvényesíthető? A hatályos rendelkezések alapján csökkenthető a társasági adó alapja a műemlék és a helyi védelem alatt álló épület, építmény értékét növelő felújítás költségével. Az adóalap csökkentési lehetőség mellett az adóalany az aktiválást követően értékcsökkenést is érvényesíthet.

„NAPI TIPP” – 2010. november 11.

Tudta-e Ön, hogy az állami adóhatóság az előző évre felszámított késedelmi pótlék összegét november 15-i esedékességgel könyveli fel az adózók adófolyószámlájára? Az adózó által benyújtott bevallás alapján, amennyiben az adózó az általa megállapított és bevallott adó- és járulékkötelezettség összegét késedelmesen teljesíti, az adóhatóság késedelmi pótlékot számít fel. A 2009. évre felszámított késedelmi pótlék összegét az adóhatóság 2010. október 31-ig állapítja meg és 2010. november 15-i esedékességgel könyveli fel az adózó adófolyószámlájára. A felszámított késedelmi pótlék után az Art. (Adózás rendjéről szóló törvény) rendelkezései alapján késedelmi pótlék nem számítható fel, azonban a fennálló késedelmi pótlék és más adónemen fennálló tartozás erejéig az adóhatóság végrehajtási eljárást indíthat el.

„NAPI TIPP” – 2010. november 10.

Tudta-e Ön, hogy az üdülési csekk kedvezményesen adózó természetbeni juttatásnak minősül a jogszabályban meghatározott összegig? A munkáltató, a kifizető által biztosított üdülési csekk 25%-os személyi jövedelemadó megfizetése mellett évenként magánszemélyenként a minimálbér összegéig adómentes. Az üdülési csekk juttatható többek között a munkavállaló, a személyesen közreműködő tag és azok közeli hozzátartozója számára. A juttatást megelőzően a magánszemélynek nyilatkoznia kell, hogy az adóévben kapott-e üdülési csekket, és ha igen, akkor milyen összegben. Ha a magánszemély már kapott üdülési csekket, akkor a juttatás során figyelembe kell venni, hogy az adóévi kedvezményes juttatás – a korábbi juttató(kk)val összesítve - nem haladhatja meg a minimálbér összegét. A minimálbér összege felett nyújtott üdülési csekk „normál módon” adózó természetbeni juttatás (54%-os szja, a szja-val növelt rész után 27% TB-járulék, vagy 27% egészségügyi hozzájárulás, valamint 1,5% szakképzési hozzájárulás). Amennyiben a magánszemély valótlan nyilatkozatot tesz, akkor az ebből adódó jogkövetkezmények (adóhiány, adóbírság, késedelmi pótlék) őt terhelik. Az üdülési csekk juttatóját a juttatással kapcsolatos bevallási, és adófizetési kötelezettség az üdülési csekk átadását követő hónap 12. napján terheli.

„NAPI TIPP” – 2010. november 9.

Tudta-e Ön, hogy támogatás esetén a támogatásról rendelkező jogszabály előírhatja, hogy a támogatás összegét a kettős könyvvitelt vezető gazdálkodó tőketartalékba vagy eredménytartalékba helyezze? A Számvitelről szóló törvényen kívül tehát más jogszabályok is rendelkezhetnek a számviteli elszámolás során alkalmazandó szabályokról. Ilyen esetben a gazdálkodó kettős - pozitív - hatással számolhat. Egyrészt a gazdálkodó saját tőkéjét (a tőketartalékon, az eredménytartalékon keresztül) növeli a kapott támogatás, illetve ezáltal javítja a gazdálkodó tőkeerősségének megítélését. Másrészt pl. a támogatással beszerzett eszköz értékcsökkenési leírásának elszámolása növeli a társaság adóévi költségeit, így csökkenti a társasági adóalapot, anélkül, hogy a másik oldalon a támogatás összege, mint bevétel megjelenne.

„NAPI TIPP” – 2010. november 8.

Tudta-e Ön, hogy a munkáltatók számára járulékkedvezményt biztosító Start-kártyákat a foglalkoztatás megkezdése előtt szükséges igényelni? A járulékkedvezményre jogosít a START kártya, a START PLUSZ kártya, valamint a START EXTRA kártya. START kártyára, az a pályakezdő jogosult, aki a 25. életévét, felsőfokú végzettség esetén a 30. életévét még nem töltötte be, és tanulmányait befejezte, vagy megszakította, és a tanulmányai befejezését követően első ízben létesít foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt, vagy ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyt és ezt megelőzően sem megbízási szerződés, sem vállalkozási szerződés alapján, sem egyéni vállalkozóként nem végzett munkát. START EXTRA kártyára, az a tartósan álláskereső jogosult, aki az igénylés időpontját megelőző 16 hónapon belül legalább 12 hónapig álláskeresőként volt nyilvántartva és az 50. életévét betöltötte vagy életkorra való tekintet nélkül legfeljebb alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezik, és a rendelkezésre állási támogatásra jogosult álláskereső, akit az igénylés időpontjában az állami foglalkoztatási szerv álláskeresőként nyilvántart, és rendelkezésre állási támogatásban részesül. START PLUSZ kártyára, az a személy jogosult, aki a gyermekgondozási segély, a gyermekgondozási díj, a gyermeknevelési támogatás, valamint az ápolási díj folyósításának megszűnését követő egy éven belül kíván foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt létesíteni, vagy aki a gyermek egy éves korának betöltését követően, e gyermek után igénybe vett gyes folyósítása mellett kíván munkát vállalni, feltéve, hogy foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban nem áll. START PLUSZ kártyára jogosult továbbá az a tartósan álláskereső személy, akit az állami foglalkoztatási szerv álláskeresőként tart nyilván és a kártya igénylésének időpontját megelőző 16 hónapon belül legalább 12 hónapja, pályakezdő álláskereső esetében 8 hónapon belül legalább 6 hónapja (kivéve, ha a kedvezőbb feltételeket biztosító START EXTRA kártyára jogosult).

„NAPI TIPP” – 2010. november 5.

Tudta-e Ön, hogy 2010. október 1-től a magánnyugdíjpénztári tagok tagdíját is az állami nyugdíjbiztosítás felé kell elszámolni? A hatályba lépett változás értelmében a magánnyugdíjpénztári tagok esetében az adóhatóság felé történő havi adatszolgáltatásban és bevallásban (1008) nem tüntethető fel magánnyugdíjpénztári tagdíj. A magánszemélytől levonandó 9,5%-os mértékű nyugdíjjárulék és tagdíjfizetési kötelezettség teljes összege állami adóhatósági kötelezettségként kerül bevallásra és így a befizetési kötelezettség az állami adóhatóság által vezetett Nyugdíjbiztosítási járulékalap számlára történik.

„NAPI TIPP” – 2010. november 4.

Tudta-e Ön, hogy a számviteli törvény alapján minden olyan eszközt, amely tartósan (legalább 1 éven túl) szolgálja a vállalkozási tevékenységet a befektetett eszközök között kell szerepeltetni? Az eszköz beszerzésével, előállításával kapcsolatban az üzembe helyezésig, a raktárba történő beszállításig felmerült, az eszközhöz egyedileg hozzákapcsolható tételek együttes összege képezi az eszköz beszerzési értékét. Így a beszerzési ár (befektetett eszközként kimutatott érték) tartalmazza az eszköz beszerzésével, üzembe helyezésével, raktárba történt beszállításával kapcsolatban felmerült szállítási és rakodási, alapozási, szerelési, üzembe helyezési, közvetítői tevékenység ellenértékét, díjait, a bizományi díjat, a beszerzéshez kapcsolódó adókat és adójellegű tételeket, a vámterheket foglalja magában. Ezen túlmenően a beszerzési érték részét képezi - az eszköz beszerzéséhez szorosan kapcsolódó - illeték [vagyonszerzés (ajándék, öröklés, adásvétel, csere után járó) illetéke], az előzetesen felszámított, de le nem vonható általános forgalmi adó, a jogszabályon alapuló hatósági igazgatási, szolgáltatási díj, az egyéb hatósági igazgatási, szolgáltatási eljárási díj (környezetvédelmi termékdíj, szakértői díj), a vásárolt vételi opció díja. Továbbá az eszköz bekerülési (beszerzési) érték részét képezi többek között a kölcsön után fizetendő az eszköz üzembe helyezéséig, raktárba történő beszállításáig terjedő időszakra elszámolt kamat, biztosítási díj.

„NAPI TIPP” – 2010. november 3.

Tudta-e Ön, hogy 2010. január 1-től bármely gazdálkodónak lehetősége van a könyvek euróban történő vezetésére? Ennek feltétele, hogy a gazdálkodó szervezet ezt a számviteli politikájában rögzítse az euróban történő könyvvezetést, és az áttérést követő 5. év végéig nem térhet át a forintban történő könyvvezetésre. Más devizában történő könyvvezetésre és beszámoló készítésre abban az esetben van lehetőség, ha a vállalkozás bevételei, költségei és ráfordításai, valamint pénzügyi eszközei és kötelezettségei az előző üzleti évben és a tárgyévben külön-külön több mint 25%-ban az adott devizában merültek fel.

„NAPI TIPP” – 2010. november 2.

Tudta-e Ön, hogy az általános forgalmi adó törvény hatályos rendelkezései alapján az adóalany gyűjtőszámlát is kiállíthat? Az adóalany gyűjtőszámla kibocsátására akkor jogosult, ha a teljesítés napján, illetve a rá vonatkozó adó-megállapítási időszakban ugyanannak a személynek, szervezetnek több jogügyletet is megvalósít. A gyűjtőszámla kibocsátásának feltétele a felek közötti, előzetes írásbeli megállapodás a számlázási gyakoriságra (heti, havi, stb.). A gyűjtőszámla nem rendelkezik önálló teljesítési időponttal, a gyűjtőszámla teljesítési időpontjai megegyeznek a „részteljesítések” teljesítési időpontjaival.

NAPI TIPP” – 2010. október 29.

Tudta-e Ön, hogy 2010. január 1-től adóterhet nem viselő járandóság a vissza nem térítendő munkáltatói lakáscélú támogatás? 2010. január 1-e előtt a törvényi feltételeknek megfelelően juttatott lakáscélú támogatást 1 millió forint összeghatárig adómentesen nyújthatta a munkáltató. A 2010. január 1-ét követően nyújtott munkáltatói lakáscélú támogatás összeghatára 1 millió forintról 5 millió forintra emelkedik. Előírás, hogy a lakás nem haladhatja meg a lakáscélú támogatásokról szóló kormányrendeletben meghatározott méltányolható lakásigényt, illetve a támogatás hitelintézet, vagy a Kincstár útján kerüljön folyósításra. A munkáltatói lakáscélú támogatás továbbra is kizárólag lakás vásárlására, építésére, építtetésére, legalább 1 lakószobával történő lakásbővítésre, valamint korszerűsítésre adható, és nem haladhatja meg a vételár vagy a teljes építési költség 30%-áig. Adóterhet nem viselő járandóságnak minősül továbbá a munkáltató által korábban nyújtott lakáscélú kölcsön elengedett összege is, természetesen ha a fenti feltételeknek megfelel.

„NAPI TIPP” – 2010. október 28.

Tudta-e Ön, hogy adómentes juttatásnak minősül az adóévben a magánszemély részére legfeljebb évi 50 ezer forint értékben juttatott sporteseményre szóló belépőjegy, bérlet? A 2010. augusztus 18-tól hatályos törvénymódosítás alapján a kifizető maximum évi 50 ezer forint értékben juttathat sporteseményre szóló belépőjegyet, bérletet ugyanazon magánszemély részére. Mivel a törvény kifizetőt nevesít, ezért nem csak a munkaviszonyban foglalkoztatottak részére adható adómentesen ez a juttatás.

„NAPI TIPP” – 2010. október 27.

Tudta-e Ön, hogy a 2008. évi beszámolóban lekötött tartalékként szerepeltetett fejlesztési tartalék feloldására 6 év áll rendelkezésre a korábbi 4 év helyett? Az adózó fejlesztési tartalék címén csökkentheti társasági adóalapját. A fejlesztési tartalék összege legfeljebb az adózás előtti eredmény 50%-a, maximum 500 millió forint lehet. Az így képzett fejlesztési tartalékot a számviteli beszámolóban lekötött tartalékként kell szerepeltetni, illetve a megadott határidőn belül beruházásra kell fordítani. A felhasználás során kizárólag olyan tárgyi eszköz beszerzése számolható el, mely után értékcsökkenési leírás elszámolására van lehetőség.

„NAPI TIPP” – 2010. október 26.

Tudta-e Ön, hogy lakástulajdon vásárlása esetén, ha a magánszemély vevő a másik lakástulajdonát a vásárlást megelőző vagy azt követő 1 éven belül eladja az illeték alapja a vásárolt, illetve értékesített lakástulajdon forgalmi értékének a különbözete? Az illetéktörvény nem tesz különbséget aközött, hogy melyik lakás értéke volt a nagyobb, az eladott vagy a vásárolt, az illeték alapja a két érték különbözete lesz. Tehát ha valaki olcsóbban vásárol lakást, mint amennyiért értékesített, akkor is felmerül az illetékfizetési kötelezettség. Egyetlen könnyítést tartalmaz a jogszabály, ha az értékkülönbözet nagyobb a vásárolt lakás értékénél, akkor az illeték alapja a vásárolt lakás – terhekkel nem csökkentett – forgalmi értéke.

„NAPI TIPP” – 2010. október 25.

Tudta-e Ön, hogy mentes a termék értékesítése az általános forgalmi adó alól, amennyiben a termék beszerzéséhez kapcsolódó előzetesen felszámított adót nem lehetett levonásba helyezni? Tehát ha olyan terméket értékesítünk, amely esetében a szállító által benyújtott számlán szereplő általános forgalmi adó levonására törvényi tilalom vonatkozott, a termékértékesítésünk áfa-mentes. Azonban ha a termékbeszerzés során a szállító nem volt áfa-alany, és így nem került felszámításra általános forgalmi adó, akkor termékértékesítésünk áfa-kötelesnek minősül (például magánszemélytől vásárolt személygépkocsi továbbértékesítése).

„NAPI TIPP” – 2010. október 22.

Tudta-e Ön, hogy az ingatlan bérbeadás főszabályként mentes az általános forgalmi adó alól? Azonban az adózónak lehetősége van az ingatlan bérbeadás adókötelessé tételére az állami adóhatósághoz tett előzetes bejelentése alapján. Az adókötelessé tétel tekintetében az adóalany dönthet, hogy választási jogát minden ingatlan esetén vagy csak a lakóingatlannak nem minősülő ingatlanok tekintetében gyakorolja.

„NAPI TIPP” – 2010. október 22.

Tudta-e Ön, hogy az ingatlan bérbeadás főszabályként mentes az általános forgalmi adó alól? Azonban az adózónak lehetősége van az ingatlan bérbeadás adókötelessé tételére az állami adóhatósághoz tett előzetes bejelentése alapján. Az adókötelessé tétel tekintetében az adóalany dönthet, hogy választási jogát minden ingatlan esetén vagy csak a lakóingatlannak nem minősülő ingatlanok tekintetében gyakorolja.

„NAPI TIPP” – 2010. október 22.

Tudta-e Ön, hogy az ingatlan bérbeadás főszabályként mentes az általános forgalmi adó alól? Azonban az adózónak lehetősége van az ingatlan bérbeadás adókötelessé tételére az állami adóhatósághoz tett előzetes bejelentése alapján. Az adókötelessé tétel tekintetében az adóalany dönthet, hogy választási jogát minden ingatlan esetén vagy csak a lakóingatlannak nem minősülő ingatlanok tekintetében gyakorolja.

„NAPI TIPP” – 2010. október 21.

Tudta-e Ön, hogy 2010. január 1-től az egyéni vállalkozó is szüneteltetheti tevékenységét? Az egyéni vállalkozó a szünetelés időszakára nem köteles TB-járulékot, nyugdíjjárulékot és egészségbiztosítási járulékot fizetni, de ezen időszak alatt nem is válik biztosítottá. A szünetelés időszaka alatt megszüntetheti továbbá pénzforgalmi bankszámláját is.

„NAPI TIPP” – 2010. október 20.

Tudta-e Ön, hogy adószám felfüggesztése esetén a felfüggesztés ideje alatt az adózó nem gyakorolhatja az általános forgalmi adó törvény szerinti levonási jogát, valamint az esetlegesen fennálló túlfizetés összegét sem igényelheti vissza? A felfüggesztés ideje alatt benyújtott áfa bevallásokban tehát a teljes fizetendő adót meg kell fizetni, anélkül, hogy az adózó a beszerzéseit terhelő előzetesen felszámított áfá-t levonhatná, valamint a felfüggesztés időszaka alatt keletkezett adó-visszaigénylést, költségvetési támogatás igénylést a felfüggesztés megszüntetését követően sem érvényesíthet. Az adószám felfüggesztése, mint szankció abban az esetben alkalmazható, ha az adózó székhelyén, vagy a központi ügyintézés helyén nem elérhető, az adózó nem rendelkezik szervezeti képviselővel, vagy a bejelentett képviselő nem valós személy, továbbá az adózó a törvényi határidőtől, az esedékességtől számított 365 napon belül nem tesz eleget bevallási, adófizetési kötelezettségének. Ezen túlmenően az adóhatóság abban az esetben is felfüggesztheti az adózó adószámát, ha az állami adóhatóság 60 napos üzletlezárást, illetve a tevékenység 60 napos felfüggesztését ismételten elrendeli.

„NAPI TIPP” – 2010. október 19.

Tudta-e Ön, hogy a magánszemélynek a 4%-os természetbeni egészségbiztosítási járulékot minden biztosítási jogviszonya után meg kell fizetnie, illetve a kifizetőnek le kell vonnia? A természetbeni egészségbiztosítási járulékfizetési kötelezettség tehát minden, biztosítással járó jogviszonyban fennáll, függetlenül attól, hogy munkaviszonyról vagy megbízási jogviszony van szó. Továbbá az egészségbiztosítási egyéni járuléknak - szemben a nyugdíjbiztosítási járulékkal - nincs járulékfizetési felső határa.

„NAPI TIPP” – 2010. október 18.

Tudta-e Ön, hogy véglegesen átadott pénzeszköz esetén felmerülhet ajándékozási illetékfizetési kötelezettség? Nem terheli a megajándékozottat ajándékozási illetékfizetési kötelezettség, ha a véglegesen átadott összeg nem éri el a 150 ezer forintot, illetve, ha a megajándékozott illetékmentességben részesül (pl. alapítvány, társadalmi szervezet jogszabályi feltételek fennállása esetén). Nem terheli továbbá a megajándékozottat ajándékozási illeték - többek között - abban az esetben sem, ha a megajándékozót, vagy a megajándékozottat személyi jövedelemadó, TB járulék vagy egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség terhel, valamint a munkáltató által a munkavállaló rendelkezésére bocsátott összeg mentes a személyi jövedelemadó alól. Amennyiben az illetékfizetési kötelezettség a jogügylet kapcsán felmerül, akkor 30 napon belül az állami adóhatósághoz be kell jelenteni az illetékkiszabás végett.

„NAPI TIPP” – 2010. október 15.

Tudta-e Ön, hogy önadózás esetén a fizetendő adót, adóelőleget tartalmazó bevallás is végrehajtható okiratnak minősül? Tehát adófizetési (adóelőleg-fizetési) kötelezettséget tartalmazó bevallás benyújtása és az adó meg nem fizetése esetén az adóhatóság előzetes értesítés nélkül jogosult végrehajtási eljárást kezdeményezni. A végrehajtási eljárás megindítása során az adózó pénzforgalmi számlája (számlái) terhére kezdeményezhet azonnali inkasszót. Amennyiben ez nem vezet eredményre, a végrehajtási eljárás tovább folytatódhat az adózó ingó- és ingatlan vagyontárgyaira. Amennyiben az adóhatóság az egyes adóneme(ke)n nyilvántartott adótartozása mellett más adóneme(ke)n túlfizetést tart nyilván, a végrehajtási eljárás a túlfizetések hivatalból történő átvezetésével kezdődik.

„NAPI TIPP” – 2010. október 14.

Tudta-e Ön, hogy 2010. január 1-től adóalany a külföldi személy is, amennyiben belföldi társaság, illetve egyéb szervezet részére kamatot, jogdíjat, szolgáltatási díjat fizet? Nem válik adóalannyá a külföldi személy, amennyiben a külföldi személy illetősége szerinti állam és a Magyar Köztársaság között hatályos egyezmény van a kettős adóztatás elkerülésére a jövedelem- és vagyonadók területén. A külföldi személy illetőségét igazolni szükséges, amennyiben nem áll a kifizető rendelkezésére az illetőségi igazolás a kifizető adóbevallásának benyújtásáig az adót meg kell fizetni. Az adó mértéke 30%, amelyet a kifizető köteles bevallani és megfizetni. Kamat fogalmi meghatározását a társasági adó törvény nem tartalmazza, ezért a számviteli törvény szerinti „Fizetendő kamatok és kamatjellegű ráfordítások” tételeit kell figyelembe venni.

„NAPI TIPP” – 2010. október 13.

Tudta-e Ön, hogy 2010. január 1-től adóalany a külföldi személy is, amennyiben belföldi társaság, illetve egyéb szervezet részére kamatot, jogdíjat, szolgáltatási díjat fizet? Nem válik adóalannyá a külföldi személy, amennyiben a külföldi személy illetősége szerinti állam és a Magyar Köztársaság között hatályos egyezmény van a kettős adóztatás elkerülésére a jövedelem- és vagyonadók területén. A külföldi személy illetőségét igazolni szükséges, amennyiben nem áll a kifizető rendelkezésére az illetőségi igazolás a kifizető adóbevallásának benyújtásáig az adót meg kell fizetni. Az adó mértéke 30%, amelyet a kifizető köteles bevallani és megfizetni. Kamat fogalmi meghatározását a társasági adó törvény nem tartalmazza, ezért a számviteli törvény szerinti „Fizetendő kamatok és kamatjellegű ráfordítások” tételeit kell figyelembe venni.

„NAPI TIPP” – 2010. október 13.

Tudta-e Ön, hogy amennyiben a magánszemély ingatlan bérbeadásból származó jövedelme az adóévben az 1 millió forintot meghaladja a teljes összeg után 14%-os egészségügyi hozzájárulás terhelheti? Nem terheli egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség abban az esetben, ha a magánszemélytől az adóévben levont 6%-os mértékű egészségbiztosítási járulék, az egyszerűsített közteherviselési törvény alapján fizetett egészségbiztosítási járulék, illetve a magánszemély által megfizetett egészségügyi szolgáltatási járulék összege az adóévben eléri a 450 ezer forintot (hozzájárulás-fizetési felső határ), illetve ha nem éri el, akkor csak a hozzájárulás-fizetési felső határig kell megfizetnie. Nem terheli továbbá egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség abban az esetben sem, ha a magánszemély az ingatlan bérbeadásból származó jövedelmét az összevont jövedelmek között (önálló tevékenységből származó jövedelem) számolja el és nem külön adózó jövedelemként veszi figyelembe. Önálló tevékenységből származó jövedelemként történő elszámolás esetén az adóalap a következő: (ingatlan bérbeadásból származó jövedelem - ingatlan bérbeadással kapcsolatban felmerült igazolt, elszámolható költség) * 1,27.

„NAPI TIPP” – 2010. október 12.

Tudta-e Ön, hogy az Alkotmánybíróság 2010. szeptember 6-án hozott határozata alapján nem alkotmányellenes az ún. tevékenységre jellemző kereset? A társas vállalkozó személyesen közreműködő tagja és az egyéni vállalkozó, amennyiben osztalékot vesz fel és a költségek között elszámolt közreműködői díj, illetve vállalkozói kivét összege nem éri el a tevékenységre jellemző kereset összegét, akkor az osztalék terhére ki kell egészíteni a piaci viszonyoknak megfelelő éves keresetre és 27%-os egészségügyi hozzájárulást köteles utána megfizetni. A piaci viszonyokra jellemző kereset meghatározására a személyi jövedelemadó törvény ad iránymutatást.

„NAPI TIPP” – 2010. október 11.

Tudta-e Ön, hogy 2010. január 1-től az elektronikus (nemcsak postai) kézbesítés esetén is létezik kézbesítési vélelem? Az új szabályozás értelmében az elektronikus úton kézbesített adóhatósági vonatkozásában a kézbesítési vélelem az irat elektronikus kézbesítési tárhelyen történő ismételt elhelyezésétől számított 5. napot követő munkanapon áll be.

„NAPI TIPP” – 2010. október 8.

Tudta-e Ön, hogy 2010. január 1-től a belföldi és külföldi kiküldetéshez kapcsolódó napidíj teljes egészében adókötelessé vált? A korábbi szabályozás értelmében a belföldi napidíjból naponta 500 Ft, a külföldi napidíjból pedig a napidíj 30%-a, maximum naponta 15 euró volt adómentes a vállalkozási szférában. A nemzetközi közúti árufuvarozásban és személyszállításban gépkocsivezetőként és árukísérőként résztvevő magánszemélyek esetén azonban a napidíj összegéből 25 euró továbbra is adómentesen adható.

„NAPI TIPP” – 2010. október 7.

Tudta-e Ön, hogy a kétszeres adóztatás kizárása miatt a fizetendő cégautóadóból levonható az önkormányzati adóhatóság által megállapított gépjárműadó? A levonásra azokban a hónapokban kerülhet sor, amelyekben mind a cégautóadó, mind a gépjárműadó fizetési kötelezettség fennállt. Az adócsökkentési lehetőség feltétele, hogy a gépjárműadó fizetési kötelezettségének az adóalany határidőben (03.16 illetve 09.15.) eleget tegyen. A gépjárműadót az adóalany negyedévente (függetlenül az egyébként rá vonatkozó bevallási gyakoriságtól) köteles bevallani és megfizetni, a tárgynegyedévet követő hó 20. napjáig.

„NAPI TIPP” – 2010. október 6.

Tudta-e Ön, hogy 2010. január 1-től a visszterhes vagyonátruházási illeték általános mértéke 10%-ról 4%-ra csökkent? Így lakásvásárlás esetén a fizetendő illeték mértéke 4 millió forintig 2%, a fölött pedig 4%. 1 milliárd forint feletti ingatlan megszerzése esetén, ha az ingatlan értéke meghaladja az 1 milliárd forintot, az 1 milliárd forint feletti rész után csak 2% az illetékmérték, illetve a fizetendő illeték ingatlanonként nem haladhatja meg a 200 millió forintot.

„NAPI TIPP” – 2010. október 5.

Tudta-e Ön, hogy nem minősül bevételnek a munkába járásról szóló kormányrendelet szerinti munkába járás esetén a munkavállalónak adott összeg? További feltétel, hogy a munkába járásra tekintettel kapott összeg, amely nem haladhatja meg: a) az utazási bérlet, az utazási jegy árát, vagy b) munkába járás költségtérítése címén, a közforgalmi úton mért oda-vissza távolság figyelembevételével kilométerenként a 9 forintot (napi munkába járás vagy hétvégi hazautazás esetén). A Korm. rendelet 2. § a) pontja szerint munkába járásnak minősül: aa) a közigazgatási határon kívülről a lakóhely vagy tartózkodási hely, valamint a munkavégzés helye között munkavégzési célból történő helyközi (távolsági) utazással, illetve átutazás céljából helyi közösségi közlekedéssel megvalósuló napi munkába járás és hazautazás, továbbá ab) a közigazgatási határon belül, a lakóhely vagy tartózkodási hely, valamint a munkavégzés helye között munkavégzési célból történő napi munkába járás és hazautazás is, amennyiben a munkavállaló a munkavégzés helyét - annak földrajzi elhelyezkedése miatt - sem helyi, sem helyközi közösségi közlekedéssel nem tudja elérni.

„NAPI TIPP” – 2010. október 4.

Tudta-e Ön, hogy a telefonköltséget tartalmazó számla általános forgalmi adó tartalmának 30%-a nem helyezhető levonásba, még abban az esetben sem, ha nem valósul meg magánhasználat? A személyi jövedelemadóról szóló törvény – további szigorításként - természetbeni juttatásnak minősíti a helyi, a távolsági távbeszélő-szolgáltatás, a mobiltelefon-szolgáltatás, továbbá az internet-protokollt alkalmazó beszédcélú adatátviteli szolgáltatás magáncélú használata miatt keletkező adóköteles bevételt. A magánhasználat értéke vagy tételes elkülönítéssel határozható meg, vagy a tételes elkülönítés helyett választható, hogy a kiadás 20%-a minősül magáncélú használatnak. Ezután, mint természetbeni juttatás után a munkáltatót 54%-os személyi jövedelemadó, valamint a személyi jövedelemadóval növelt érték után TB-járulék terheli, a kifizetőt pedig 54%-os személyi jövedelemadó, és 27%-os egészségügyi hozzájárulás. Amennyiben a telefonszámla teljes összege továbbszámlázásra kerül, akkor nem merül fel sem természetbeni juttatás, és az általános forgalmi adó teljes összege is levonásba helyezhető. Amennyiben nem kerül sor a telefonszámla teljes összegének továbbszámlázására, de a továbbszámlázott összeg eléri a 20%-ot, akkor nem terheli a munkáltatót, kifizetőt a természetbeni juttatások utáni közteher. Amennyiben a továbbszámlázott összeg eléri a 30%-ot, akkor az előzetesen felszámított áfa teljes összege levonásba helyezhető. Amennyiben a kifizető a cégtelefon magáncélú használatát megtérítteti a magánszeméllyel az Áfa törvény szerinti közvetített szolgáltatást nyújt, azaz szolgáltatása áfa köteles és számlát kell kiállítania. A más kifizetőnek történő továbbszámlázás esetén pedig a másik kifizetőnél jelentkezik az adókötelezettség a továbbszámlázott tételek alapján.

„NAPI TIPP” – 2010. október 1.

Tudta-e Ön, hogy a képzés költsége a társasági adó törvény szerint minden esetben elismert költség (nem adóalap növelő tétel)? Azonban a személyi jövedelemadó hatályos rendelkezései alapján a nem iskolai rendszerű képzés munkáltató által átvállalt díja az éves minimálbér 2 és félszeres mértékéig 25%-os, kedvezményes szja kulccsal adózó juttatás. Az a fölötti rész pedig „normál” természetbeni juttatásnak minősül, így 54 % személyi jövedelemadó, személyi jövedelemadóval növelt juttatás után 27% TB járulék (összesen: 95,58% közteher) terheli. A törvény átmeneti rendelkezései szabályozzák, hogy 2010. előtt megkezdett képzés esetén milyen adózási szabályok vonatkoznak a juttatásra. Az iskolai rendszerű képzést a nem iskolai rendszerű képzéstől a hallgatói jogviszony megléte különbözteti meg.

„NAPI TIPP” – 2010. szeptember 30.

Tudta-e Ön, hogy a határozott időre szóló munkaviszony határozatlan idejűvé válhat? A határozott idejű munkaviszony határozatlan idejűvé alakul, ha a munkavállaló az időtartam lejártát követően legalább egy munkanapot, közvetlen vezetője tudtával tovább dolgozik. A harmincnapos vagy ennél rövidebb időre létesített munkaviszony azonban csak annyi idővel hosszabbodik meg, amilyen időtartamra eredetileg létrehozták. Egyebekben pedig a határozott időre szóló munkaviszony időtartama - ideértve a meghosszabbított, valamint az előző határozott időre kötött munkaszerződés megszűnésétől számított hat hónapon belül létesített újabb határozott időtartamú munkaviszony tartamát is – főszabályként az öt évet nem haladhatja meg.

„NAPI TIPP” – 2010. szeptember 29.

Tudta-e Ön, hogy a korlátolt felelősségű társaság (kft.) tagjainak a felelőssége a Gazdasági társaságokról szóló törvényben meghatározott esetekben korlátlanná is válhat? Így például, ha a tagok, olyan határozatot hoztak, amelyről tudták, vagy az általában elvárható gondosság mellett tudhatták volna, hogy az a gazdasági társaság jelentős érdekeit nyilvánvalóan sérti, korlátlanul és egyetemlegesen felelnek a társasággal szemben az ebből eredő kárért. Továbbá a nem pénzbeli szolgáltatást (apport) szolgáltató tag a hozzájárulás szolgáltatásától számított ötéves jogvesztő határidőn belül helytállni tartozik a gazdasági társaságnak azért, hogy az általa juttatott nem pénzbeli hozzájárulás társasági szerződésben megjelölt értéke nem haladja meg a szolgáltatás idején fennálló értékét, valamint azok a tagok, akik valamely tag nem pénzbeli hozzájárulását tudomásuk ellenére a szolgáltatáskori értéket meghaladó értéken fogadták el, a nem vagyoni szolgáltatást teljesítő taggal együtt egyetemlegesen és korlátlanul felelnek a társaság felé az abból származó károkért.

„NAPI TIPP” – 2010. szeptember 28.

Tudta-e Ön, hogy az 2010. január 1-től az iparűzési adó alapját csökkenti az alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés adóévben elszámolt közvetlen költsége? A törvényi változással tehát nemcsak az eladott beszerzési értékével, a közvetített (alvállalkozói) szolgáltatások értékével és az anyagköltséggel csökkenthető az iparűzési adó alapja, hanem a kutatás-fejlesztés közvetlen költségével is. A kutatás-fejlesztés fogalmát a Társasági adóról szóló törvény szabályozza, mely szerint kizárólag az adózó saját tevékenységi körében végzett kutatás-fejlesztés adóévi költsége, aktiválás esetén pedig az adóévben elszámolt értékcsökkenés összege számolható el adóalap-csökkentő tételként.

„NAPI TIPP” – 2010. szeptember 27.

Tudta-e Ön, hogy nem számít bele az adóhatósági ellenőrzés időtartamába a kapcsolódó vizsgálat időtartama? A kapcsolódó vizsgálat kezdő és záró időpontjáról azonban az adóhatóság köteles az adózót értesíteni. A kapcsolódó vizsgálattal egy tekintet alá esik az is, ha a tényállás tisztázásához más adózónál folyamatban lévő ellenőrzés eredményének ismerete, illetve ha külföldi adóhatóság megkeresése szükséges.

„NAPI TIPP” – 2010. szeptember 24.

Tudta-e Ön, hogy a kifizetőnek nem kell adóelőleget megállapítania, levonnia az egyéni vállalkozónak és a mezőgazdasági őstermelőnek számla alapján kifizetett összegből? A magánszemélynek az egyéni vállalkozásból és a mezőgazdasági őstermelésből származó jövedelme (bevétel - költség) alapján az adóelőleg alapját negyedévente kell megállapítania és ez alapján az adóelőleget megfizetnie a tárgynegyedévet követő hó 12. napjáig.

NAPI TIPP” – 2010. szeptember 23.

Tudta-e Ön, hogy az adóhatósági határozat ellen benyújtott fellebbezésnek halasztó hatálya van? A fellebbezés illetékköteles jogorvoslati lehetőség, melynek összege a fellebbezésben szereplő vitatott összeg minden megkezdett 10.000.- Ft-ja után 400.- Ft, de legalább 5 ezer, és legfeljebb 10 ezer forint.

„NAPI TIPP” – 2010. szeptember 22.

Tudta-e Ön, hogy az Áfa törvény hatályos rendelkezései alapján az adóalany csak abban az esetben állíthat ki egyszerűsített (készpénzfizetési) számlát, ha a termék átadása, szolgáltatás nyújtása, az ellenérték készpénzben történő kiegyenlítése és a bizonylat kibocsátása egy időben történik meg. Amennyiben a három feltétel egyidejűleg nem teljesül egyszerűsített számla nem bocsátható ki, ebben az esetben az adóalany bővebb adattartalommal számla kibocsátására kötelezett. Adóhatósági ellenőrzése során előfordulhat, hogy amennyiben az egyszerűsített számla nem felel meg a fenti feltételeknek, az adóhatóság a bizonylatot nem fogadja el hitelesnek és az adóalany nem gyakorolhatja levonási jogát.

„NAPI TIPP” – 2010. szeptember 21.

Tudta-e Ön, hogy a számla adattartalmára az áfa törvényen kívül más törvény is állapíthat meg további rendelkezéseket? A számviteli törvény hatályos rendelkezései alapján a számla kötelező tartalmi eleme a számviteli teljesítés időpontja, abban az esetben, ha a számla áfa törvény szerinti teljesítési időpontjától eltér. Azonban a számla aláírását egyetlen jogszabály sem teheti kötelezővé, kivéve az elektronikus számlát, amely esetében az érvényesség feltétele többek között az elektronikus aláírás megléte.

„NAPI TIPP” – 2010. szeptember 20.

Tudta-e Ön, hogy a tárgyév első napján érvényes áfa-bevallási gyakoriság változhat évközben, ha az adózó év elejétől számított elszámolandó adója meghatározott összeget meghalad. A hatályos szabályozás alapján az adózó éves bevallásról negyedéves bevallásra köteles áttérni abban az esetben, az év elejétől számított elszámolandó adója a 250 ezer forintot meghaladja, éves illetve negyedéves bevallásról havi bevallásra köteles áttérni, ha az elszámolandó adója pozitív előjelű és az év elejétől számítva az 1 millió forintot meghaladja.

„NAPI TIPP” – 2010. szeptember 17.

Tudta-e Ön, hogy minősített adózó esetén, amennyiben az adóhatóság első alkalommal állapít meg a terhére adóhiányt, és az nem a bevételek eltitkolásával függ össze, akkor az adóbírság mértéke 20%, az általános 50%-os mérték helyett. Minősített adózó az a vállalkozási tevékenységet folytató személy lehet, a.) aki legalább 3 éven át működött, és b.) a kérelem benyújtását megelőző elévülési időn belül az adóhatóság nem állapított meg a terhére adóhiányt, c.) nem indított ellene végrehajtási eljárást, d.) nem állt vagy áll csőd-, illetve felszámolási eljárás alatt, valamint e.) az adózó fizetési könnyítés, adómérséklés iránti kérelmet nem terjesztett elő. Adózó kérheti az állami adóhatóságtól a minősített adózói adatbázisba történő felvételét. Amennyiben a nyilvántartásba vételt követően az adózó a feltételek bármelyikének nem felel meg, az adóhatóság az adózót a nyilvántartásból törli.

„NAPI TIPP” – 2010. szeptember 16.

Tudta-e Ön, hogy a számviteli törvény hatályos rendelkezései alapján a pénztárban lévő készpénz napi záró állományának naptári hónaponként számított átlaga nem haladhatja meg az előző üzleti év összes bevételének 2%-át, illetve ha ez nem éri el az 500 ezer forintot, akkor az 500 e Ft-ot. A napi készpénz záróállomány maximális mértékéről a pénzkezelési szabályzatban kell rendelkezni, figyelembe véve a fenti, törvényi előírásokat. Az elszámolásra kiadott összegeknél nem árt, ha tudjuk igazolni a készpénzkiadás célját. Amennyiben ezt nem tudjuk megtenni, akkor a kamatkedvezményből származó jövedelemként történő adózás elkerülése érdekében a magánszemélynek meg kell fizetnie a kiadott összeg után a kamatot (jegybanki alapkamat + 5% mérték figyelembe vételével).

„NAPI TIPP” – 2010. szeptember 15.

Tudta-e Ön, hogy 2010. január 1-től hatályba lépett törvényváltozás alapján a magánszemélynek 12% bírságot kell fizetnie abban az esetben, ha a nyilatkozatában kért adóelőleg-levonás miatt az adóév végén fennálló fizetendő adókülönbözete a 10 ezer forintot meghaladja. A magánszemélynek 2010. január 1-től nyilatkoznia kell többek között az összevont adóalapba tartozó jövedelem, az adóterhet nem viselő járandóságok (pl. nyugdíj) összegéről, az adójóváírás, a családi adókedvezmény igénybevételéről. Amennyiben ezen nyilatkozatok alapján az adóbevallás elkészítése során 10 ezer forintot meghaladó adótartozás keletkezik, akkor meg kell fizetnie a 12%-os bírságot az adókülönbözet összege után. Kiemelt gondot érdemes fordítani tehát erre, hiszen már egy havi jogosulatlanul igénybe vett adójóváírás miatt is felmerülhet a bírságfizetési kötelezettség. Természetesen a magánszemélynek lehetősége van arra, hogy az adóév elején adott nyilatkozatát módosítsa, és ez által elkerülje a 12%-os mértékű bírságot.

"Napi tipp" - 2010. szeptember 14.

Tudta-e Ön, hogy adótartozást csak magánszemély esetében lehet mérsékelni, más adózók esetén a jogszabály kizárólag a szankciók (bírság, pótlék) mérséklésére nyújt lehetőséget. Magánszemély esetén az adótartozás sem csökkenthető a magánnyugdíjpénztári tagdíjtartozás, valamint a tagdíjtartozás után felszámított késedelmi pótlék és önellenőrzési pótlék összegével.

"Napi tipp" - 2010. szeptember 13.

Tudta-e Ön, hogy 2010. augusztus 16-tól a bérbeadási tevékenységet folytató magánszemélynek nem kötelező e tevékenységéhez az adószámot kiváltania. Az adószám kiváltása alóli mentesítés akkor él főszabályként, ha a magánszemély nem egyéni vállalkozó és az általános forgalmi adó tekintetében a bérbeadási tevékenységére nem választja az adókötelessé tételt. A magánszemélynek a bérleti díjról minden esetben számviteli bizonylatot kell kiállítania, amin szerepeltetni kell a magánszemély nevét, adóazonosító jelét. Amennyiben a bérleti díjról a magánszemély számlát kíván kiállítani, számlatömböt kell vásárolnia, és ezt csak adószám birtokában teheti meg (tehát mégis be kell jelentkeznie).

„NAPI TIPP” – 2010. szeptember 10.

Tudta-e Ön, hogy 2010. január 1-től a társasági adóalanyok esetében a reprezentációs költségek nem a vállalkozás érdekében felmerült költségnek minősülnek, így minden esetben növelik a társasági adó alapját. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a vállalkozás pénzeszközei csökkennek a reprezentációs kiadások összegével, azonban a társasági adó számítás szempontjából olyan mintha fel sem merültek volna költségként. Más adóalanyok (EVA, egyéni vállalkozó) esetében pedig megmaradt a korábbi szabályozás, miszerint a reprezentáció az éves árbevétel 1%-áig, maximum 25 millió forintig adómentes természetbeni juttatásnak minősül.

„NAPI TIPP” – 2010. szeptember 9.

Tudta-e Ön, hogy 2009. évtől a cégjegyzékbe kizárólag a társaság által végzett főtevékenység TEÁOR ’08 számát kötelező bejegyeztetni, a társaság által végzett, illetve végezni kívánt további tevékenysége(ke)t elegendő az állami adóhatóság részére bejelenteni? A hatályos szabályozás alapján tehát a gazdálkodó szervezetek alapító okirat módosítása nélkül (is) jogosultak a cégjegyzékbe be nem jegyzett tevékenységek folytatására, amennyiben azt az állami adóhatóság felé bejelentik. A bejelentés elektronikus úton is teljesíthető. Természetesen a hatósági engedélyhez és egyéb feltételhez kötött tevékenységek végzése esetén szükséges az engedélyek beszerzése, illetve az előírt feltételeknek való megfelelés. Az állami adóhatóság honlapján (www.apeh.hu) az „Adóalanyok listái” között lehetőségünk van a „Társas vállalkozások tevékenységeinek lekérdezésére”, törzsszám (adószám első nyolc számjegye) és/vagy a társas vállalkozás elnevezése alapján.

Egyszerűsített foglalkoztatás - új

2010. augusztus 1-jén lép hatályba Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény. A törvény fogalmilag elhatárolja a mezőgazdasági, és turisztikai idénymunkát, illetve az alkalmi munkát. Így alkalmi munkára irányuló egyszerűsített foglalkoztatás esetén az egyszerűsített munkaviszonyban foglalkoztatott munkavállalók számát korlátozza. Az egy naptári napon egyszerűsített foglalkoztatás keretében foglalkoztatott munkavállalók létszáma – a munkáltatónak az adott hónapot megelőző hat havi átlagos statisztikai létszámát alapul véve – nem haladhatja meg a) a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény hatálya alá tartozó főállású személyt nem foglalkoztató munkáltató esetén az egy főt, b) egy főtől öt főig terjedő munkavállaló foglalkoztatása esetén a két főt, c) hattól húsz főig terjedő munkavállaló foglalkoztatása esetén a négy főt, d) húsznál több munkavállaló foglalkoztatása esetén a munkavállalói létszám húsz százalékát. Az idénymunkára, illetve az alkalmi munkára létesített jogviszonyok együttes összege a naptári évben nem haladhatja meg a 120 napot. A fizetendő közteher mezőgazdasági és turisztikai idénymunka esetén 500.- Ft/nap, alkalmi munka esetén 1.000.- Ft/nap. A foglalkoztatót egyszerűsített foglalkoztatás keretében történő foglalkoztatás megkezdése előtt bejelentési kötelezettség is terheli, amelynek elektronikus úton (ügyfélkapun keresztül), telefonos ügyfélszolgálaton keresztül vagy sms útján tehet eleget.

Vállalkozz okosan! - Líra boltok

Ferik Edit Vállalkozz okosan! című könyve már megvásárolható a Líra könyvesboltokban, valamint néhány internetes webáruházban is.

Ingatlannal rendelkező társaság

2010. január 1-től társasági adóalannyá vált a Magyarországon ingatlantulajdonnal rendelkező társaság nem magánszemély külföldi tagja, abban az esetben, ha a társaságban meglévő részesedését elidegeníteni vagy kivonja, és ezáltal jövedelmet szerez. Ingatlannal rendelkezőnek akkor minősül a társaság, ha a társaság adóévi beszámolójában eszközként szereplő, Magyarországon fekvő ingatlanjainak az értéke, a kapcsolt vállalkozásokkal együttesen számítva meghaladja az összes eszközei értékének 75%-át, és tagja, vagy a csoport bármely tagja rendelkezik olyan külföldi illetőséggel, ahol nincs hatályos kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény, vagy az egyezmény lehetővé teszi az árfolyamnyereség Magyarországon történő adóztatását. Belföldi adózó ingatlannal rendelkező társaságban történő részesedés kivonása esetén nem merül fel társaság adófizetési kötelezettség, hiszen ebben az esetben illetékfizetési kötelezettség terheli a vagyonszerzőt az illetéktörvényben meghatározott feltételek fennállása esetén.

Külföldi szervezet adókötelezettsége

A 2010. január 1-től hatályos társasági adótörvény alapján társasági adóalanynak minősül a külföldi személy, ha belföldön bejegyzett társaság, szervezet kamatot, jogdíjat, illetve a törvényben meghatározott tevékenység alapján szolgáltatási díjat fizet számára. Az adóköteles juttatásból főszabályként a kifizető (juttató) köteles a 30%-os mértékű adót levonni. Azonban, ha Magyarország és a külföldi személy illetősége szerinti állammal van érvényes megállapodás a kettős adóztatás elkerülésére a jövedelem- és vagyonadók területén, akkor a juttatás után belföldön nem keletkezik társasági adófizetési kötelezettsége a külföldi szervezetnek.

Euróban történő könyvvezetés

2010-től bármely vállalkozónak van lehetősége a könyvek euróban történő vezetésére. Ennek feltétele, hogy a gazdálkodó szervezet ezt a számviteli politikában rögzítse. Euróban történő könyvvezetés választása esetén az áttérést követő 5. év végéig nincs lehetőség a forintban történő könyvvezetés alkalmazására.

Visszafizetési kötelezettség nélkül

Visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás – változás 2010. január 1-től a visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, véglegesen adott pénzeszköz nem minősül társasági adóalap növelő tételnek, illetve a kapott támogatás esetén sincs lehetőség adóalap csökkentésre. Bizonyos esetekben azonban a társasági adótörvény nem minősíti vállalkozás érdekében felmerült költségnek a visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatást, juttatást. Így ha olyan államban illetőséggel rendelkező külföldi kapja, amely állam és Magyarország között nincs hatályos egyezmény a kettős adóztatás elkerülésére, illetve ha ellenőrzött külföldi társaság, valamint ha veszteségesen gazdálkodó szervezet részére juttatják.

Reprezentáció és üzleti ajándék

Reprezentáció és üzleti ajándék adózásának változása 2010. január 1-től társasági adóalanyok esetén a reprezentáció és az üzleti ajándék nem minősül a társasági adó szempontjából elismert költségnek. Így az adóévben elszámolt reprezentáció és üzleti ajándék összege növeli a társasági adó alapját, de ebben az esetben a kifizető mentesül a természetbeni juttatások miatti 54%-os szja, és 27%-os egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség alól.

Ferik Edit: Vállalkozz okosan

KÖNYVAJÁNLÓ Mindenkinek, aki - vállalkozna, de nem tudja, hogyan kezdjen hozzá… - céget működtet, de nem mindig érti, mi rejlik a számok mögött… - felismeri, hogy a vállalkozás sikerének egyik alappillére a gazdasági tudás… A könyv útmutató a gazdasági élet labirintusához, nem számviteli kézikönyv, és nem adózási szakkönyv, független attól, hogy számvitelről, adózásról szól, és bőven tartalmaz folyamatosan változó jogszabályi ismereteket. A könyv egyfajta gondolkodásmódot, szemléletmódot nyújt át az olvasónak. Célja, hogy közérthető módon, a szakmailag hozzá nem értők számára is érthetővé tegye az adózás, a számvitel világát, valamint, hogy a vállalkozók, üzletemberek az alapvető törvényszerűségek, ismeretek elsajátítása által üzleti döntéseik során gazdasági előnyhöz juthassanak. Megjelenés 2009. december elején, kiadja a ProFerre Kft. A könyv fogyasztói ára 3.500.- Ft + postaköltség, előjegyzést és megrendelést az alábbi címen fogadunk: ferik.edit@proferre.hu

Az adókötelezettség tartalma

Az Adózás rendjéről szóló törvény szerint az adózó adókötelezettsége szemben a szó köznapi használatával nem csupán az adó megfizetését, hanem ezen felül bejelentési, nyilatkozattételi, adó-megállapítási, bevallási, adófizetési és adóelőleg-fizetési, bizonylat kiállítási és megőrzési, nyilvántartás vezetési, adatszolgáltatási, adólevonási, adóbeszedési, valamint bankszámlanyitási kötelezettséget is jelenthet. Ezek bármelyikének a nem teljesítése, vagy nem a jogszabályok szerinti teljesítése szankciót, praktikusan mulasztási bírságot vonhat maga után. Tehát például egy bevallás be nem nyújtása büntethető az adóhatóság részéről, függetlenül attól, hogy az abban szereplő adó hiánytalanul az előírt határidőben megfizetésre került.

Illeték csökkenés

2010. január 1-jétől jelentős mértékben, a jelenlegi 10%-ról 4%-ra csökken a visszterhes vagyonátruházási illeték általános mértéke, amennyiben a megszerzett vagyontárgy értéke nem haladja meg az 1 milliárd forintot. 1 milliárd forint feletti vagyonszerzés esetén az illeték mértéke 2%. Az illeték alapja a megszerzett vagyon terhekkel nem csökkentett forgalmi értéke. Általános mértékű illetékfizetési kötelezettség terheli a vagyonszerzőt a lakástulajdon, és a gépkocsi kivételével minden más illetékfizetési kötelezettség alá eső vagyontárgy megszerzése esetén. A változással egy időben csökken a lakástulajdon szerzése esetén fizetendő illeték. Az illeték mértéke lakásonként 4 millió forintig változatlanul 2% marad, azonban az afölötti rész után a jelenlegi 6% helyett 4% illetéket kell majd fizetnie a vagyonszerzőnek.

Új transzferár-szabályozás

2010. január 1.-től új pénzügyminisztériumi rendelet lép hatályba a szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási kötelezettségről. Az új szabályozás bővebb teret enged az egyszerűsített dokumentáció készítésének, és változik a dokumentáció felépítése is. A transzferárazás lényege, hogy a kapcsolt (egymástól nem független) vállalkozások egymás közötti kereskedelmi, szolgáltatási és pénzügyi kapcsolataiban érvényesített ár megfeleljen az egymástól független felek esetén - összehasonlítható körülmények között - alkalmazott árainak. A társasági adó alanyai közül nyilvántartási kötelezettség terheli azt a gazdasági társaságot, külföldi vállalkozót, egyesülést, szövetkezetet, amely az adóév utolsó napján nem minősül a Társasági adóról és osztalékadóról szóló törvény szerinti kis- vagy középvállalkozásnak. Az adózónak a nyilvántartást szerződésenként kell elkészítenie, de a jogszabályban meghatározott feltételek esetén lehetősége van összevont nyilvántartás készítésére is. A nyilvántartás elkészítési határideje a Társasági adóról és osztalékadóról szóló törvény szerinti társasági adóbevallás benyújtására előírt határidő. A szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási kötelezettség elmulasztása, valamint az ezzel kapcsolatos iratmegőrzési kötelezettség megsértése esetén az adóhatóság nyilvántartásonként 2 millió forintig terjedő pénzbírsággal sújthatja az adózót.

Áfa-fizetési kötelezettség

Főszabályként az általános forgalmi adó fizetési kötelezettséget a teljesítés alapozza meg. Azonban az adófizetési kötelezettség abban az esetben is beáll, ha teljesítés hiánya ellenére számlakibocsátás történik. A számla kibocsátója ez utóbbi esetben csak akkor mentesül az általános forgalmi adó fizetési kötelezettség teljesítése alól, ha kétséget kizáróan bizonyítja, hogy teljesítés nem történt, vagy történt ugyan teljesítés, de azt más teljesítette.